Pénzcentrum • 2023. november 21. 10:10
A turizmus ugyan még fiatal, de egyre fontosabb gazdasági szektor: persze komoly befektetést igényel, de viszonylag sok pénzt hoz, munkahelyeket teremt, így azok az országok, ahol kiépült az iparág, sokkal hamarabb pattanhatnak talpra egy-egy recesszió után - bizonyította ezt az elmúlt három év is. Hazánk is sokat költ arra, hogy idevonzza a külföldieket, és habár a pontos számok körül akad némi zavar, a repterünk forgalma biztos kapaszkodót jelent az utazási trendek megismerésében.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentésében a turizmust ismét a gazdasági fellendülés és növekedés kulcsfontosságú hajtóerejének nevezte, valamint felvázolja, hogy az ágazat gyors fellendülése milyen pozitív hatást gyakorol majd világszerte egyes gazdaságokra.
Egy másik, a világgazdasági kilátásokról szóló jelentés (World Economic Outlook - WEO) minden globális régióban elemzi a gazdasági növekedést, és a teljesítményt összekapcsolja a kulcsfontosságú ágazatokkal, köztük a turizmussal. A "nagy utazási és idegenforgalmi szektorral" rendelkező gazdaságok erős gazdasági ellenálló képességet és erős gazdasági aktivitást mutatnak. Pontosabban, azok az országok, ahol a turizmus a GDP nagy százalékát teszi ki, gyorsabb felépülést tapasztaltak a világjárvány hatásaiból, mint azok a gazdaságok, ahol a turizmus nem jelentős szektor.
A szolgáltatások iránti erős kereslet támogatta a szolgáltatásorientált gazdaságokat, mint Franciaország és Spanyolország. A turizmus tehát kulcsfontosságú ágazat a növekedés szempontjából, erre hazánk is törekszik: stratégiai fontosságú ágazat, a gazdaság egyik motorja, és biztosítja a GDP több mint 13%-át.
Fellendítésére látszik a kormányzati szándék, habár itthon egy ideje leginkább kommunikációs zűrzavar jellemző: a híradások egy része visszafogott teljesítményről számol be, eközben más tudósítások mennybe repítik az ágazatot - számolt be a Portfolio nemrég.
Reptér!
Az egymásnak sokszor ellentmondó adatok mellett azonban van egy biztos pont, méghozzá a repterünk forgalma. És ugyan nem minden turista érkezik repülővel az országba, sokan szállnak le például Bécsben, és utaznak át, vagy körutazáson vesznek rész, esetleg a közelebbi országokból autóval érkeznek, de a trendet jól mutathatja, egyfajta biztos kapaszkodóként szolgálhat. A KSH Szállítás, közlekedés statisztikái érdekes adatokat tartalmaznak, melyekre érdemes vetni egy pillantást. Az első grafikonon jól látszik az elmúlt 20 év trendje, ahogy bő 2 évtized alatt, 2002 és 2019 között megnégyszereződött a repterünk forgalma. Ennek nyilván köze volt a turizmus fellendítése mellett az utazási piac liberalizációjához: azaz nagyjából az évezred elejétől kezdtek hozzáférhetővé válni nagy tömegek számára az olcsó repjegyek. De benne van ebben a számban a külföldre költözött magyarok ki- és hazautazásai is, ahogy ez majd a lenti grafikonokon is látszik.
Jól kivehető, hogy a 2022-es év csak a 2016-os szintre tudott visszakapaszkodni utasforgalom szempontjából, nagy kérdés, hová jutunk el az év végére - erről még lesz szó.
A második grafikonon negyedéves bontásban láthatjuk a forgalmat: nyilván 2019Q3 volt a csúcs, ahogy 2020Q2 a gödör alja. Harmadik negyedéves adatok még nincsenek, de a 2. negyedév több mint 200 ezer utazással erősebb volt, mint az egy évvel korábbi, azaz a 2022Q2.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mit hoz 2023?
A COVID-járvány lecsengésével láthatóan beindult egy gyors növekedés: míg tavaly még 25 százalékos elmaradásban voltak a pandémia előtti évhez képest, addig idén nyáron a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma elérte a 2019-es rekordév 90 százalékát - foglalta össze a repülőtér idei nyári szezonját Bogáts Balázs, a Budapest Airport kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.
Az október végén életbe lépett téli menetrenddel kapcsolatban kiemelte: a téli menetrendben összesen 107 desztináció szerepel, több légitársaság növeli a járatszámát. A Budapest Airport érzése szerint nagyon jó úton halad afelé, hogy a jövőben további utasokat és járatokat vonzzon Magyarországra, és ezzel is hozzájáruljon a magyar nemzetgazdaság és turizmus fejlődéséhez. Az utasok 107 célállomásra, összesen 98 városba repülhetnek a magyar főváros repülőteréről, amelynek köszönhetően a Budapest Airport a téli szezonban is havi egymillió főt meghaladó utasszámot prognosztizál.
Honnan hová?
Még egy érdekes számsor található a KSH adatbázisában, melyre érdemes vetni egy pillantást: a menetrend szerinti és a nem menetrend szerint érkező járatok, azaz a charterek. Míg előbbi első három helyén az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország áll, addig a charterek Törökország, Egyiptomból és Spanyolországból érkeznek haza - itt nyaral tehát a legtöbb magyart.