Olyan kozmikus esemény közeledik, amilyenre egy életben csak egyszer van példa: a Földről is látható lesz, ahogy felrobban a titokzatos égitest

Pénzcentrum2026. június 24. 19:45

Életre szóló csillagászati esemény közeledik, ugyanis bármelyik pillanatban bekövetkezhet a T Coronae Borealis csillagrendszer ritka nóvarobbanása. Az átlagosan nyolcvanévente ismétlődő jelenség során egy "új csillag" jelenik meg az éjszakai égbolton, amelynek fényessége napokig a Sarkcsillagéval vetekszik majd - írta meg a space.com.

A T Coronae Borealis (T CrB), más néven a Lángoló Csillag egy rekurrens nóva, amelyből a NASA adatai szerint mindössze ötöt ismerünk a Tejútrendszerben. A robbanás a fehér törpe felszínén felhalmozódott gázrétegből indul ki, amely a vele együtt keringő vörös óriástól szív el folyamatosan hatalmas mennyiségű anyagot. Amikor nagyjából nyolcvan év elteltével a felhalmozott gáz eléri a kritikus tömeget, gigantikus termonukleáris robbanás következik be. A kitörés után a fehér törpe tovább folytatja kísérőcsillaga anyagának bekebelezését, így a folyamat kezdődik elölről.

A nyolcszáz évre visszanyúló történelmi megfigyelések alapján a legutóbbi kitörés fényözöne 1946-ban érte el a Földet. A csillagrendszer fényességének közelmúltbeli, a történelmi mintázatokat követő halványulásából egyes csillagászok arra következtettek, hogy a következő robbanás már 2024 februárjában megtörténhet. Bár ez eddig elmaradt, Elizabeth Hays, a NASA Fermi gammasugár-űrtávcsövének kutatója szerint az esemény biztosan bekövetkezik, csupán a pontos hónapot nem lehet előre meghatározni.

Jean Schneider, a Párizsi Obszervatórium munkatársa egy tanulmányában 2026. június 25-ét jelölte meg lehetséges végső dátumként, egy feltételezett harmadik égitest jelenlétére hivatkozva. Ezt a feltételezést azonban más szakértők szkeptikusan fogadták, mivel a modern megfigyelések nem támasztják alá a fantomégitest létezését.

A kataklizmikus esemény során kibocsátott sugárzás mintegy háromezer évnyi utazás után éri el a Földet. A T CrB normál esetben túlságosan halvány ahhoz, hogy szabad szemmel észrevehető legyen, átlagos látszólagos fényessége mindössze +10 magnitúdó. A nóvakitörés során azonban ez az érték hirtelen +2 magnitúdóra ugrik (a csillagászatban ugyanis a kisebb szám jelöli a nagyobb fényességet), így az égitest a Sarkcsillaghoz (Polaris) hasonló ragyogással jelenik meg az égen.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A jelenséget az Északi Korona (Corona Borealis) csillagkép félkörívének közelében, az Ökörhajcsár és a Herkules csillagképek között lehet majd megfigyelni. A kitörés fénye a NASA becslései szerint alig egy hétig lesz szabad szemmel is látható, mielőtt a Lángoló Csillag újabb nyolcvan évre elhalványulna. Ezt követően az elhalványulási folyamat már csak távcsövek segítségével lesz nyomon követhető.

Címkék:
tech, robbanás, föld, tudomány, égi jelenségek, űr, csillag, űrkutatás, csillagászat, nasa, 2026,