Borbándi Dániel • 2025. november 12. 05:36
A technológiai vívmányok iránti széleskörű érdeklődés kezdete egybeesik az innovációk hirtelen és tömeges megjelenésével. Ezt egyértelműen a 19. századra datálhatjuk, amikor 1-1 feltaláló nevéhez több száz, vagy akár ezer szabadalom is kötődött. Az emberek könnyen adaptálódtak ahhoz, hogy a világ gyorsan változik, a találmányoknak pedig többnyire pozitív, majdhogynem utópikus jelentést tulajdonítottak. Később a science-fiction irodalom továbbment, és olyan technológiákról kezdett el gondolkodni, amelyek az alkotók életében már biztosan (vagy talán soha) nem valósulnak meg - az utópiákat pedig felváltotta a pesszimizmus. A 21. században természetesen már egészen más dilemmákkal, például a technológiai szingularitás problémájával szembesül az emberiség. Ez röviden azt jelenti, hogy a technológiai fejlődés olyan mértékben felgyorsul, hogy azt az emberi agy már képtelen felfogni. Hogy ez a lehetetlen helyzet mégis valamivel könnyebb legyen, a Pénzcentrumon rendszeresen megszólaltatunk tudósokat, jövőkutatókat, hogy könnyebb legyen eligazodni ebben a sokszor kaotikusnak tűnő helyzetben. A mostani cikkben az egyik legfontosabb kérdésnél maradva arra koncentrálunk, hogy hogyan tud a technológia esély, és nem veszély maradni az emberiség kezében, kérdéseinkre pedig Karaffy Zoltán, a budapesti Robert Bosch Kft. digitális transzformációért felelős igazgatója válaszolt.
Pénzcentrum: Egyre több technológiai fejlesztés célja, hogy egyszerre legyen környezetbarát és emberközpontú. Önök szerint ez valódi irányváltás a tudományban, vagy még mindig inkább kísérleti fázisban vagyunk?
Karaffy Zoltán: Kutatás-fejlesztésünk fókuszában jelenleg olyan technológiák állnak, mint az elektromobilitás, a hidrogén-alapú megoldások, az energiahatékony épület- és gyártástechnológia, kihasználva a mesterséges intelligencia adta előnyöket, mely az embereket segíti, nem helyettesíti. A tudományos és ipari trendek is azt mutatják, hogy a „technológia az emberért és a bolygóért” szemlélet már nem kísérleti szakaszban van, hanem a fejlődés egyik meghatározó iránya.
A Bosch például az AIoT (Artificial Intelligence of Things) fejlesztésein keresztül olyan megoldásokat hoz létre, amelyek a fenntarthatóságot és a társadalmi hasznosságot egyszerre valósítják meg, tehát a tudományos irányváltás a gyakorlatban is zajlik.
A közlekedés jövőjét is fokozatosan újraértelmezi a technológia. De hogyan lehet elérni, hogy a mesterséges intelligencia ne csak technológiai, hanem társadalmi szempontból is értéket teremtsen?
A kognitív mobilitás rendszerei képesek felismerni a közlekedési helyzeteket, előre jelezni a veszélyeket, optimalizálni az energiafelhasználást és csökkenteni a forgalmi terhelést. Ez nemcsak technológiai előrelépés, hanem társadalmi haszon is: biztonságosabb közlekedés, kevesebb kibocsátás, és élhetőbb városi környezet.
A Bosch meggyőződése, hogy az MI akkor teremt valódi értéket, ha az ember és a gép együttműködésére épül. A jövő mobilitása ezért nemcsak „okosabb”, hanem felelősebb is lesz. A technológia nem helyettesíti az embert, hanem támogatja őt a biztonságos és fenntartható döntésekben.
Sokan tartanak attól, hogy a jövő technológiái túlságosan automatizálják az életünket. Önök szerint hol húzódik az egyensúly az emberi döntés és az algoritmus között?
Számos elemzés rámutat arra, hogy a legmagasabb hatékonyságnövekedést nem az emberi munkaerő mesterséges intelligenciával történő kiváltásával, hanem a szinergikus együttműködéssel lehet elérni. A sikeres MI rendszerek döntéstámogató eszközként funkcionálnak, amelyek lehetővé teszik a humán szakértelem és az algoritmusok előnyeinek összehangolt kiaknázását.
A technológiai fejlesztésekhez óriási mennyiségű erőforrás és energia szükséges. Lehet-e valóban zöld egy innováció, ha közben az előállítása és az infrastruktúrája jelentős környezeti terheléssel jár?
Minden technológia működtetése energiát igényel, beleértve a mesterséges intelligenciát is. Mivel egy MI-alapú válasz előállítása több energiát igényel, mint egy klasszikus keresés, kulcsfontosságú a technológiai választás tudatossága (ld. „ágyúval nem lövünk verébre”) annak érdekében, hogy minimalizáljuk a környezeti terhelést és az üzemeltetési költségeket.
Továbbá komoly megtakarítási potenciált jelent, ha az adatok, adatbázisok létrehozása és megosztása során a minőségre és a felesleges párhuzamosságok elkerülésére törekszünk a munkahelyi és a magánéletünkben egyaránt.
Csak néhány példát említve: a ritkaföldfémek kiváltása, az okosvárosok, az elektromobilitás vagy a digitális katasztrófavédelem mind a fenntartható jövő ígéretét hordozzák. Önök szerint melyik terület hozhat valódi áttörést a következő évtizedben?
Valamennyi említett téma eltérő kihívásokat céloz meg, de mindegyik fontos a fenntartható jövő szempontjából.
A valódi áttörést azonban a digitalizáció és az innovatív technológiák összehangolt, integrált alkalmazása hozhatja meg.
Gondoljunk például a mesterséges intelligenciára: ott is a számítási kapacitás, algoritmusok adatokkal kombinált együttes fejlődése tudott áttörő eredményeket produkálni. A fejlődéshez elengedhetetlen négy kritikus tényező összehangolt fejlesztése: az adatok, az algoritmusok (SW), a megfelelő számítási kapacitás (HW) és az ezek működtetéséhez szükséges erőforrások.
Látják annak veszélyét, hogy a technológiai fejlődés tempója idővel meghaladhatja társadalom alkalmazkodóképességét?
Minden nagy technológiai ugrás, a gőzgéptől, a gépesítéstől kezdve a televízión, a mobiltelefonokon át az internet megjelenéséig eleinte nagy aggodalmat váltott ki, mert az újdonság gyorsabban érkezett, mint ahogy a társadalom alkalmazkodni tudott ezekhez az innovációkhoz.
A mesterséges intelligencia sem kivétel ez alól.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Éppen ezért kap kiemelt szerepet az edukáció. Fel kell készítenünk a társadalmat, a környezetünket, a kollégáinkat a technológiára, a technológia hatékony használatára.
A Bosch például évek óta erőteljes fókuszt helyez a munkatársak oktatására az MI területén, világszerte 2020 óta több mint 65 ezer kolléga vett részt mesterséges intelligenciával kapcsolatos tréningeken világszerte. De az ökoszisztémánkban is hangsúlyt helyezünk erre a területre, folyamatos párbeszédet folytatunk kutatókkal, akadémiai, kormányzati, ipari, üzleti döntéshozókkal a biztonságos és hasznos MI jövőjéről.
Tesszük mindezt azért a célért, hogy az innováció emberközpontú maradjon: a technológia fejlődjön gyorsan, de a felelősség és a megértés ne maradjon le mögötte.
Egyre többen hangsúlyozzák, hogy a jövő városait nem csak technológiai, hanem szociális és ökológiai szempontból is újra kell tervezni. Hogyan tudja a mérnöki tudomány újragondolni a városok jövőjét?
Az MI-algoritmusok kulcsszerepet játszanak a közlekedési rendszerek és az energiafelhasználás optimalizálásában, ami hatékonyabb és költségkímélőbb infrastruktúra kialakítását teszi lehetővé. A mesterséges intelligencia emellett képes feltárni a társadalmi egyenlőtlenségeket, támogatva az igazságosabb és fenntarthatóbb városfejlesztést.
Például Bécsben a most építés alatt álló metróvonalaknál figyelembe vették, hogy a társadalom hátrányosabb rétegéi számára is legyen könnyen elérhető kötöttpályás közeledési megoldás.
Ha előre tekintünk 20–30 évet, Önök szerint mely jelenlegi fejlesztési irányok lesznek a legnagyobb hatással a mindennapi életünkre, és melyek azok, amelyek talán "túl vannak értékelve"?
Ilyen hosszú időintervallumot tekintve az ún. diszruptív technológiai fejlődés miatt (például a szoftver/algoritmus architektúrák, a kvantumszámítógépek vagy az új energiaforrások terén) az előretekintés rendkívül bizonytalan.
Egy dolog biztos: a mesterséges intelligencia a mindennapjaink része lesz.
Stratégiai szinten ezért kulcsfontosságú, hogy különböző forgatókönyveket dolgozzunk ki, és valószínűségekkel mérjük fel a lehetséges kockázatokat. Fontos felismerni, hogy az áttöréseket sosem egyetlen, hanem több technológia párhuzamos fejlődése okozza. A kulcsfontosságú technológiákat érdemes követni, ilyen például a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítástechnika, a robot technológiák és az extended reality (kiterjesztett valóság).
Sok fejlesztés pozitív jövőképet ígér, de gyakran hiányzik belőlü az oktatás, a szemléletformálás, az etikai kérdések kezelése. Hogyan lehet ezeket beépíteni a technológiai innovációkba?
A technológiai innovációk valós pozitív jövőképének eléréséhez integrálni kell az emberi tényezőket. Ez megköveteli, hogy az oktatás, a szemléletformálás és az etikai kérdések kezelése a fejlesztési folyamatok szerves része legyen.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatban az etikai kérdések és az emberi döntéshozatal mindig az első kell, hogy legyen. Továbbá kiemelten fontos az edukáció és a tudás átadása, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésénél a társadalmi felelősségünk tudatában hozzunk létre új rendszereket és megoldásokat, illetve hasonlóan járjunk el, amikor ezeket a rendszereket használjuk.