Pénzcentrum • 2023. szeptember 20. 16:33
Bőven van mit behoznia Magyarországnak a digitális gazdaság területén. Az uniós ranglistán 22. helyen áll a magyar piac 43,8 pontjával, szemben az 50 pont feletti EU-s átlaggal. A lemaradás a cégvilágban is érezhető, ami részben az informatikushiánnyal, a képzett szakemberek iránti jelentős kereslettel magyarázható. Stabilan működő informatikai háttérre azonban valamennyi cégnek szüksége van, kritikus hiba esetén ugyanis azonnal leállhat az üzletmenet, ami komoly károkat eredményez. A magyar Neuron Software és az EY tanácsadó cég közös felmérése szerint a felsővezetők 70 százaléka számol azzal, hogy a jövőben külső partnert vonjon be a garantált működés érdekében.
Van mit behoznia a magyar gazdaságnak a digitális gazdaság területén, ezen belül az informatikai ágazatban. Az uniós tagállamok digitális érettségét ismertető úgynevezett DESI mutató alapján Magyarország a 22. helyen áll a rangsorban 43,8 pontjával, ami bőven elmarad a 52,3 pontos uniós átlageredménytől. A részletes magyar eredmények szerint az információs és kommunikációs, azaz ikt-ágazatban foglalkoztatottak aránya 3,8 százalékos, ami szintén elmarad a 4,5 százalékos uniós átlagtól.
Az informatikushiány pedig a teljes magyar gazdaság, emellett a nagy- és kisebb vállalatok fejlődését is gátolja. Annál is inkább, mert egyre bonyolultabbak és egyre nagyobb számban vannak jelen a cégeknél a szoftverek, vállalatirányítási rendszerek, amelyek egyfajta szürke eminenciásként biztosítják a működést és a növekedést. Ha azonban probléma van velük, lényegében azonnal leáll egy-egy vállalat.
Ennyi menne szoftverfejlesztésre
A kutatás szerint a mikro- és kisvállalkozások jellemzően 10-50 millió forintos szoftverfejlesztési kiadással terveznek a következő egy évre. A közép- és nagyvállalkozásoknak azonban már közel az egynegyede, 24 százaléka, 250 millió forintot is meghaladó szoftverfejlesztési kiadásokkal számol.
Összességében a közép- és nagyvállalatok jelentősen nagyobb mértékű szoftverfejlesztésre fordítandó kiadásokkal számolnak, mint a mikro- és kisvállalatok. A legnagyobb mértékű fejlesztések a pénzügyi szolgáltatók területén jelentkezhetnek (vagyonkezelés, banki és biztosítási tevékenységek). Ezt követi az IT-szektor, itt a válaszadók több mint egynegyede 250 millió forintot meghaladó ilyen jellegű kiadással tervez. A gép-és autóiparra, illetve a kis-és nagykereskedelemre a kis mértékű (1-10 millió forint közötti) szoftverfejlesztési kiadás lesz jellemző.
Jönnek-mennek a képzett szakemberek - mit látnak az igazgatók?
A megkérdezett vállalatok 30 százaléka egyébként vegyesen foglalkoztat belső és külső IT-szakembereket, az is jól látszik, hogy a kizárólag belső IT-csapattal rendelkező vállalkozások több mint egyharmada esetében a belső csapat kevesebb mint 5 főt számlál.
Bodrogközi László, Neuron Software alapítója, ügyvezetője elmondta: „Az eredményekből az is kiderült, hogy miközben hiány van képzett informatikai szakemberekből, egyre nagyobb a kereslet irántuk. A válaszadó vállalatok döntéshozóinak többsége a szakemberhiányt és a fluktuációt nevezte meg iparági problémaként.”
Mindemellett a vállaltvezetők versenyképes kompenzációs csomagot, komoly juttatásokat és mellékszolgáltatásokat nyújtanak belső IT-csapatuk részére, azok megtartására. Ugyanakkor a nagyobb méretű IT-csapatoknál jellemző a vándorlás, különösen igaz ez a kormányzati és közszféra mellett energetikai, gép- és autóipari ágazatban.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ezekben a szektorokban a legnagyobb a kockázata annak, ha kiesik egy vagy néhány szakember a csapatból, akkor az üzletmenetre kritikus hatást gyakorló hibák és rendszerleállások léphetnek fel”
- tette hozzá a szakember.
Házon belül vagy kívül?
Az látszik, hogy a felsővezetők 50 százaléka biztosan von be külső partnert a fejlesztési folyamataik támogatására. A kutatás eredményeiből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 30 százalék a hibrid működésben hisz, vagyis saját szakértői csapataikat külső szakértőkkel kiegészítve működnek.
Ezzel a hibrid megoldással minimalizálhatók a vállalati rendszerek fejlesztésével, üzemeltetésével és mindennapi támogatásával járó kockázatok. Bodrogközi László szerint a világszerte sok cég indult a belső és külső szakértői csapatok optimális együttélésének irányába, aminek köszönhetően jól skálázhatóvá válhatnak a cégek motorját képző egyedi szoftverek mögött álló szakértői erőforrások.