Miért nem lett olcsóbb a szalámi vagy a sonka?

Pénzcentrum2016. január 14. 20:33

A szabályosan vágott comb, lapocka, karaj, vagy éppen tarja áfája egyaránt 5 százalék, akár csonttal, akár csont nélkül adja a hentes. A belsőség, a feldolgozott hús, vagy a hústól megszabadított csont áfája már 27 százalék - írja közleményében a blokkk.com.

Az alaposabb vizsgálódás nyomán egyértelmű, hogy mely feldarabolt sertéshúsféleségek áfája 5 százalék, valamint mikor kell változatlanul 27 százalékos áfakulcsot számolni. A kiindulópont természetesen az általános forgalmi adóról szóló törvény, ahol az 5 százalékos kivételek köre az uniós termékbesorolás "0203" tarifaszáma alá tartozó sertéshúsféleségek. Ez a fél, egész, valamint a különböző darabolt sertéshús féleségeket tartalmazza, frissen, hűtve, vagy éppen fagyasztott besorolással, de a belsőségek és az úgynevezett vágási melléktermékek nélkül.

Az értelmezési kérdések egyik sarkalatos pontja, hogy az adózás rendje alapján az uniós besorolást kell alkalmazni, mégpedig a 2002. július 31-i rendszert, tehát nem a 2016-os közösségi vámkódexet kell bogarászni.

"Más"

A besorolások értelmezésében zavart éppen az okozott, hogy az Unió hivatalos honlapján szereplő legfrissebb kereskedelmi vámtarifa besorolási tételei több helyen már nem részletezik teljes mélységben a termékek meghatározását, hanem a "Más" megjelölést alkalmazzák. Nos, a "Más" is termékbesorolást jelent és létezik ezeknek is a részletes bontása. Csak éppen utána kell járni.

Az uniós termékbesorolás egyrészt a különböző sertéshúsféleségeket a "csonttal" megjelöléssel tünteti fel. Így például a "karaj csonttal" besorolás könnyen megtalálható, ennek tarifaszáma"0203 19 13". A galibát az okozta néhány nappal ezelőtt, vajon a csont nélküli karajnak mennyi az áfakulcsa. Nos, ez is kideríthető.

A csont nélküli részek ugyanis nemes egyszerűséggel egy "Más" besorolási tételként meghatározott sor részletei között rejtőznek. A "Más" a "0203 19" tarifaszámmal ott árválkodik a termékfelsorolásban, de némi kutakodás után természetesen kideríthető, hogy mi is tartozik ide. Így például ezen belül még könnyen megtalálható a "0203 19 13" tételszám alatt a "Tarja, karaj és részei, csonttal" besorolás, ami ugyebár csonttal együtt jelenti a megadott húsféleséget.

De az előbbiek után következik a "0203 19 55" tarifaszám, mégpedig a "Csont nélkül" megjelöléssel, ennek részletesebb bontásai pedig már tartalmazzák egyebek mellett a karajt, tarját, vagy éppen a szűzpecsenyét. Tehát mindegy, hogy csonttal, vagy csont nélkül kérjük az egyébként pontosan meghatározott húsféleséget.

Mi a helyzet a csonttal?

Ügyelni kell a pontos vágásra is, hiszen az uniós termékbesorolás pontosan meghatározza az egyes húsrészeket: ha a hentes mellévág, akkor már 27 százalék az áfa.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

 
A hústól megszabadított csont áfája már 27 százalék, hiszen ami nem szerepel a "0203" termékbesorolásban, ott már minden esetben magasabb az áfakulcs.

Létezik ráadásul vágási melléktermék is (a 0206 tarifaszám alatt), tehát azok a húsrészek, melyek nem részei a "0203" besorolásoknak, egyértelműen a 27 százalékos áfakulcs alá tartoznak. A belsőség is ebbe a csoportba tartozik. A szalonna (vékony húsréteg nélkül) és a sertészsiradék is 27 százalékkal adózik ("0209" a tájolási pont).

A feldolgozás, így a pácolás, füstölés, sózás a 27 százalékos áfakulcs alá nyomja a sertéshúst (a szalámiról, kolbászról, sonkáról nem is beszélve, hiszen azok áfája sem változott).

Nyugodtan lehet darálni is

Nyitott kérdés volt a darálthús esete is. Egyes szakvélemények szerint a darálás már feldolgozás, így 27 százalék az áfakulcs, más állásfoglalás szerint viszont nem az, tehát 5 százalék.

A megoldást az Európai Unió 852/2004. EK rendelete adja. Ennek második cikkelye (m pont) meghatározza az élelmiszerfeldolgozás fogalmát: az eredeti terméket lényegesen megváltoztató bármely tevékenység, beleértve a melegítést, füstölést, pácolást, érlelést, szárítást, marinírozást, kivonást, extrudálást vagy e folyamatok valamely kombinációját. Igen ám, de egy következő pontja az EK rendeletnek kimondja, mi is az a feldolgozatlan termék: olyan élelmiszerek, amelyeken még nem végeztek feldolgozást, és ide tartoznak a szétválasztott, részekre osztott, elvágott, szeletelt, kicsontozott, darált, megnyúzott, őrölt, vágott, tisztított, darabolt, kifejtett, tört, hűtött, fagyasztott, mélyfagyasztott, vagy kiolvasztott élelmiszerek.

Így tehát a boltban árusított, eleve az 5 százalékos áfakulcs alá tartozó húsféleséget nyugodtan lehet darálni is, vagy éppen kockákra vágni, szeletelni, de kicsontozni is. A csontra azonban, ha külön árulják, már vigyázni kell, a korábbiak alapján.

Címkék:
vásárlás, áfacsökkentés, sertéshús, adózás rendje,