Pénzcentrum • 2026. augusztus 11. 09:11
Súlyos kibertámadás érte a Magyar Államkincstár (MÁK) informatikai hálózatát, amelynek során a behatolók a nyugdíj- és családtámogatási rendszerek mellett az önkormányzati számlavezetési adatokhoz is hozzáférhettek. A zsarolóvírus-támadásban érzékeny lakossági és pénzügyi adatbázisokat titkosítottak. Bár a kincstár orosz szálat emleget, a nyomok egy algériai kötődésű hackercsoporthoz, valamint a MÁK súlyos informatikai mulasztásaihoz vezetnek - írja a Népszava.
A kár mértékét egyelőre csak találgatni lehet, a MÁK ugyanis hallgat az informatikai rendszereit ért támadásról, és a sajtó megkereséseire sem reagál. Így azt sem tudni, hogy a támadók kértek-e váltságdíjat az adatok feloldásáért. A kincstár rendszerei jelenleg is csak korlátozottan működnek. A helyreállítást a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ NKI) végzi, az incidenst pedig jelentették a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH). Kiberbiztonsági szakértők szerint a történtek informatikai szempontból kifejezetten súlyos hiányosságokra utalnak.
A kiszivárgott elemzések szerint a behatolás egy könnyen elkerülhető hibára vezethető vissza, az üzemeltetők ugyanis elmulasztották egy ismert szoftveres sebezhetőség javítását. Ezen a "nyitott ajtón" keresztül a hackerek távoli hozzáférést szereztek, majd megszerezték a központi beléptetőrendszer főadminisztrátori jogosultságait. A hálózat mélyén található, elavult és gyenge jelszavakkal védett adatbázisokat pillanatok alatt feltörték, majd zsarolóvírussal titkosították, így a kincstár számára jelenleg hozzáférhetetlenek a saját adatai. Az adatokat most korábbi biztonsági mentésekből próbálják helyreállítani.
A megszerzett mesterkulcsokkal a támadók szinte korlátlan hozzáférést kaptak. Nemcsak az agrártámogatások, a nyugdíjak és a családtámogatások adataihoz jutottak hozzá, hanem a kincstári számlavezetésbe nemrég bevont önkormányzatok adataihoz is. Szakértők hangsúlyozzák, hogy bár a hackerek a legbelső adatbázisokig is eljutottak, ez nem jelenti azt, hogy közvetlenül pénzt tudnának utalni vagy mozgatni. A lakosságra és az intézményekre nézve a valós veszélyt a kifizetésekben keletkező fennakadások, illetve az érzékeny adatokkal való visszaélés, például a célzott adathalászat jelenti.
A felelősség hárítása már megkezdődött. A MÁK hivatalosan orosz szerverekről induló támadásról beszél, ami kényelmes magyarázat lehetne, hiszen egy profi, államilag támogatott hibrid kiberincidens elhárítása túlmutat a kincstár képességein. Ugyanakkor 2026 augusztusának első hétvégéjén a ByteToBreach nevű, valószínűleg algériai kötődésű hackercsoport a darkneten már eladásra is kínálta az Államkincstárból lopott adathalmazt. Az "orosz szál" erőltetése így leginkább arra szolgálhat, hogy elfedje a belső IT-vezetés és a milliárdos szerződésekkel megbízott beszállítók mulasztásait, valamint az elavult infrastruktúra hiányosságait.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A probléma nem előzmény nélküli, az Állami Számvevőszék ugyanis már 2019-ben felhívta a figyelmet a nyugdíjbiztosítási rendszerek átvételekor fennmaradt adatvédelmi kockázatokra. A korábbi belső utasítások is figyelmeztettek a külső informatikai szolgáltatóktól való túlzott függőségre. A rendszerek fejlesztését és karbantartását évek óta egyetlen cég, a New Age Software Kft. végzi, amellyel a MÁK legutóbb idén júliusban kötött egy 150 millió forintos szerződést. A rendszerek sebezhetőségének valódi megszüntetéséhez a jelenlegi gyakorlat és a felelősök lecserélésére, valamint megfelelő szakmai kompetenciák bevonására lenne szükség, a kormány azonban eddig nem lépett az ügyben.