Pénzcentrum • 2023. július 13. 15:00
„Sok befektető a sajátjához nagyon hasonló piacon kíván befektetni, pedig pénzügyileg ennek semmi értelme” – jelentette ki Bart Frijns holland kutatóprofesszor, aki az igazgatótanácsok kulturális sokszínűségét és a vállalati tulajdonosi felépítés közötti összefüggésekről tartott előadást a Corvinuson májusban.
„Véletlenül kezdett el érdekelni a kultúra kutatási témaként. Egy kollégám a nemzetközi üzleti életben dolgozott, ahol az emberek mindig a kultúráról beszélnek. Nagyon meglepett, hogy a pénzügyekben szinte egyáltalán nem foglalkoznak a kultúrával” – mesélte Bart Frijns, az Open Universiteit of the Netherlands professzora a Budapesti Corvinus Egyetemen arról, ahogyan az egész kezdődött 2006-ban. Néhány kollégájával elkezdte vizsgálni, hogy a pénzügyi döntéseket befolyásolja-e a kultúra. Azt akarták látni, hogy az alapkezelők hogyan osztják el a pénzt nemzetközi szinten. A kutatás eredményei nagyon meglepték őket.
„A kultúrán kívül sok más tényezőre vonatkozóan is korrigáltunk, például a nyelvi hasonlóságokra vagy a közös határokra, de kiderült, hogy a kultúra a folyamat fő mozgatórugója” – magyarázta. Sok új-zélandi befektető például Ausztráliában, a sajátjához nagyon hasonló piacon kíván befektetni. „Pénzügyi szempontból ennek semmi értelme. Ha olyan piacra fektetünk be, amely nagyon hasonló a miénkhez, akkor nem igazán mérsékeljük a kockázatot.” Így derült ki, hogy a diverzifikáció és más pénzügyi szempontok nem feltétlenül elsődlegesek a befektetők számára.
Irracionális okai vannak, hogyan áll össze egy vállalati igazgatótanács
Miután Bart felfedezte a kultúra kulcsszerepét a pénzügyi döntéshozatalban, elkezdte tovább vizsgálni a kultúra és a pénzügyek közötti kapcsolatokat. Sokéves kutatómunka után most egy olyan projekten dolgozik, amely azt vizsgálja, hogy a külföldi tulajdonlásnak van-e szerepe a vállalati igazgatótanácsok kulturális sokszínűségében. Társszerzőivel, Oussama El Moujahiddal (Utrechti Egyetem), S. Abraham Raviddal (Yeshiva Egyetem), Naciye Sekercivel (KU Leuven és KWC Lund Egyetem) Frijns megállapította, hogy a sokszínűség számos más formáját, mint a nem, az életkor és az etnikai hovatartozás, már széles körben lefedték a kutatások, de a kulturális sokszínűség gyakran figyelmen kívül marad. Ez azonban fontos szempont, amely befolyásolhatja a vállalati igazgatóságok döntéshozatalát, sőt, növelheti a cég értékét. A kutatócsoport a svéd vállalatok mintáján kezdte el vizsgálni a témát a cégtulajdonlásra vonatkozó, kézi gyűjtésű adatok felhasználásával.
A kutatás több mint 13 ezer igazgatótanácsi tag nemzetisége alapján megállapította, hogy pozitív kapcsolat van a külföldi tulajdonlás és a kulturális sokszínűség között. „A külföldi tulajdonosok leginkább a kulturális sokszínűséget segítik elő, és ez túlmutat a mechanikus hatásokon” – magyarázta előadásában Bart Frijns a Corvinuson. Ezek az eredmények homofíliára utalnak, vagyis arra a tendenciára, hogy az emberi kapcsolatok egyik alapvető mintája, hogy hasonló emberekkel társuljunk. „Úgy tűnik, a külföldi tulajdonosok csak azért támogatják a kulturális sokszínűséget, mert kötődnek a hozzájuk hasonló gondolkodású emberekhez” – mondta a professzor.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
További elemzések azt mutatták, hogy a külföldi tulajdon és az igazgatótanácsi kulturális sokszínűség közötti pozitív kapcsolat bizonyos típusú tulajdonosi struktúrákban (családi vállalatok, két részvényosztályból álló cégek és koncentrált tulajdonosi struktúrák) markánsabb. A szerzők a származási országok közötti különbségeket és az igazgatósági kulturális sokszínűségnek a vállalati értékteremtésre gyakorolt hatását is vizsgálták. Kiderült, a sokszínűség nem vezet magasabb cégértékhez. „Ez a kutatás azt mutatja, hogy irracionális szempontok befolyásolják az igazgatótanácsok összetételét. Erről tájékoztatnunk kell az embereket” – zárta előadását a professzor.