Pénzcentrum • 2025. augusztus 3. 13:04
Az elmúlt hetekben több kényszerleszállásról számoltak be világszerte, miközben egyre több kutatás támasztja alá: a klímaváltozás miatt nemcsak gyakoribbá, hanem súlyosabbá is válik a repülés közbeni turbulencia. Bár a Budapest Airport szerint hazai szinten nincs kiugró változás, globálisan már most érzékelhető a légköri instabilitás hatása – és a jövő még rázósabbnak ígérkezik.
Úgy tűnhet, mintha az utóbbi időben megszaporodtak volna a kényszerleszállásokról és rázós repülésekről szóló hírek – vagy csak most kerültek a figyelem középpontjába? Egyes járatok extrém turbulenciába kerülnek, mások hajtóműhibával vagy füsttel a fedélzeten térnek le az eredeti útvonalról. A helyzet tisztázása érdekében utánajártunk a jelenség hátterének, és megkérdeztük a Budapest Airportot is: érzékelhető-e bármilyen változás hazai szinten.
A légköri turbulenciák súlyosbodása egyre nagyobb problémát jelent a repülőgépek számára. Bár a turbulencia miatti halálesetek rendkívül ritkák – becslések szerint 1981 óta mindössze négy ilyen eset történt –, a sérülések száma jelentős. Az Egyesült Államokban 2009 óta 207 súlyos sérülést regisztráltak, amelyek 48 óránál hosszabb kórházi kezelést igényeltek.
Paul Williams, a Readingi Egyetem légkörkutatója szerint a következő évtizedekben a súlyos turbulenciák mennyisége akár két-háromszorosára is növekedhet.
A súlyos turbulencia olyan légköri zavarként definiálható, amikor a repülőgép fel-le mozgása több mint 1,5 g erőhatást gyakorol az utasokra – ez elég ahhoz, hogy biztonsági öv nélkül kiemelje őket az ülésből. Becslések szerint évente körülbelül 5000 súlyos vagy annál erősebb turbulencia fordul elő a több mint 35 millió járat közül.
Az Észak-Atlanti-óceán feletti légtérben az elmúlt 40 évben 55%-kal nőtt a súlyos turbulenciák gyakorisága. Egy friss tanulmány szerint más területeken is várható növekedés, többek között Kelet-Ázsiában, Észak-Afrikában, az Észak-Csendes-óceán felett, Észak-Amerikában és a Közel-Keleten.
A turbulenciának három fő típusa van: konvektív (felhőkben vagy zivatarokban), orografikus (hegyes területek körüli légáramlás) és tiszta légköri (szélirány vagy -sebesség változása).
A klímaváltozás mindegyik típust befolyásolja, de különösen a konvektív és a tiszta légköri turbulenciát erősíti: a melegebb légkör több nedvességet képes megtartani, ami intenzívebb zivatarokat eredményez. Egy 2014-es amerikai tanulmány kimutatta, hogy a globális hőmérséklet 1°C-os emelkedésével a villámcsapások száma 12%-kal nő.
Kényszerleszállások: egyre több a hír, de nem mindenhol nő a szám
Az Egyesült Államokban az elmúlt időszakban több kisrepülőgép hajtott végre kényszerleszállást motorhiba, üzemanyaghiány vagy időjárási körülmények miatt. Egyes esetek súlyos következményekkel jártak: 2024-ben például egy Singapore Airlines járat 4,6 másodperc alatt 178 lábat zuhant, a fedélzeten egy utas életét vesztette, többen pedig kórházba kerültek.
Még májusban egy Delta Airlines-gépen hirtelen magasságvesztés történt, tíz embert kellett ellátni leszállás után, júniusban pedig egy Qatar Airways-járat turbulenciába került az Arab-félsziget felett, és Bécsben hajtott végre kényszerleszállást.
Magyarországon az elmúlt hónapokban szintén több tervezett útvonalon nem mindennapi eseményekre került sor:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- Július közepén a NyxAir észt cargo járata – reggeli repülése során, Mátészalka térségében tapasztalt hajtóműhibára hivatkozva – Budapesten hajtott végre szükséghelyzeti leszállást, a gép biztonságosan landolt a Liszt Ferenc repülőtéren, sérülés nélküli állapotban.
- Emellett június közepén a Pegasus Airlines Berlin–Isztambul járata a fedélzeten felcsapó tűz miatt vészhelyzetet jelentett, és 238 utassal biztonságosan Budapesten szállt le — senki sem sérült meg a gépen, és a tűz a személyzet gyors közbeavatkozásának köszönhetően elfojtódott a levegőben
- Június 30-án madárral ütközött a Wizz Air Eindhovenből Budapestre tartó járata hétfő este, ami miatt a repülőgép kénytelen volt visszafordulni a holland repülőtérre.
Ezek azonban Budapest Airport Zrt. szerint nem szokatlan. Megkeresésünkre közölték:
A Budapest Airport tapasztalatai szerint a forgalomnövekedéshez viszonyítva nincs számottevő változás a kényszerleszállások számában. A járatok leggyakrabban kedvezőtlen időjárási körülmények, utasrosszullét, vagy kisebb műszaki problémák miatt divertálnak, az ilyenkor életbe lépő repülőtéri protokoll pedig az adott kategóriához igazodik. A repülőtér-üzemeltető számára az elsődleges szempont a biztonság, és ezt minden körülmények között garantálja.
Az iparág válasza: technológia és képzés
A légiközlekedési iparág folyamatosan igyekszik lépést tartani a változó légköri viszonyokkal. A Federal Aviation Administration (FAA) és az Airbus szakmai ajánlásai alapján az alábbi intézkedések jelentik a legfontosabb megelőző lépéseket:
- Valós idejű turbulencia-előrejelzés: Az NCAR (National Center for Atmospheric Research) „nowcast” rendszere radar- és műholdadatokat, valamint élő pilótajelentéseket kombinál, hogy aktuális képet adjon a turbulencia kockázatáról.
- Modernizált pilótajelentések (PIREPs): Ezek digitalizálása és valós idejű megosztása lehetővé teszi, hogy a légiforgalmi irányítás gyorsabban reagáljon.
- Képzések és protokollfrissítések: A kabinszemélyzet és pilóták folyamatos oktatása kulcsfontosságú, különösen a clear-air turbulence helyzetek kezelésében.
- Új szenzortechnológiák: Az Airbus „Skywise” platformja például gépen belüli szenzoradatokat elemez, és segíti a megelőző karbantartást, illetve a potenciális veszélyhelyzetek előrejelzését (FAA, Airbus Safety First).
Hol a legzavarosabb?
A Turbli nevű turbulencia-előrejelző oldal már közzétette 2025-re vonatkozó előrejelzését a leginkább turbulenciaveszélyes repülőútvonalakról. Az elemzés több mint 10 000 útvonalat vizsgált meg a világ 550 legnagyobb repülőtere között, amerikai és brit meteorológiai adatok alapján.
A lista élén Dél-Amerika hegyvidéki útvonalai állnak, különösen Argentína és Chile között, de az ázsiai Himalája-térség is hangsúlyosan szerepel.
TOP 10: A világ legviharosabb légi útvonalai
- Mendoza – Santiago (Andok felett, Dél-Amerika)
- Córdoba – Santiago
- Mendoza – Salta
- Mendoza – San Carlos de Bariloche
- Kathmandu – Lhasa (Himalája)
- Chengdu – Lhasa
- Santa Cruz – Santiago
- Kathmandu – Paro
- Chengdu – Xining
- San Carlos de Bariloche – Santiago
Mit tehet az utas?
A légiközlekedés továbbra is a legbiztonságosabb közlekedési forma, ugyanakkor a változó klíma miatt nő az előre nem jelezhető zavarok száma. Az utasok saját biztonságuk érdekében a következőket tehetik:
- Mindig legyen bekapcsolva a biztonsági öv, még akkor is, ha nem világít a jelzés.
- Figyeljünk a személyzet utasításaira, és kerüljük a felesleges mozgást a kabinban.
- Minimalizáljuk a kézipoggyászt, mivel egy hirtelen rázkódásnál ezek sérülést okozhatnak.
A jövő repülése nemcsak technológiai, hanem alkalmazkodási kérdés is lesz – utasnak és szakembernek egyaránt.