Pénzcentrum • 2020. július 4. 19:02
Mára megszokottá vált a repülőgépek által húzott fehér vonalak mintázta égbolt látványa. Ezzel együtt gyakran felmerül a kérdés, kell-e tartanunk a kondenzcsíkoktól? A jelenség egy fizikai folyamat eredménye, bár vannak, akik összeesküvést sejtenek mögötte. A HungaroControl a chemtrail-elméletek sebezhetőségére igyekszünk rávilágítani, illetve arra, hogy azok gyakorlatilag teljes képtelenségeken alapulnak.
A repülés misztikus világa a kezdetektől foglalkoztatja a kívülállókat. Nem véletlen, hogy egyesek a jól körülírható fizikai jelenségeknek is valamiféle mögöttes, titkos tartalmat tulajdonítanak. A repülőgépek útvonalán feltűnő kondenzcsíkok mindenki számára láthatók, ugyanakkor a szemlélők közül kevesen ismerik keletkezésük okát - így természetes, hogy bekerültek a nagy "összeesküvés-kánonba" is. Az ehhez kapcsolódó összeesküvés-elméletek már jó pár évtizede megszülettek, az első tudományos magyarázatokkal egyidőben.
A legnagyobb löketet azonban az adta a chemtrail-hívőknek, amikor 1996-ban az amerikai légierő kiadott egy tanulmányt, amelyben egy, az időjárást befolyásolni képes elméleti technológiáról írtak. Ezt követően a "hívők" is két táborra szakadtak: az egyik tábor tagjai úgy vélik, a kormányok repülőgépekkel mérgezik a lakosságot, míg a másikba tartozók szerint valamiféle "felsőbb hatalmak" folyamatosan befolyásolják az időjárást.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy valóban létezik olyan technológia, amely képes mesterséges felhők létrehozására. Ezt alapvetően a harmadik világ gazdálkodásának fellendítésére, esőfelhők készítésére gondolták jó megoldásnak, ám igencsak drága és nem is túl eredményes, így egyáltalán nem alkalmazzák.
A kondenzcsíkok ilyen értelemben kevésbé izgalmasak. De nézzük, miként is jön létre a kondenzcsík!
A gépek repülés közben üzemanyagot égetnek, a hajtóművekből pedig a levegőbe kerülnek különböző anyagok, például koromszemcsék, szén-dioxid, nitrogén és egyéb oxidok. A légtérben található pára és az üzemanyagban lévő víz ezekre az anyagokra kicsapódik, majd - mivel a repülési magasságban mínusz 50 és 62 Celsius-fok között mozog a hőmérséklet - azonnal meg is fagy. Ez látható a földről is szabad szemmel.
A konteóhívők szerint egyébként nem minden repülőgép vesz részt a "chemtrail hadműveletben". Úgy tartják, jól kivehető, hogy melyik kondenzcsík mérgezi az embereket és melyik ártalmatlan: a vastagabbakat és hosszabb ideig megmaradókat tartják károsnak. Természetesen erre is van valódi magyarázat. A fagyási folyamat csak bizonyos magasságban és hőmérsékleten következik be, ezért nem minden repülőgép mögött látunk kondenzcsíkot. A megfelelő magasságban, alacsony hőmérsékleten a jég nem tud megolvadni, csak szublimálni, ami sokkal lassabb folyamat, emellett az is lényeges, hogy a különböző légköri jelenségek mennyire stabilak az adott helyen. Ha nincs magaslati szél, vertikálisan nem mozog a levegő, akkor tovább marad látható a kondenzcsík, máskor pedig pár perc alatt eltűnik, de mindkét esetben ugyanarról a jelenségről beszélhetünk.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
És nemcsak a hatjóműből kiáramló gázoknak köszönhetően keletkezhet kondenzcsík, hanem az aerodinamika törvényszerűségei alapján is, ott, ahol a levegő leválik a repülőgép egyes felületeiről. A szárny alsó és felső része között például a nyomás-kiegyenlítődés miatt szívó hatás alakul ki. Ennél az indukált ellenállásnál a két szárnyon örvény jön létre, ami fékezi is a repülőgépet. A hatás megelőzésére a szárnyvégekre úgynevezett örvényorsókat szerelnek, ami akár 10-15 százalékos üzemanyag-megtakarítást is lehetővé tesz. Magas páratartalom mellett ugyanakkor így is kialakulhat kondenzcsíkszerű képződmény - akár kisebb magasságban is - a két szárny végén, illetve olyan pontjaikon, ahol a levegő leválik.
A tudomány tehát részletes és világos magyarázatot ad ezekre az egyesek szerint "gyanús" jelenségekre. De az esetleges visszaélések lehetőségét az a tény is kizárja, hogy a légi közlekedés egy minden elemében komolyan szabályozott iparág, ahol mindennek nyoma van. Minden egyes repülést dokumentálnak, azokról terv készül: tudjuk jól, a gépek honnan indulnak, hová tartanak, mennyi időt töltenek az induló- és célállomásukon, milyen magasan repülnek, mit és mennyi terhet szállítanak, milyen súllyal szálltak fel és mennyivel landoltak. Így pedig teljességgel kizárható, hogy rossz szándékú, "titkos" repülőgépek hada járná a világ légtereit, ahogy azt az összeesküvés-elméletek megpróbálják elhitetni velünk.