Pénzcentrum • 2009. március 9. 05:55
XIX. század A legnagyobb válság mindig az, amiben éppen élünk. A legtöbben csak összehúzzák magukat és próbálnak túlélni, megfelelni a munkahelyükön, megmenteni a cégüket. Pedig ha hihetünk a történelemkönyveknek, nem ez az első nehéz gazdasági helyzet a világ történetében és korábban is voltak már olyan vállalkozó szellemek, akiket egy kis recesszió nem tartott vissza attól, hogy álmaikat megvalósítsák.
Procter & Gamble
1837
Amikor a gyertyaöntő William Procter és a szappankészítő James Gamble összeálltak, hogy háztartási termékeket készítő vállalkozásba fogjanak, korntsem volt ideális a gazdasági környezet. Az Egyesült Államokban a kikiáltása óta a legnagyobb válság tombolt. A bankok sorra jelentettek csődöt, a masszív Nyugat felé tartó migráció pedig az egekbe kergette a telekárakat és ezzel együtt az inflációt. A hat évig tartó recesziót azonban sikerrel vette a társaság, bár az igazi fellendülés csak akkor kezdődött, amikor sok évvel később rendkívül előnyös megállapodásokat kötött a társaság az Unióval a polgárháború idején.
Mára a Procter & Gamble a 83,5 milliárd dolláros éves forgalommal büszkélkedhet, olyan márkanevekkel a háta mögött, mint a Tide, a Pampers, az Oral-B, a Pantene, a Duracell és a Pringles. Mivel a napi használati termékekre akkor is szükség van, ha épp mélyrepülésbe vált
át az ország gazdasága, ezért sokat úgy tekintenek a Procter & Gamble-re mint ledönthetetlen bálványra, mely túlél mindent.
IBM
1873
A Hosszú Depresszió 1873-tól 1896-ig tartott a világban, köszönhetően egy sor szerencsétlen eseménynek, melyek mind-mind elnyújtották a gazdaság szenvedését. 1873-ban az amerikai Coinage Act demonetizálta az ezüstöt, ami egyrészt a fém azonnali értékvesztésével járt, másrészt a befektetők elfordultak a fém befektetési eszközöktől, ami a bankok számára végzetesnek bizonyult. Az Egyesült Államok bankjai ez időszak alatt kétszer omlottak össze, 1873-ban és 1893-ban, összhangban azzal, hogy képtelenség volt hosszú távú kölcsönöket kihelyezni a gazdasági szereplőknek.
Az élet azonban nem állt meg, és a nehéz gazdasági helyzet ellenére is voltak olyan újítások, melyekre szüksége volt a vállalatoknak. Ilyen volt a blokkolóóra, vagy épp azok a kezdetleges számológépek, melyekkel a század végén az Egyesült Államokban a népszámlásást végezték. A Tabulating Machine Company, az International Time Recording Company és a Computing Scale Corporation valahogy túlélte a nehéz, 23 évig tartó gazdasági recessziót, az ő összeolvadásukból jött létre aztán a Computing-Tabulating-Recording Company, 1911-ben, a mai IBM elődje.
Az IBM óriási rutinnal rendelkezik a padlóról való felállás terén. Az 1960 éves kitörő sikerei után a cégek beperelte az amerikai állam, mivel túlzottan monopolhelyzetbe került. Az egy évtizedig tartó pereskedés kis híján kivégezte a vállalatot és drasztikus átlalkulásra kényszerítette. Ám a kilencvenes évek elejére a főként vállalati számítógépes megoldásokat szállító IBM a növekvő konkurenciának köszönhetően ismét a csőd szélére került, ám a technológiáról a szolgáltatásokra való fókuszálás megmentette a céget. Bár a mostani gazdasági helyzetben az IBM is kénytelen volt munkavállalóinak ezreit elbocsátani, a társaság forgalma azért tavaly meghaladta a 100 milliárd dollárt.
General Electric
1876
Az 1873-ban összeomlott pénzügyi rendszer, mely hat éven keresztül nem találta a kiutat a válságból, nem igazán kedvezett az olyan kisvállalkozásoknak, akik kutatásból, kísérleti termékekből szerettek volna megélni, Thomas Edison mégis ezt az időszakot választotta, hogy megalapítsa az Edison General Electric Company-t. Három évvel később mutatta be az első működőképes villanykörtét, a többi pedig, mint mondani szokás, történelem.
1896-re a General Electric már akkorára nőtt, hogy nem volt kérdés, beveszik az abban az évben alapított Dow Jones Industrial Average tőzsdeindex kosarába. Mára a GE maradt az egyetlen, az eredeti 12 cég közül, aki még mindig ott található. A vállalat tavaly 183 milliárd dolláros forgalmat produkált, igaz a pénzügyi ágazatának köszönhetően alaposan megcsappant a profitja.
XX. század
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
General Motors
1908
A központi bankok megjelenése előtt a bankok saját készpénzállományukra kellett, hogy hagyatkozzanak az üzletmenet viteléhez. 1907-ben több nagy pénzintézet is harcba indult, hogy megszerezzék a United Copper Company többségi tulajdonrészét. Amikor azonban a kísérlet kudarcba fulladt, a csalódott befektetők kivették pénzüket a bankokból, aminek következtében számtalan bank és hitelintézet ment csődbe. Ám a pénzügyi pánik nem tántorította el William Durant, hogy az addigi lóvontatta járműveinek gyártása helyett belefogjon valami teljesen újszerűbe: a gépkocsi-gyártásba. A pénzügyi válság még jól is jött a vállalatnak, a tőkehiányos időkben ugyanis csökkent a kisebb cégek ára, amelyekből jó néhányat fel is vásárolt Durant az elkövetkező évek során.
A GM modernkori története már nem tartozik a sikersztorik közé. A két éve kirobbant válság, a visszaeső kereslet és a tavaly az egekben járó olajárak egyszerűen lataglózták a céget, a részvények értéke a korábbi érték 15 százalékára esett vissza. A társaság azóta is a csőd szélén áll, Washington hónapok óta attól hangos, vajon van-e értelme megmenteni a valaha ikonként számon tartott vállalatot.
United Technologies
1929
A Nagy Gazdasági Világválságot mind a mai napig a történelem sötét lapjaira írják: az 1929-es tőzsdei válságot 10 éves recesszió követte és sokan hajlamosak közvetve a Második Világháború kitörését is válság számlájára írni. Bár sok cég veszett oda a válságba, a repülés aranykora még nem ért véget, így jöhetett létre a United Aircraft and Transport Corporation holdingcég, mely több repülőgép- és alkatrészgyártó valamint légitársaságot fogott össze. A cég olyan iramban növekedett, hogy alig öt év alatt monopolhelyzetbe került, ezért szétszabdalták: a Boeing és a United Airlines kivált, így a United Aircraft azzá változott, aminek most is ismerjük a United Technologiest: egy meglehetősen sokoldalú technológiai gyártónak.
A
UTC tavaly 58,7 milliárd dolláros forgalmat produkált és a romló
gazdasági környezet ellenére is növelni tudta profitját. Ennek ellenére
masszív átalakítások folynak a cégnél, ami sok ezer kirúgott dolgozóval
jár együtt.
FedEx
1973
A hetvenes években egyre fontosabbá vált, hogy a felgyorsult üzletmenethez alkalmazkodjon a dokumentumok eljuttatásának sebessége is. Erre alakult a FedEx, amely egy-két napos szállítási határidőt vállalt az Egyesült Államokon belül. Az ötlet kiváló volt, az időzítés kevésbé. 1973-ban ugyanis több arab állam is beszüntette a kőolaj-szállítást az USA-ba, ami végzetesnek bizonyulhatott volna egy olyan cég számára, mely kőolaj-alapú járművek flottájával szállítmányoz.
Ám a FedEx túlélte a nehéz időket és két évvel később, 1975-ben már nyereséget is tudott produkálni. A cég azonban mára ismét nehéz helyzetbe került. Először ismét a magas olajárak tették próbára a cég stressztűrő képességét, majd a gazdasági válság miatt maradoztak el a megrendelések. A FedEx nyilatkozata szerint a vállalat 35 éves történetében ilyen nehéz időszak még nem volt.