Pénzcentrum • 2022. június 21. 17:30
Az aktív korú lakosság több mint 90 százaléka rendszeresen internetezik. A gyerekek körében egyre korábban kezdődik az internethasználat, de meglepő adat, hogy még a 85 év körülieknek is a közel 20 százaléka rendszeresen böngészi a világhálót – derült ki Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új felméréséből.
Magyarországon az internetet használók száma az aktív korosztályban gyakorlatilag elérte a lehetséges felső korlátot. Az NMHH 2021-ben végzett reprezentatív kutatása 3000 háztartás, illetve az ott élő 8130 személy hírközlési szokásait vizsgálta.
A kapott adatokból megállapították, hogy a 15–50 éves korosztály tagjainak 97,1 százaléka rendszeresen használja az internetet. Kiderült az is, hogy a 15 év alattiak körében nem teljes körű az internethasználat, bár a rászokás egyre fiatalabb korban kezdődik. A vizsgálatban részt vevő családok szerint a 2 éves gyerekek 4 százaléka már internetezik, míg a 3 évesek közül 9 százalék használja – viszonylag rendszeresen – az internetet.
Az internetet nem használók száma az életkorral párhuzamosan növekszik
Az 51–53 évesek mindössze 7 százaléka marad ki az internet világából. 80 év fölött ez már 90 százalék, a 90 évnél idősebbek körében pedig gyakorlatilag 100 százalék. Az idősebb korcsoportot két tényező befolyásolja az internetezési szokásban: hogy magányos vagy társas életet él, illetve az iskolázottság.
A 65 év feletti lakosság (1,9 millió fő) 34 százaléka internethasználó, a magukra maradt idősek 31 százalékban, a kétfős háztartásokban élők viszont 42 százalékban interneteznek. Ezek a számok összefüggésben lehetnek azzal, hogy a magányos idős emberek kevésbé nyitottak az új dolgokra, nem akarnak már tanulni. Befelé fordulás, bezárkózás jellemezheti őket. Míg, ha az idősek párban élnek, akkor egymást is tudják motiválni az internethasználatra. A 66–68 évesek körében az egyedül élők 60, a társsal élők 67 százaléka internetezik; a megfelelő arányok a 72–74 évesek esetében 23 kontra 39 százalék, a 84–86 éveseknél pedig 10 és 23 százalék.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az iskolai végzettség hatása az internethasználatra
A kutatásból az is kiderült, hogy az iskolázottságnak nincs befolyása az internethasználatra. A 20 és 50 év közötti korosztályban mindenki – kivéve az alapfokú végzettséggel rendelkezőket – internetezik. Az 50 év felettiek körében viszont jelentős eltérés van az egyes végzettségi csoportok között. A felsőfokú végzettségű idősebbek otthonosan mozognak a világhálón: a 70 év körüli diplomások 80, míg a 80 év körülieknek is a 60 százaléka szeret „szörfölni a neten”. Ugyanebben a korcsoportban a szakmunkásképzőt végzetteknek csak 40, illetve 20 százaléka internethasználó. A háttérben itt is több minden állhat: a képzettebbek idős korukra is nyitottabbak az újdonságokra, de az is lehetséges, hogy a magasabb végzettségűek aktív életükben nagyobb arányban voltak számítógéphasználók, így az internet világa nem idegen számukra.