Pénzcentrum • 2023. augusztus 28. 12:16
A populizmus gazdaságpolitikája természetéből adódóan előbb vagy utóbb devizaleértékelődésben, inflációban és gazdasági összeomlásban csúcsosodik ki, elsősorban Dornbusch és Edwards kiváló latin-amerikai tipizálása alapján - írja blogbejegyzésében Zsiday Viktor, a Citadella Befektetési Alap portfóliókezelője. Magyarország sajnos hasonló pályát jár be évek óta, mint amit a fenti szerzők leírtak, semmi meglepő nincs az események alakulásában - véli a szakértő. Azonban az infláció nemcsak a klasszikus módon, a fogyasztóiár-indexben tud megnyilvánulni, hanem egyéb rejtett vagy kevésbé rejtett módokon is.
A populista gazdaságpolitika alapvetése, hogy bármi áron fenn kell tartani a gazdasági növekedést, különben veszélybe kerül a politikai hatalom. Amikor a korábbi növekedési szakasz (pozitív sokk) természetes forrásai (például jó termés, új aranybánya, cserearányok váratlan javulása, kedvező külső finanszírozási környezet, kilábalás hosszú recesszióból, EU-pénzek, stb.) kimerülnek, a populista gazdaságpolitikusok mindig arra kényszerülnek, hogy a növekedést, vagy végső esetben legalább a növekedés látszatát fenntartsák, de mivel ehhez már nincs elég erőforrásuk, ezért ezt (más út nem lévén) végül pénznyomtatásból, támogatott, piaci kamatszint alatti hitelekkel, devizaleértékeléssel, inflációval próbálják elérni (kiváló példa Törökország az elmúlt években) - írja Zsiday Viktor, a holdblogon. Ezek gyakran valóban adnak egy újabb lökést a szakértő szerint a gazdaságnak, de eközben egyre fenntarthatatlanabb pályára terelik azt – bár épp Törökország példáján látjuk, hogy kellő szerencsével sok évig húzható a már szemmel láthatóan is fenntarthatatlan szakasz.
Az infláció generálásának klasszikus módja a deviza leértékelése (ezt folyamatosan űzi Magyarország évek óta), a piaci alatti kamatozású hitelek folyósítása (jellemzően, de nem kizárólagosan baráti vállalkozásoknak), illetve a hitelből történő lakossági pénzosztás (ez szinte minden országban jellemző választási években, de például Magyarország 2022-ben ezt is nagyon túltolta) - írja a bejegyzésben.
Ugyanakkor van más módja is annak, hogy a kevesebb/nem elegendő erőforrás ellenére megpróbálja egy kormány fenntartani a népszerűségét, méghozzá a rejtett infláció segítségével
- mutatott rá Zsiday.
A klasszikus infláció az, amikor a zsemle 50 helyett hirtelen 100 forintba kerül. Trükkösebb módja az, amikor továbbra is 50 forint, de csak kisebb zsömlét kapunk érte. Ezeket a helyzeteket azonban még könnyen tudja kezelni az inflációs statisztika. Amikor azonban mondjuk a zsemle minőségét rontják, azt már nehezebb megragadni - írja a szakértő.
A közszolgáltatások esetén pedig szinte lehetetlen, pedig itt is ugyanaz történik: ugyanazért a pénzért (befizetett adó) kevesebb szolgáltatást kapunk. Például, ha eddig 1 km-re kellett mennem a háziorvoshoz, most azonban a körzetösszevonások miatt 10 km-re kell járnom, és esetleg kevésbé elérhető a háziorvos, az bizony azt jelenti, hogy ugyanazért a pénzért (befizetett adó!) kevesebbet kapok, ráadásul még az explicit költségeim (idő, üzemanyag) is nőnek. Ez infláció, de semmilyen statisztikában nem jelenik meg.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A szakértő példaként említi a rejtett inflációra bizonyos korábban ingyenes orvosi vizsgálatok/beavatkozások fizetőssé válását, vagy a várólisták hosszának növekedését és az oktatás színvonalának romlását is.
"Az útdíjak kiterjesztése szintén pár nappal ezelőtti példa arra, amikor pedig konkrétan többe kerülnek a közszolgáltatások/korábban ingyenesek lesznek fizetősek. Szintén eklatáns, és sajnos hamarosan egyre fájóbb, állam által generált probléma lesz pl. a vízvezetékrendszer leépülése a „rezsicsökkentés” miatt: itt az történt, hogy bár az ár nem változott, a szolgáltatás minősége valójában egyre romlik (mivel nincs pénz a vezetékrendszer karbantartására), csak ez nem azonnal válik nyilvánvalóvá, hanem egyszercsak hirtelen, amikor nem tudunk vizet vételezni és/vagy amikor az egész vezetékrendszert kell majd megújítani sok száz milliárd forintból. Nagyon fontos megérteni, hogy mind az explicit állami díjemelés, mind a minőségrontás számos formája azt jelenti, hogy a valós megélhetési költségeink nőnek, ám ezeket a folyamatokat nem tudják megragadni a klasszikus inflációs mutatók, így sokáig rejtve maradnak a szem elől, gyakran egészen egy nagyobb krízisig, amikor egyszerre kell szembesülnünk mindennel" - hívja fel a figyelmet.
A teljes bejegyzés a Holdblogon olvasható.