Pénzcentrum • 2009. február 13. 15:00
A felfedezésre, miszerint kockázatvállalási hajlandóságunk a génjeinkbe van programozva, ezúttal nem brit, hanem amerikai tudósok jöttek rá. Ezentúl már nyálminta alapján kiszűrhető lesz, kire nem érdemes mások pénzét bízni?
A Chicagóban található Northwestern University professzora, Joan Chia 65 fiatal férfi és nő részvételével végezte el kísérletét, melynek során egy számítógépes befektetési játékot játszatott velük. A játék során választhattak, hogy kisebb kockázat mellett alacsonyabb hozamot, vagy nagy rizikót vállalva nagyobb hozamot, vagy épp bukást vállalnak be.
Mindezt megelőzően nyálmintát is vett a kisérleti alanyoktól, hogy DNS vizsgálatot végezhessen. A kutatás alapján arra a következtetésre jutott, hogy a szerotonin - ami egy neurontranszmitter - valamint a dopamin közvetlenül befolyásolják az egyének kockázattal kapcsolatos attitűdjét.
A szerotoninnak fontos szerepe van a hangulat szabályozásában is, impulzívabb viselkedést idéz elő, míg a dopamin szintén hangulatjavító, mozgáskoordinációért felelős vegyület. Mindkettő szintje 25-28 százalékban befolyásolta az egyének döntését, kockázatvállalási hajlandóságát.
A felfedezés jelentősége a mostani pénzügyi válság különösen nagy, hiszen a válság kirobbanásához épp a kockázatok téves felmérése vezetett, mind hitelezői, mind befektetői oldalon.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A kutató persze hozzátette, hogy a génjeink mindössze viselkedésünk harmadáért felelnek, a többit a környezetünk határozza meg, no meg persze a korábbi tapasztalataink, kulturális beágyazottságunk, és még számos tényező.