Pénzcentrum • 2026. szeptember 3. 17:29
Bár az Európai Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján nagyon nagy online keresőmotornak minősítette a ChatGPT-t, szakértők szerint ez a besorolás nem nyújt kellő védelmet a felhasználóknak. A döntés ugyanis kizárólag a chatbot keresőfunkcióira vonatkozik, így a mesterséges intelligenciához kapcsolódó legfőbb veszélyek – például a mentális egészség károsítása vagy a választási manipuláció – továbbra is szabályozatlanok maradhatnak - közölte a Portfolio.
A határozat értelmében az OpenAI-nak meg kell felelnie azoknak a szigorú átláthatósági és kockázatcsökkentési kötelezettségeknek, amelyeket a havi 45 millió aktív felhasználónál többet vonzó keresőmotorokra, például a Google-re vagy a Bingre szabtak ki. Ha a vállalat nem tesz eleget az előírásoknak, akár a globális éves árbevételének 6 százalékát kitevő bírságra is számíthat. A fő probléma ugyanakkor az, hogy a jogszabály csak azokra az esetekre érvényes, amikor a ChatGPT ténylegesen keresőként működik. A kötetlen beszélgetések, amelyek során a rendszer saját válaszokat generál, lényegében kikerülnek a szabályozási körből.
Christel Schaldemose európai parlamenti képviselő, a DSA egyik főszerzője rámutatott arra, hogy a ChatGPT sokkal több egy egyszerű keresőnél. Mivel a generatív funkciók kimaradnak a szigorú felügyeletből, az olyan súlyos kockázatok, mint a gyermekeknél kialakuló érzelmi függőség vagy a manipulatív kezelőfelületek, ellenőrzés nélkül maradnak. Ez a hiányosság azért is különösen aggasztó, mert a chatbotok az utóbbi időben több tragikus eset, köztük tinédzserek öngyilkossága kapcsán is a figyelem középpontjába kerültek, miközben a felnőttek jelentős része már terápiás célokra is használja ezeket a rendszereket.
A 2022-ben elfogadott DSA megalkotásakor a jogalkotók még nem számoltak a technológia robbanásszerű terjedésével. João Pedro Quintais jogászprofesszor szerint a ChatGPT valójában egy hibrid megoldás, amely egyszerre keresőmotor, közösségi platform és tartalomközzétevő. Ha csupán keresőként kezelik, az jelentősen korlátozza a Bizottság mozgásterét. Jól szemlélteti a helyzetet, hogy míg egy helyi választási jelöltlista puszta megjelenítése a DSA hatálya alá esik, addig egy arról szóló, akár félretájékoztatást is tartalmazó gépi beszélgetés, hogy kire érdemes szavazni, már nagy valószínűséggel nem.
Felmerült, hogy a Bizottság "nagyon nagy online platformként" is besorolhatta volna a szolgáltatást, ami szigorúbb tartalommoderálást írna elő. Ez viszont az úgynevezett biztonságos kikötő elve miatt az OpenAI-nak kedvezett volna, amely mentesíti a szolgáltatókat a felhasználók által feltöltött tartalmakért viselt felelősség alól. Ráadásul az is kérdéses, hogy a gép és ember közötti párbeszéd egyáltalán felhasználói tartalomnak minősül-e.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A fogyasztóvédelmi szabályok mellett az Európai Unió a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályon (AI Act) keresztül is próbálja kordában tartani a nagy nyelvi modelleket. Ennek értelmében a fejlesztőknek tavaly augusztus óta kötelező felmérniük és csökkenteniük a rendszerszintű kockázatokat. A Bizottság idén augusztus végén kezdte meg a szabályok tényleges kikényszerítését, és már több vállalatot is meghallgatott a biztonsági eljárásairól. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az eddigi kockázatértékelések túlságosan a hipotetikus, globális fenyegetésekre fókuszálnak az emberek alapvető jogainak mindennapi védelme helyett. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a jövőben a két szabályozási keretrendszer a gyakorlatban is kiegészítse egymást.