Pénzcentrum • 2022. február 23. 15:31
Az ÁSZ ezért elemzést készített arról, hogy 2016-2020. között a magyar beruházások mennyiségét és szerkezetét milyen tényezők befolyásolták mind az állami, mind a versenyszférában, és milyen változások tapasztalhatók e téren, különös tekintettel a fenntarthatósági célok érvényesülésére. A szakértők azt is elemezték, hogy a közszféra beruházásai milyen hatást gyakorolnak a versenyszféra versenyképességére. Az elemzés rámutatott arra, hogy beruházások területi eloszlására a koncentráltság jellemző, amely növeli az ország régiói között fennálló fejlődésbeli és munkaerőpiaci egyenlőtlenségek fennmaradásának, vagy akár fokozódásának kockázatát.
A fenntartható fejlődési célok elérése a jövő generációk iránt viselt felelősségünk, amelyben a beruházások jelentős szerepet játszanak.
Az ÁSZ elemzése egyrészt értékeli a beruházások szerkezetének alakulását, így az ágazati, anyagi-műszaki összetétel, területi, és szektorok szerinti megoszlását. Másrészt azt is bemutatja, hogy miként alakultak a beruházásokhoz kapcsolódó, a fenntarthatósági célok érvényesülését szolgáló támogatások, pályázati lehetőségek, kitér az ezeket befolyásoló stratégiákra, szabályozó eszközökre, a direkt és indirekt támogatási formákra. Emellett azonosítja a fenntarthatósági szempontok érvényesülését nehezítő kockázatokat, és felvázolja azok csökkentésének lehetséges irányait.
Az elemzés megállapítja, hogy a beruházásokra továbbra is a koncentráltság a jellemző, amely szoros összefüggésben van a felsőoktatási K+F központok elhelyezkedésével. Különösen Budapest és Pest megye előnye maradt jelentős, a területi kiegyenlítés elmaradása pedig szembe megy a kohéziós fejlesztési célokkal, miszerint a forrásokat a felzárkóztatás érdekében az elmaradottabb térségek irányába kell terelni.
Az elemzésben szereplő információkkal az Állami Számvevőszék segítséget nyújt az egyes nemzetgazdasági, régiós, megyei és térségi stratégiák tervezéséhez. A tervezés során ugyanis figyelembe kell venni a térség gazdasági fejlettségét, a megvalósult és megvalósítandó fejlesztéseket, a helyben rendelkezésre álló munkaerő mennyiségét és képzettségét, továbbá a földrajzi és egyéb, például természeti adottságokat.
Az ÁSZ elemzése hangsúlyozza, hogy ösztönözni szükséges a közép- és felsőfokú szakképzés tekintetében a minél szorosabb együttműködést a vállalatok és a felsőoktatási intézmények, valamint a középfokú, szakképző iskolák között. Ennél is hangsúlyosabb, hogy a beruházások állami forrásallokációja során az elmaradottabb megyéknek, térségeknek a jelenleginél magasabb arányú beruházási támogatása indokolt, és ennek a munkaerő képzésének és képességeinek fejlesztését támogató környezet kialakításával együtt kell, mert csak így lehet megvalósulnia.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Lemaradásban a vidék
Területi eloszlásban Nógrád és Zala megye rendelkezett a legalacsonyabb beruházási teljesítményértékkel 2020-ban és 2016-2020-ig tartó időszakot tekintve is, bár mindkét megyében az elemzett időszak minden évében egyre javult a beruházási teljesítmény. Ez összefüggésben állt azzal, hogy ezekben a megyében a kutatófejlesztő helyek száma az országos átlagot meghaladó ütemben nőtt, ami javította a beruházások telepítésének feltételeit.
A megyék között Pest megyében volt minden évben a legmagasabb beruházási teljesítmény. Öt megye – Pest, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj- Zemplén – minden évben az országos átlag fölött teljesített. Bár 2016. évben Veszprém, 2016-2017. években pedig Heves megye is átlag feletti teljesítést
nyújtott, de a további években átlag alattivá váltak.
Hajdú-Bihar megye 2019-2020. években az átlag fölé került. Bács-Kiskun megye teljesítménye pedig csak a 2020. évben maradt átlag alatti szinten. Borsod-Abaúj-Zemplén megye a 2018-2020. évek beruházási teljesítményének köszönhetően fejlődött dinamikusan. A legalacsonyabb beruházási teljesítménnyel rendelkező megyék között Somogy, Békés, Zala és Nógrád megye állandónak volt tekinthető.