Pénzcentrum • 2024. július 15. 14:28
2024. augusztus 1-től 13 százalékról 15 százalékra emelkedik a Gazdasági Versenyhivatal („GVH”) által kiszabható bírság összegének felső határa a háborús veszélyhelyzet ideje alatt. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője foglalja össze a változásokat.
A Magyar Kormány a 184/2024. (VII. 8.) számú Korm. rendeletével („Korm. rendelet”) eltérő szabályok alkalmazását rendelte el a versenytörvény rendelkezéseit megsértő vállalkozásokkal szemben kiszabható bírság felső határát illetően. A Kormányrendelet értelmében a 2024. augusztus 1-ét követően megvalósított versenyjogsértések esetén a versenytörvényben előírt 13% helyett a jogsértő vállalkozások csoportszintű árbevételének 15%-ig terjedő bírságot szabhat ki a GVH a háborús veszélyhelyzet ideje alatt.
Az uniós jog mintájára a versenytörvény megsértéséért a GVH által kiszabható bírság felső határa hosszú időn keresztül az érintett vállalkozás vagy vállalkozáscsoport által elért nettó árbevétel 10%-áig terjedhetett. Az ettől való első eltérést a versenytörvény tavaly szeptemberi módosítása eredményezte, amelynek értelmében a bírságplafon 10%-ról 13%-ra emelkedett. Habár a Kormányrendelet nem módosította a versenytörvényt, és a 15%-os bírságplafon a veszélyhelyzet jelentette különleges jogrend fennállása alatt lesz alkalmazandó (amely jelenleg 2024. november 20-ig, valószínűleg azonban az orosz-ukrán háború végéig fennálló állapotot jelent), mindent egybevetve az elmúlt évben másfélszeresére emelkedett a GVH által kiszabható bírság maximuma.
Kérdések is felmerülnek a bírságolással kapcsolatban
Az elsőre számtani kérdésnek tűnő változás felvet néhány lényeges jogalkalmazási kérdést. „Az első ilyen kérdés, hogy a folyamatos jogsértések esetén vajon alkalmazandó lesz-e a 15%-os bírságplafon, amennyiben a jogsértő vállalkozások sérelmezett magatartása ugyan a Kormányrendelet hatálybalépését megelőzően kezdődött, azonban annak hatálybalépését követően is folytatódott” – teszi fel a kérdést Virág Péter, az Oppenheim versenyjogi csapatának ügyvédje.
Továbbá kérdésként merülhet fel, hogy amennyiben a bírságkiszabást megalapozó jogsértő magatartás a jogszabály hatálybalépését követően került megvalósításra, azonban a bírság kiszabására csak a veszélyhelyzet esetleges megszűnését követően kerül sor, ugyanúgy alkalmazandó lesz-e a 15%-os bírságplafon, vagy a GVH visszatér a versenytörvényben előírt 13%-os bírságplafon alkalmazásához
- mondta a szakértő.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Magas a magyar bírságplafon?
Bár a 10%-nál magasabb bírságplafon alkalmazása az Európai Unióban meglehetősen unortodoxnak tűnhet, korántsem összeegyeztethetetlen az uniós joggal tekintve, hogy az ECN+ irányelv alapján a 10% határérték a bírságmaximum tekintetében a tagállamokkal szembeni minimum elvárás, nem pedig abszolút felső határ, amely nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy ennél magasabb összegű, maximális kiszabható bírságot tartsanak fenn vagy vezessenek be. A Kormányrendelet által megemelt bírságplafon érdekes helyzetet eredményezhet azonban a GVH és az Európai Bizottság közti hatásköri kérdések tekintetében a kettős (azaz EU-s és magyar) jogalapon megindítható eljárások esetében, ugyanis amennyiben a GVH jár el, a bírság felső határa magasabb lesz, mint ha a Bizottsága járna el.
„Érdemes leszögezni, hogy a bírság maximális összege valójában csak egy felső határ, és semmiképpen nem képezi a bírság számításának alapját. Így kérdéses, hogy a bírságplafon emelésének lesz-e tényelegesen növelő hatása a jövőben kiszabandó bírságösszegek vonatkozásában” – zárja Virág Péter ügyvéd.