Mikor váltsunk eurót a nyaraláshoz?

Pénzcentrum2012. június 21. 11:15

Az öthetes csúcson járó forintárfolyam mellett bizonyára sokan teszik fel maguknak a címben megfogalmazott kérdést, ami többek között az elmúlt fél év hektikus árfolyammozgásai alapján is érthető. Bár a következő hetekben lehet még a mostaninál is erősebb a magyar fizetőeszköz, nem árt résen lenni, mivel könnyen lehet, hogy csak rövid ideig látunk majd ilyet.

Mielőtt a forint árfolyamát várhatóan lényegesen befolyásoló tényezőket sorra vesszük, érdemes arra is utalni, hogy a gazdasági válság mellett hány családnál releváns téma a külföldi nyaraláshoz kapcsolódó euróvásárlás kérdése. A Magyar Turizmus Zrt. nemrég publikált felmérése szerint idén nyáron a megkérdezett háztartások harmadában (közel 35%) terveznek utazást (tavaly 54% volt) és közülük - a desztinációt már kiválasztók - 72 százaléka tervez belföldi utazást, ezen belül csak belföldön a válaszadók 62 százaléka fog utazni.

Az erősödés háttere

Amint azt minapi piaci körképünkben már bemutattuk, jórészt két főbb tényezőre vezethető vissza a forint elmúlt hetekben látott szárnyalása:

1.) Alapvetően javult a külpiaci befektetői környezet a májusi jelentős és csaknem folyamatos romlást követően. A javulásban egyrészt természetes korrekció, másrészt a görög választások viszonylag piacbarát kimenetele, harmadrészt az amerikai jegybanktól várt újabb monetáris élénkítő lépésére való piaci felkészülés játszotta a legfontosabb szerepet. Utóbbi bár csak felemásra sikeredett, ez mégsem szegte igazán kedvét a befektetőknek. Ennek egyik oka az, hogy Ben Bernanke ismét megígérte: ha igazán nagy a baj, akkor a Fed kész további (hathatós) lépéseket tenni a válságkezelés (hangulatjavítás) érdekében. A javuló hangulat egyébként amellett következett be, hogy az eurózóna jövőjét, illetve például a harmadik és negyedik legnagyobb tagjának (Olaszország és Spanyolország) piaci alapú adósságfinanszírozási képességét továbbra is nagy bizonytalanság övezi. Ezt mutatják a rendkívüli magasságban mozgó állampapír hozamaik, amelyek kapcsán az elmúlt napokban vezető spanyol és olasz döntéshozók is megkongatták a vészharangot, illetve beavatkozást sürgettek.

2.) A magyar kormány az új IMF-főtárgyaló személye mellett érezhető stratégiaváltást hajtott végre június első hétvégéjén, látva a bőven 300 fölé szaladó euróárfolyamot. Varga Mihály ugyanis előbb annak a szavazásnak az elhalasztását kérte a parlamenttől, amely az EU/IMF/EKB elvárásait nem kielégítő jegybanktörvény módosításról szólt volna, majd az intenzív egyeztetések nyomán végül olyan módosító csomag kidolgozását érte el (a kormányon belül is), amely kielégíti a Magyar Nemzeti Bank vezetésének, és így valószínűleg a nemzetközi szervezeteknek az elvárásait is. Ez pedig kilenc hónapnyi egyeztetés után végre valóban megnyithatja annak lehetőségét, hogy július második felében tárgyalóasztalhoz üljön az EU/IMF-páros a kormánnyal egy elővigyázatosságinak nevezett hitelcsomag ügyében. Az, hogy a befektetők már legalább a tárgyalások elindulásának kezdetét látják, fontos stabilizáló erő a magyar piacok, így például a forint- és állampapírpiac számára. Közép távon ugyanis abban bizakodik a piac, hogy meg is születik a megállapodás, az pedig a gazdaságpolitika növekvő hitelességéhez, kiszámíthatóságához is hozzájárulna, egyértelműen tovább növelve a magyar piac vonzerejét.


Ami tovább javíthatja a kedélyeket

Az előttünk hetekben több olyan tényező is mutatkozik, amely az utóbbi két hétben kibontakozott globális befektetői hangulatot akár tovább is javíthatja, így hozzájárulhat még erősebb forint árfolyamszintek kialakulásához is:

1.) Holnap az eurózóna pénzügyminiszterei várhatóan feloldják a Magyarországnak 2013-tól esedékes uniós kohéziós pénzek felfüggesztéséről szóló korábbi döntésüket. Ez elképzelhető, hogy átmeneti forinterősödést még kivált. Ennél nagyobb piaci hatása lehet annak, hogy szintén holnap külön "minicsúcsot" tartanak a német, francia, spanyol és olasz vezetők, amelyen az eurózóna válságkezelésének irányait, így például a Mario Monti olasz kormányfő által minap felvetett kötvényvásárlási lehetőséget is megvitatják. A találkozó a június 28-29-i uniós csúcstalálkozóra való felkészülést, az álláspontok közelítését is célozza, igaz a német kancellár tegnap már azt is egyértelműsítette, hogy a válságkezelő alapok (EFSF, ESM) általi, feszültségcsökkentési célú kötvényvásárlás a periféria országok piacain inkább csak elméletben létező lehetőség.

Az elmúlt két év általános tapasztalata, hogy a közelgő uniós csúcstalálkozó előtt javul a piacok hangulata jórészt azon várakozás miatt, hogy sikerül áttörést elérni, azaz végre igazán hatásos válságkezelő lépésekről szóló döntéseket meghozni. Ezt a bizakodást most több téma napirendre kerülése is táplálhatja. Így például az, hogy a közös eurózóna kincstárjegy-, illetve kötvénykibocsátás kereteit mutatja be Herman Van Rompuy tanácsi elnök, bizonyára szóba kerül a közelmúltban a köztudatba dobott bankunió javaslata, illetve a válságkezelő alapok piaci bevetésének témája is terítéken lesz. Az elmúlt két év tapasztalatához az is hozzátartozik, hogy a csúcstalálkozók eredményeit általában csalódással fogadják a befektetők jórészt amiatt, mert látva a nehézkes érdekegyeztetést, a politikai széthúzást, elbizonytalanodnak a sikeres válságkezelési képességet illetően. Amennyiben ez a menetrend valósul meg a nemzetközi piacokon, akkor az június végéig a forintot inkább erősítheti, majd gyengítheti.

2.) Az eurózóna adósságválságának újabb és újabb fejezetei mellett érdemes megemlíteni azt, hogy a világ legnagyobb gazdaságának, az Egyesült Államoknak a vezető részvénypiacait mindez csak korlátozottan viselte meg eddig. A vezető indexek viszonylagos ereje (pl. S&P 500 index) pedig többek között azt jelenti, hogy nem beszélhetünk általános és erőteljes kockázatkerülésről a világban. A nulla százalék közeli fejlett piaci hozamkörnyezet mellett a tőke így továbbra is intenzíven keresi a magasabb kamatozású vonzó feltörekvő piaci eszközöket.

Az EU/IMF-tárgyalások megindulásának belátható ideje miatt ez a háttér a magyar piacok számára továbbra is fontos, mivel fenntarthatja, illetve fokozhatja például az állampapírpiacunk vonzerejét a külföldiek körében. Ez főként annak tükrében lehet igaz, hogy EU/IMF-megállapodás mellett 3-6 hónapos távon az MNB felőli kamatcsökkentés(ek)re is megnyílhat a lehetőség. Ez a folyamat hozzájárulhat a további forinterősödéshez is. Számos nagy befektetési alap az ismert (gazdaságpolitikai) kockázatok miatt eddig egyértelműen alulsúlyozta a magyar piacokat portfóliójában, most azonban az EU/IMF-megállapodás növekvő esélyét kihasználva módosíthat ezen a forint eszközök javára.

Az S&P500 részvényindex általában jól együtt mozog a forint euróval szembeni teljesítményével. Az alábbi ábra egyrészt az említett részvényindexet, másrészt a chicagói opciós tőzsdén forgó eladási és vételi részvényopciók volumenének arányát adja meg (put/call ráta), amelynek szintje átlagos befektetői hangulatot tükröz. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két hétben látott hangulatjavulás nyomán nem beszélhetünk extrém optimizmusról a tengerentúlon, azaz lehet még tér a további javulás előtt. Ezt például a novemberben esedékes amerikai elnökválasztás előtti, jellemző piaci bizakodás is táplálhatja.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

 

A fenti folyamatoknak természetesen lehet egy negatív olvasata is, azaz olyan irányba is haladhatnak a dolgok, amelyek csak a forint ideig-óráig tartó "tündöklését" teszik lehetővé, így akár érdemes lehet rövid távon kihasználni a mostani kedvező árfolyamokat a nyaralásra szánt valuta beszerzéséhez:

1.) Látva azt, hogy az eurózóna válságkezelése kapcsán felmerült legtöbb ötletet merev elutasítással fogadják (főként) a németek, a megosztottság miatt bármikor újra akár jelentősen romolhat a befektetői hangulat az eurózóna adósságválsága miatt. Újra nagy nyomás alá kerülhetnek például a spanyol és olasz piacok és az eurózóna szétesését vizionáló hangok újra erősebben szólhatnak, a negatív hangulat pedig a forintot is akár nagyon gyorsan megviselheti.

2.) Mindeközben az sem kedvező, hogy a friss adatok szerint már az Európa motorjának számító német gazdaság is jelentős lendületvesztést mutat, a perifériához sorolt országokban pedig már recesszióról beszélhetünk. A gazdasági visszaesés azonban nehezíti az éppen zajló költségvetési hiánycsökkentés és szerkezeti reformok sikeres végrehajtását, így az a vita, amely keményvonalas német költségvetési kiigazításról, és például a franciák által szorgalmazott megengedőbb hozzáállásról szól, továbbra is napirenden maradhat. A viták egyik fontos mozgatórugója, hogy a társadalmi feszültség Európa-szerte növekszik a sorozatos megszorítások, emelkedő munkanélküliség miatt, ez pedig legutóbb a francia, illetve a görög választási eredményekben is visszaköszönt.

3.) A most felállt új görög kormány kapcsán is van egy fontos rövid távú kockázat, amely a globális befektetői légkört továbbra is alapvetően befolyásolhatja a romlás irányába. Ha ugyanis az új görög vezetés olyan engedményeket akar kicsikarni az EU/IMF-program tervezett újratárgyalásakor, amelybe a nemzetközi szervezetek nem hajlandók belemenni (pl. lassabb hiánylefaragás, emiatt harmadik görög hitelcsomag megszervezésének kötelezettsége), akkor elzáródhatnak a pénzcsapok az ország irányába. Ekkor a teljes görög államcsőd, illetve az eurózónából való kilépés forgatókönyvének esélye újból hirtelen megnőhet, jelentősen rontva például a forint kilátásait is.

4.) Azt is érdemes rögzíteni: azzal, hogy elindulnak a hitelkeretről szóló, a piacokat stabilizáló tárgyalások a magyar kormány és az EU/IMF között, még egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel be is fejeződnek. Ennek egyik oka az lehet, hogy számos ütközési pont alakulhat ki a gazdaságpolitikában a két fél között (pl. adórendszer), és a vitás pontok feloldása időigényes lehet. Egy másik ok az lehet, hogy a (most még) hatalmas likvid állami pénztartalékok miatt a kormány magabiztossága továbbra is megmaradhat. Több hónapig is képes lehet ugyanis finanszírozni az államadósságot akár súlyos piaci feszültség mellett is, így nem feltétlenül érzi szükségét a gyors megállapodásnak. Amikor ennek jeleit a piac elkezdi beazonosítani (valószínűleg augusztus-szeptember körül), akkor az ismét inkább a gyengülés irányába terelheti a forintot. Addig viszont még kitarthat a pozitív várakozás azzal kapcsolatban, hogy valamikor az ősz során pecsét kerülhet a gazdaságpolitikai hitelességet, kiszámíthatóságot növelő megállapodásra.

Technikai szemmel

A forint euróval szembeni mozgását a grafikon alapján megvizsgálva közel járunk a hazai fizetőeszköz erősödésének végéhez. A 287 forintos kulcsszint alatt 282-280 forintnál várhatjuk az erősödés megtorpanást, így ebben a zónában már érdemes lehet forintot euróra váltani. Ha mégis folytatódna a hazai fizetőeszköz erősödése, akkor akár a 275-ös szintekig is elszáguldhat a kurzus, ennek azonban már kisebb valószínűséget adhatunk. A forint gyengülésének irányába ellenállásokat 295 forinttól kezdve 5 forintonként 300 illetve 305 forintnál találunk.


A fenti tényezőket figyelembe véve néhány hetes távon könnyen elképzelhető, hogy a forint a mostani erősebb szinteken marad, illetve akár tovább is erősödik, de bármikor kialakulhatnak a múltban is látott hullámszerű gyengülési periódusok (főként az eurózóna adósságválságának újabb fejezete miatt), így érdemes résen lenni a nyaralásra készülőknek. A nyár második felétől - bemutatva a szerteágazó külpiaci és hazai kockázatokat - nagyobb az esélye annak, hogy a jelenleginél gyengébb forintárfolyamot látunk.

Címkék:
amerikai választások, kohéziós politika, bankunió,