Pénzcentrum • 2026. szeptember 3. 09:27
Szinte minden hazai település fejlődött 2014 óta, ám a növekedés ütemében jelentős eltérések mutatkoznak – derül ki az Egyensúly Intézet legfrissebb, 2026-os Településindexéből. A felmérés szerint a dinamikus felzárkózás kulcsa a diplomások magas aránya és a főváros közelsége. Miközben a nagyvárosok fejlettségi különbségei mérséklődtek, a kistelepülések közötti egyenlőtlenségek egyre markánsabbá válnak, a leggyorsabb ütemben pedig az ipari, energetikai és logisztikai központok, valamint a kiemelt turisztikai célpontok gyarapodtak - számolt be az adatokról a Telex.
Az 53 statisztikai indikátor alapján összeállított, több mint háromezer magyar települést és a budapesti kerületeket vizsgáló kutatás rámutat, hogy a tartós fejlődéshez elengedhetetlen a magasan képzett munkaerő helyben tartása.
A fővárosban a turisztikai és üzleti központként funkcionáló V. kerület vezeti a fejlettségi és a növekedési rangsort is. A Belvárost Terézváros és az I. kerület követi, míg a fejlődés ütemét tekintve a városrehabilitáción átesett Józsefváros, valamint a rengeteg új beruházást vonzó Újbuda is kiemelkedik. A megyeszékhelyek között Székesfehérvár stabilan őrzi első helyét az erős ipari bázisának köszönhetően. Mögötte Veszprém megelőzte Egert, a legdinamikusabb növekedést pedig Miskolc produkálta, amely ugrásszerű fejlődésével négy helyet javított a rangsorban.
A 15 ezer fő feletti városok mezőnyét egyértelműen a gazdasági, energetikai és logisztikai potenciál határozza meg. Az élen az olajfinomítójáról ismert Százhalombatta áll, megelőzve a kiemelkedő agglomerációs logisztikai központot, Budaörsöt, valamint az atomerőműve révén jelentős bevételeket elkönyvelő Paksot. A 15 ezer lakos alatti kategóriában a tudatos turizmusfejlesztésre építő Balatonfüred végzett az első helyen, megelőzve a vegyiparáról ismert Tiszaújvárost és Törökbálintot.
A leglátványosabb elmozdulásokat az ötezer lakos alatti kistelepülések hozták. Bár ebben a kategóriában jellemzően a turizmus húzza felfelé a településeket – mint a dobogós Hévízt és Tihanyt –, az abszolút első helyet Felcsút szerezte meg. A település 2014 óta tartó felívelése és a rendkívül magas egy főre jutó jövedelme nagyrészt a NER-hez köthető beruházásoknak köszönhető. Ez a fejlődés azonban nem sugárzik ki a környezetére, a szomszédos Szár és Szárliget ugyanis több száz helyet zuhant a rangsorban.
A kutatásból kiderül, hogy az országban mindössze 24 kistelepülés esett vissza az elmúlt tizenkét évben. Ezek jellemzően nem a legszegényebb falvak, hanem olyan, korábban jobb helyzetű települések, ahol megszűnt valamilyen alapvető szolgáltatás, például bezárt a bolt vagy leépült a szociális háló. A nagyobb települések közül egyedül Rajka pontszáma csökkent, aminek hátterében a robbanásszerű népességnövekedés és az ezzel lépést tartani képtelen infrastruktúra áll. Ez a jelenség a jómódú agglomerációs települések legsúlyosabb árnyoldala, hiszen a szolgáltatások, az oktatás és az egészségügy túlterhelődése megfelelő fejlesztések hiányában idővel a fejlettségi szint visszaeséséhez vezethet.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Míg a nagyobb városok fokozatosan felzárkóznak egymáshoz, a kisebb községek és falvak között egyre mélyül a szakadék. Az ország legszegényebb települései továbbra is a borsodi és zalai aprófalvas térségekben találhatók, a sort Csenyéte, Szakácsi, Bódvalenke és Gadna zárja.
A statisztikát az elmúlt években a szolidaritási hozzájárulás is befolyásolta, amely több tehetős település – köztük Budaörs vagy Kazincbarcika – relatív visszaesését okozta a rangsorban. A rendszer aránytalanságai miatt idén áprilisban több város vezetése bojkottálta is az adó befizetését, abban bízva, hogy a hivatalba lépő Tisza-kormány alatt az önkormányzatok visszakaphatják elvesztett pénzügyi autonómiájukat.