Biró Attila • 2021. október 12. 16:48
Magyarországon a tavalyi évben a felnőtt lakosság átlagosan 79 százaléka internetezett napi szinten. Ez az arány bár csak egyetlen százalékkal marad el az EU-átlagtól, mégis összességében a 7. legrosszabb adatnak számít. Igaz, Budapest és a Közép-Magyarországi régiói egészen jól teljesít a hozzáférésben, az Alföld és az észak-magyarországi régió viszont csúnyán lemaradt.
A legfrissebb statisztikák szerint az internetet mindennap használó felnőttek aránya 15 százalékponttal, 65-ről 80 százalékra nőtt az Európai Unióban 2020-ban – derült ki az Eurostat adataiból. A friss adatközlés rámutatott továbbá arra is, hogy a tavalyi évben az EU északi és nyugati régióinak többségében a lakosok viszonylag magas aránya, 10-ből jobbára több mint 9-en, számoltak be napi szintű internethasználatról.
Ezzel szemben Románia és Bulgária egyes területein a napi internetezők aránya több esetben még a 60 százalékot sem érte el. Így például a lista legalján tanyázó bolgár Severozapadenben a napi internetezők aránya mindössze a lakosság 53 százaléka volt. De nem volt sokkal jobb a helyzet a szintén bolgár Severen Tsentralenben sem, ahol a lakosság mindössze 55 százaléka internetezett naponta. Ugyanennyien használták az internetet az Északkelet-romániai területen is, míg hátulról a harmadik legrosszabbul két másik bolgár régió végzet egyaránt 56-56 százalékkal.
Kis magyar internetvilág
Ahogy a bevezetőben írtuk, az EU-ban a lakosság átlagosan 80 százaléka, azaz 10-ből 8 ember internetezik napi szinten. Magyarországon ez az arány éppen elmarad az átlagtól a maga 79 százalékával. Érdemes ugyanakkor például megjegyezni, hogy Izlandon a lakosság 98 százaléka internetezik napi szinten, de Finnországban, Svédországban, Dániában, Norvégiában, Luxembourgban, Hollandiában, és Németország legfejlettebb régióiban is 90 százalék fölött van a napi internetezők aránya.
Az adatokból látszik, hogy bár Magyarország alig van elmaradva az EU-átlagtól, még így is, ha az arányokat nézzük, és a holtversenyeket is beleszámoljuk, ez az egész EU 7. legrosszabb helyére elengedő. Közvetlenül Szlovénia és Olaszország előtt, de már Szlovákia után.
Érdemes egyébként azt is megjegyezni, hogy míg Magyarországon 2015-ben csupán a felnőtt lakosság 66 százaléka internetezett napi szinten, addig most ez az arány már 79 százalék. De 10 éve még csak 48 (!) százalék volt, azaz a felnőtt lakosságnak pusztán a fele.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Internetezés Magyarország régióiban
A friss adatok lehetőséget adnak arra is, hogy megvizsgáljuk, Magyarország egyes régióiban hogyan alakult a napi internetezők aránya. Mindjárt érdemes megemlíteni, hogy a legtöbb napi internetező Budapesten, a fővárosban él, itt a felnőtt lakosság mintegy 89 százaléka használja napi szinten a világhálót. A fővárt Közép-Magyarország követi a maga 86 százalékával, míg a harmadik legtöbben a Pest megyében élők neteznek napi szinten, az itteniek 81 százaléka.
Észak-Magyarországon azonban már több mint 10 százalékkal kevesebben élnek a napi internetezéssel, a helyi felnőttek csupán 72 százaléka. De nem sokkal jobb az arány az Alföldön sem, Dél-Alföldön a felnőttek 73, még Észak-Alföldön a 74 százaléka internetezik napi szinte. A hozzáférés tehát ezeken a magyar területeken a leggyérebb, persze ez összességében még mindig jóval jobb, mint Bulgária vagy Románia egyes területein, de Nyugat-Európa, sőt főleg Észak-Európa legtöbb területétől jócskán lemarad.