Pénzcentrum • 2026. február 26. 13:02
Trencsén 2026-ban Európa Kulturális Fővárosa, és bár a cím elsőre csupán egy újabb fesztiválévet sejtet, a háttérben valójában egy több tízmillió eurós, hosszú távú városfejlesztési kísérlet zajlik. A Vág partján fekvő, alig hatvanezres kisváros most olyan lehetőségekhez jut, amelyek alapjaiban formálhatják át a régió jövőjét – közterek újulnak meg, ipari épületek kapnak új funkciót, és a helyieket is bevonják abba, hogyan válhat egy kisváros Európa kulturális térképének meghatározó pontjává.
Európa Kulturális Fővárosa cím jól csengő, sokszor emlegetett fogalom, de kevesen tudják, milyen valós folyamatok, fejlesztések és hosszú távú hatások állnak mögötte. 2026-ban a szlovákiai Trencsén viselheti a címet, Finnországban pedig Oulu lesz a társfőváros, és bár a projektet gyakran fesztiválokkal és látványos kulturális programokkal azonosítják, a háttérben ennél jóval összetettebb városfejlesztési munka zajlik.
Trencsén Budapesttől mindössze 260 kilométerre fekszik, a Vág folyó partján, egy 55–60 ezres kisváros. A település fölé magasodó vár, a történelmi belváros és a híres Pohoda fesztivál már eddig is sok látogatót vonzott, de a kulturális fővárosi cím egészen más léptékű lehetőségeket nyit meg. A város a szocializmus idején textilipari központ volt, ám az iparág összeomlása után új identitást kellett keresnie. Az EKF-projekt most éppen ezt a megújulást segíti.
Az Európa Kulturális Fővárosa cím sokkal több, mint kulturális elismerés, komoly gazdasági lehetőség. Nemcsak a város, hanem az egész régió profitálhat belőle. Új beruházásokra, több látogatóra és szorosabb együttműködésre számítunk a helyi vállalkozások és a kreatív szektor között. A cél a közterek megújítása, munkahelyek teremtése, és olyan emberek megszólítása, akik talán sosem fedezték volna fel Trencsént.
- nyilatkozta korábban a Pénzcentrumnak Stanislav Krajci, a Trenčín 2026 igazgatója
A kulturális fővárosi cím nem csupán egyetlen évnyi programsorozatot jelent. Bár 2026-ra több száz, sőt több ezer rendezvényt terveznek, a projekt lényege a hosszú távú városfejlesztés. A hangsúly ma már nem új épületek felhúzásán van, hanem a meglévő, elhagyatott vagy alulhasznosított terek revitalizálásán. Trencsénben közterek, utcák, hidak, ipari épületek és közösségi terek újulnak meg. A város egyik legnagyobb beruházása a Fiesta híd felújítása, amelyet eredetileg lebontásra ítéltek, most azonban közösségi és kulturális funkciót kap. Emellett megújul a főutca, a könyvtár, a buszállomás és több aluljáró is.
A fejlesztések összértéke mintegy 70 millió euró. A város és a megye egyaránt 5–5 millió eurót biztosított, a szlovák kulturális minisztérium 15 milliót, az EU regionális fejlesztési alapjai pedig további 40 millió eurót.
Egy ekkora település életében ez óriási összeg, de a pénz csak az egyik hozadék. A projekt révén a város olyan tudáshoz, kapcsolatrendszerhez és szakmai tapasztalathoz jut, amely hosszú távon is meghatározhatja a fejlődését. Jó példa erre Kassa, amely 2013-ban volt kulturális főváros: a projekt lezárulta után is több millió eurónyi további támogatást tudott lehívni, részben az EKF során kiépült intézményi háttérnek köszönhetően.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A kulturális fővárosi cím tehát nem pusztán turisztikai attrakció. Bár Trencsén 30 százalékos növekedést vár a látogatók számában, a projekt elsődleges célja a helyiek bevonása, a közösségi identitás erősítése és a fiatalok elvándorlásának lassítása. A városvezetés azt szeretné, ha a lakók magukénak éreznék a fejlesztéseket, büszkék lennének a városukra, és látnák, hogy érdemes helyben maradni vagy akár visszatérni.
A programok között lesznek nagyobb volumenű események – például cirkuszfesztiválok, nemzetközi kiállítások, zenei és irodalmi performanszok –, de a koncepció lényege, hogy a város egészét „színpaddá” alakítsák. Sok kisebb helyszín, udvar, közösségi tér kap új funkciót, és a kulturális kínálat a város mindennapjaiba épül be.
A projekt egyik különleges színe a város polgármestere, Richard Rybníček, aki innovatív gondolkodásáról ismert, és aki az EKF-projekt lezárultával átadja a stafétát a fiatalabb generációnak. Rybníček egy legendás csehszlovák punkzenekar dobosa volt – a helyiek szerint ez a fajta lendület és nyitottság érződik a város megújulásán is.
A sajtótájékoztatón elhangzott egy fontos gondolat: Szlovákia számára az EKF-projekt nemcsak kulturális, hanem identitáskérdés is. A városvezetés hangsúlyozta, hogy szeretnék megmutatni Európának, hogy Szlovákia szerves része az európai kulturális térnek – még akkor is, ha az EU jövőjével kapcsolatban vannak bizonytalanságok. A kultúra ebben a helyzetben összekötő erőként jelenik meg: közös nyelvként, amely képes áthidalni politikai és társadalmi feszültségeket.
Trencsén tehát nem csupán egy újabb helyszín az Európa Kulturális Fővárosa cím történetében. A város példája jól mutatja, hogyan válhat egy ilyen projekt egyszerre városfejlesztési eszközzé, közösségépítő folyamattá és kulturális innovációs laboratóriummá. És bár a látványos eredmények nagy része csak 2026-ban lesz igazán érzékelhető, a város már most elindult azon az úton, amely hosszú távon is meghatározhatja a jövőjét.