Pénzcentrum • 2016. november 14. 14:03
Ahogy a legtöbb online felületnél, vagy okostelefonos alkalmazásnál, úgy a FinTech megoldásoknál is nagy jelentősége van annak, hogy milyen az a felület, amivel a felhasználó találkozik, mennyire tudja könnyen kezelni, mennyire közérthető. Hiába van szó ugyanis komoly pénzügyekről, a FinTech egyik fontos üzenete, hogy ezt a témát lehet, sőt kötelező közérthetően tálalni a felhasználóknak. Az önmagában nem elég, hogy a jövő digitális bankolása olcsóbb, gyorsabb és kényelmesebb legyen - figyelmeztet Hetényi Márk, az MKB Bank retail és digitális vezérigazgató-helyettese.
A legtöbb alkalmazás, online felület, amit használunk - például az okostelefonunkon - általában nagyon alaposan megtervezett folyamat, amit a felhasználó (szerencsés esetben) könnyen és egyszerűen tud kezelni. A fejlesztők számára nagy kihívás, hogy a legbonyolultabb rendszereket is felhasználóbaráttá tegyék.
Nincs ez másként a FinTech világában sem: azoknak a felületeknek (például honlapoknak, mobiloldalaknak, okostelefonos alkalmazásoknak), amelyeken a pénzügyeinkről döntünk, ugyanúgy közérthetőnek és könnyen használhatónak kell lenniük - mondták el a szakértők az MKB Bank által szervezett FinTech Akadémia második napján.
Pop András, a UX Studio UI/UX designere úgy látja, a FinTech fejlődésében nagy szerepet kap a UX (user experience, azaz felhasználói élmény). Példaként említette, hogy másként hozunk döntéseket ha okostelefont használunk, mint ha desktopot.
Azt is hozzátette, hogy mindig van egy célcsoport- és korosztály-meghatározás arra vonatkozóan, hogy kinek készül a termék: természetesen másként kell tervezni egy olyan applikációt, amit egy idősebb generációnak készül, mint egy olyat, ami a gyermekeknek.
A bankokkal egy úton
Szilágyi Péter, a CEU Pénzügyi fakultáció docense előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi szolgáltatások egyre kevésbé szolgáltató-alapúak, sokkal inkább szolgáltatás- és termék-alapúak. Így lehetséges az, hogy sok olyan szolgáltatás, amit korábban csak bankok végeztek, sok esetben átvállalnak a tech-cégek, üzletláncok, telekom-cégek.
Az olyan óriáscégek, mint a világ legnagyobb webshopjának számító Alibaba.com, már FinTech cégként is működnek, például áruhiteleket adnak. (Magyarországon a Telenornak vagy a Vodafone-nak voltak hasonló tervei.) Az is egyre gyakoribb, hogy olyan aggregátoroktól kapjuk a banki szolgáltatásokat, ahol összegyűjtik azokat.
A kutató úgy véli, a bankok egyre intenzívebben elkezdtek együttműködni a FinTech cégekkel: így lehetséges az is, hogy globálisan az emberek kétharmada használ valamilyen FinTech szolgáltatást, a növekedés a legmagasabb az Y-generációnál és a fejlődő országok esetében.
Vizi Tamás, a magyar VirPAY vezetője saját tapasztalatairól számolt be: a VirPAY indulása óta autópálya-matricát értékesített, természetesen digitális formában, több nagy bank netbankjában is jelen vannak, mint kényelmi szolgáltatás. Innen fejlődött a cég egy olyan pénzügyi szolgáltatóvá, amely egy klasszikus netbankot üzemeltet (maga a szolgáltatás a közeljövőben indul) úgy, hogy nem áll mögöttük tényleges banki háttér.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A cég rendelkezik MNB-engedéllyel, és olyan pénzügyi tranzakciókat lehet bonyolítani náluk, mit például számlavezetés több devizanemben is, vagy speciális árazású devizaváltás. A számlákhoz ugyanakkor hamarosan MasterCard kártyákat is biztosítanak.
Vizi kiemelte, hogy egyfajta "extra" szolgáltatásként ügyfeleikkel korrekt hangvételű, emberközeli kommunikációt tudnak bonyolítani, és a cég vezetői is elérhetőek, így valós párbeszéd alakulhat ki.
Lemák Gábor FinTech-szakértő prezentációjában emlékeztetett arra, hogy a FinTech cégekre is szigorú szabályozási környezet vonatkozik globálisan és Magyarországon is, utóbbi természetesen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről. A szigorú szabályozás miatt egyelőre nem tudták megvetni a lábukat a magyar piacon olyan FinTech-szolgáltatások, mint a P2P lending (közösségi kölcsön) vagy az un. tőkebefektetés alapú crowdfunding (profitcélú közösségi finanszírozás). Ugyanakkor jönnek azok az új FinTech modellek, amelyek a pénzügyi szolgáltatók infrastruktúrájára és licencére alapozva nyújtanak pénzforgalmi szolgáltatásokat.
Hetényi Márk, az MKB Bank retail és digitális vezérigazgató-helyettese attól óvta a FinTech megoldásokkal, ötletekkel rendelkezőket, hogy elvegye a kedvüket a szabályozás összetettsége. Az MKB FinTech Program keretében a bank nem pusztán kaput nyit az újító gondolatoknak, hanem egyértelműen arra törekszik, hogy a kezdeményezés résztvevőinek segítsen megtalálni a szabályozói környezet kihívásaira adható legjobb megoldást.
- fogalmazott Hetényi Márk, aki szerint a felhasználók többet várnak annál a jövő digitális bankolásától, mint hogy olcsóbb, gyorsabb és kényelmesebb szolgáltatást jelentsen.