Pénzcentrum • 2022. február 9. 17:01
Átlagosan 8-11 százalékos éjszakánkénti áremelés a szállásadók válasza a rezsiköltségek és bérek emelkedésére Kelet-Közép-Európában – derül ki a Szallas Group és a Nielsen IQ friss, magyar, cseh, román, lengyel és horvát szállásadók körében végzett felméréséből. Bár a munkaerőhiány riasztó probléma a turizmusban is, a digitalizáció felgyorsulása pozitív hozadéka a pandémiának. A magyar, román és horvát szállásadók harmada, illetve a cseh szállásadók negyede számolt be új digitális fizetési módok bevezetéséről.
A kedvező makrogazdasági kilátásokkal ellentétben a szállásadók a működésüket illetően egyik kelet-közép-európai országban sem túl optimisták. A fő gondot a növekvő rezsi- és bérköltségek jelentik számukra. A Szallas Group és Nielsen IQ felmérésében részt vevő magyar, cseh, román, lengyel és horvát szállásadók közül a többség a járvány után átlagosan 8-11 százalékkal emeli az éjszakánkénti árat, hogy biztosítsa a stabil működéshez szükséges bevételt.
A munkaerőhiány riasztó probléma, amitől az ágazat szenved. A legtöbb szálláshelyen kétségbeesetten keresnek takarítókat, szobalányokat, szakácsokat és pincéreket. A Nielsen IQ felmérése szerint Magyarországon szállásonként átlagosan 2,3, Romániában 2,1, Horvátországban 1,7 nyitott pozíció van. Bár Csehország relatíve bőséges munkaerővel rendelkezik a régió más országaihoz viszonyítva, mégis akad szálláshelyenként átlagosan 10,5 szabad pozíció.
A pandémia hatására a turizmusban is gyorsuló tendenciát mutat a digitalizáció, hiszen mind a szállásadók, mind a vendégek digitális kompetenciái ugrásszerűen fejlődtek az elmúlt két esztendőben. Ami az online foglalásokat illeti, Magyarország a legkiemelkedőbb a régióban, ahol 10 belföldi foglalásból 9 digitális csatornákon történik, szemben Horvátországgal (65%), Csehországgal (60%), Lengyelországgal (54%) és Romániával (26%).
Ezt a trendet az is magyarázza, hogy mivel a közelebbi, régiós úti célok iránt nő jellemzően a kereslet, ezeket az utazásokat többnyire egyénileg, saját szervezés útján bonyolítják le a vendégek
– magyarázta Szigetvári József, a Szallas Group vezérigazgatója. A digitális korban a fogyasztók túlnyomó többsége egyablakos, egyszerű, gyors és biztonságos fizetési megoldást igényel. Felismerve ezt az igényt, ahogy az a Szallas Group és a Nielsen IQ felmérésének adataiból látható, a cseh szállásadók negyede, a magyarok harmada, a románok 36 százaléka és a horvátok 38 százaléka új digitális fizetési módokat vezetett be a pandémia idején. A vizsgált országokban a szálláshelyek több mint fele csatlakozott az OTA-k által üzemeltetett fizetési rendszerekhez, azonban a fintech szolgáltatók fizetési megoldásainak (pl. Revolut, PayPal, GooglePay, AliPay) bevezetése egyelőre kevésbé népszerű.
A Szallas Group elkötelezett amellett, hogy a teljes fizetési folyamatot a hazánkban már bejáratott, saját integrált digitális platformon kezelje, függetlenül az utazást foglalók lakhelyétől és annak pénznemétől
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
– hangsúlyozta Szigetvári József, aki hozzátette, hogy a stratégiájuk kulcsfontosságú elemeként, a vásárlók igényeire reagálva, a Szallas Group szinten bevezetésre kerülő egységes rendszer a visszatérítéseket és a lemondásokat egyszerűen kezeli majd.
A magyar piacról szerzett tapasztalatainkra támaszkodva bizakodóak lehetünk, hiszen a világjárvány idején új fizetési módot bevezetett szállásadók 79 százaléka használta a mi megoldásunkat
- emelte ki Szigetvári József. A kormányok – keresve a módot arra, hogy a pandémia által sújtott turisztikai szektort bármilyen formában megmentsék – különféle fogyasztói ösztönző kampányokat vezettek be. Magyarországon a SZÉP kártya, Romániában a Tichete de vacanta, Lengyelországban a Bon turystyczny és Csehországban a Státní poukaz kerültek használatba vagy váltak kedvezményesebben felhasználhatóvá. Bár a turizmust népszerűsítő intézkedések gyakorisága és pénzbeli értéke országonként eltérő – pl. Magyarországon és Romániában a rendszeres ösztönzők értéke kb. 250 millió euró/év, a lengyel állam 800 millió, míg a cseh kormányzat 18 millió euró értékben bocsátott ki utalványokat a koronavírus-járvány kitörése óta –, ezeknek a programoknak a sikere nem vitatható.
A cseh Státní poukaz esetleges jövőbeni megszüntetésének és a magyar SZÉP-kártya bevásárlásra használhatóságának hírét is aggodalommal fogadták a helyi iparági szereplők, mivel a szálláshely-kihasználtság fenntartása állami támogatás nélkül 2022-ben kihívást jelenthet.