Borbándi Dániel • 2026. augusztus 3. 05:40
Az elmúlt évek válságai alapjaiban formálták át a magyarok energiatudatosságát, a lakossági napelemek száma pedig szabályosan kilőtt az országban. Ez a hirtelen jött zöldenergia azonban sosem látott kihívás elé állítja a hálózatot, amire a mesterséges intelligencia jelenti a végső megoldást. Megkérdeztünk egy hazai közműszolgáltatót és három nemzetközi technológiai vállalatot arról, hogyan válik az emberi beavatkozást nem igénylő, AI-vezérelt energiamenedzsment puszta kényelmi funkcióból rendkívül gyorsan megtérülő, elengedhetetlen befektetéssé.
Az utóbbi években szinte minden családban központi kérdéssé vált az energia. A kiszámíthatatlan árak miatt egyre többen keresnek okosabb megoldásokat: napelemet szerelnek fel, hőszivattyúra váltanak, vagy éppen elektromos autót töltenek a garázsban. Ezeket a modern rendszereket viszont puszta odafigyeléssel rendkívül nehéz úgy összehangolni, hogy a végén valóban a legkisebb legyen a havi számla.
Itt lép be a képbe a mesterséges intelligencia (AI). Az új energiamenedzsment-megoldások már képesek önállóan figyelni az időjárás-előrejelzést, követni a változó áramárakat, és ezekhez igazítani a ház működését. A technológia segítségével az otthonunk szinte magától dönti el, mikor éri meg a legjobban eltárolni a napenergiát, vagy mikor célszerűbb a hálózatról tölteni az akkumulátorokat.
Mint cikkünkből is kiderül: ezek a fejlesztések ugyan itthon még elsősorban a vállalati szektorban jellemzőek, de a technológia gyorsuló ütemben szivárog be a lakossági piacra is. Bár sokaknak ez még távoli jövőnek tűnhet, a valóságban a modern háztartási eszközök egyre nagyobb része válik képessé az önálló tanulásra. A rendszerek hamarosan teljesen a saját szokásainkhoz igazítják az otthoni energiahasználatot, ami a gyakorlatban észrevétlen spórolást jelent a mindennapokban.
A témáról megkérdeztünk egy hazai közműszolgáltatót, az E.ON-t, valamint három nagy nemzetközi technológiai vállalatot, a Bosch-t, a Schneider Electricet és a Siemenst. Ők voltak a Pénzcentrum segítségére abban, hogy bemutassuk a gyakorlatban is működő, már ma elérhető megoldásokat.
E.ON: „a többség még mindig csak a számla végösszegét nézi, ahelyett, hogy a fogyasztási mintákat elemezné”
A rezsicsökkentés és a hatékonyabb energiafelhasználás nem feltétlenül a többmilliós beruházásokkal kezdődik, a magyar családok többsége először a kisebb lépések felé fordul. A legelterjedtebb módszer még mindig a hagyományos izzók cseréje LED-világításra, valamint a régi, falánk háztartási gépek lecserélése modern, energiatakarékos modellekre. Ezzel párhuzamosan a digitalizáció is beszivárgott a hétköznapokba. A cég szerint
az elérhető okosmegoldások közül kiemelkednek az okostermosztátok, amelyek a fűtést automatikusan a lakók igényeihez igazítják, valamint az okoskonnektorok, amelyek lehetővé teszik a fogyasztás nyomon követését és a berendezések távoli lekapcsolását.
A valóban látványos spóroláshoz és a hosszú távú lakókomforthoz azonban ennél komolyabb szerkezeti átalakításokra van szükség. Ezt mutatja a fűtési rendszerek egyértelmű elektrifikációja és a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) robbanásszerű hazai terjedése is. A közműszolgáltató a MAVIR adataira hivatkozva kiemelte: 2020 és 2025 között több mint négyszeresére, 718,7 megawattól egészen 2913,4 megawattra ugrott a lakossági napelemes kapacitás Magyarországon.
Ez a rengeteg decentralizált, időjárásfüggő termelő ugyanakkor teljesen új kihívások elé állítja a villamosenergia-hálózatot, hiszen napsütéses időszakokban hatalmas termelési csúcsok keletkeznek. Emiatt értékelődik fel rohamtempóban az intelligens energiamenedzsment és az akkumulátoros energiatárolás szerepe, amire a hazai támogatási programok is ráerősítettek. A technológiai fejlődés következő szintjét pedig már egyértelműen a mesterséges intelligencia jelenti. Bár az átlagos háztartások többsége ma még nem használ tudatosan AI-alapú szoftvereket, több inverter- és energiatároló-gyártó – például a Fox ESS – már beépítette a prediktív funkciókat a rendszereibe.
Mint a vállalatnál kifejtették:
egy ilyen okosrendszer előrejelzi a várható háztartási fogyasztást és a napelemes energiatermelést, majd automatikusan meghatározza, hogy mikor érdemes az akkumulátort hálózatról tölteni, illetve mikor célszerű az eltárolt energiát felhasználni vagy visszatáplálni a hálózatba.
A szoftver ráadásul a változó, dinamikus energiaárakat is képes követni, így az olcsóbb időszakokban tölti a telepeket, a drágább órákban pedig lekapcsolja a házat a hálózatról. Ez a teljes optimalizálás ráadásul teljesen önállóan, emberi beavatkozás nélkül történik.
Bár a mesterséges intelligencia teljes körű térnyerésére itthon még várni kell, a bonyolultabb energetikai rendszereket már most is érdemes tudatosan tervezni. Az E.ON tapasztalatai szerint
egy átlagos háztartás energiaköltségeit leginkább azok a beruházások csökkenthetik, amelyek egyszerre mérséklik az energiafelhasználást és növelik a saját előállítású energia arányát.
A legnagyobb megtakarítást tehát az hozza, ha a napelemes rendszer, a hőszivattyú, a szigetelés és az energiatakarékos eszközök nem különálló szigetként, hanem egymásra épülve, a család valós szokásaihoz igazítva működnek.
A magyarok energiatudatossága az elmúlt évek válságai és az áremelkedések miatt rengeteget fejlődött, de a passzív fogyasztói magatartás csak lassan kopik ki a társadalomból. A szolgáltató rámutatott továbbá, hogy a többség még mindig csak a számla végösszegét nézi, ahelyett, hogy a fogyasztási mintákat elemezné vagy tudatosan időzítené az energiahasználatot.
Az olyan fejlett megoldások, mint az okosotthon-rendszerek vagy az AI-alapú menedzsment egyelőre a technológiai újdonságokra nyitott, magasabb beruházási hajlandóságú rétegek kiváltsága.
Bosch: „akár 15 százalékos azonnali energiamegtakarítás az okosrendszerekkel”
A vállalat megközelítése szerint az igazi okosotthon-technológia lényege, hogy a rendszerek közvetlen emberi beavatkozás nélkül képesek egyszerre maximalizálni az otthoni komfortot és minimalizálni a felesleges energiafogyasztást.
A fűtési és hűtési megoldások terén ez a fajta automatizáció ma már rendkívül finomhangolt módon működik. A márka EasyControl (CT 200) nevű okostermosztátja például folyamatosan tanulmányozza a lakók napi rutinját, és jelenlét-érzékelő funkciójával pontosan a család aktuális életritmusához igazítja a lakás hőmérsékletét.
Hasonló elven működik a Climate 7000i klímaberendezés is, amely beépített mozgásérzékelővel pásztázza a helyiséget. Ha azt tapasztalja, hogy a szoba üresen maradt, nem pazarolja tovább az áramot, hanem magától átvált egy jóval gazdaságosabb üzemmódra.
Az ilyen öntanuló rendszerek a belső adatok mellett a külső hőmérsékletet és a részletes időjárás-előrejelzéseket is folyamatosan elemzik, amivel akár 15 százalékos azonnali energiamegtakarítást is elérhetnek.
A vállalat rámutatott, hogy az intelligens algoritmusok képesek összehangolni a hőszivattyús fűtést és a melegvíz-előállítást a tetőn lévő napelemek működésével, így a legnagyobb fogyasztású folyamatokat a saját áramtermelés csúcsidőszakaira ütemezik. Különösen izgalmas ez a hibrid rendszerek esetében, ahol a gázkazán és a hőszivattyú egymást kiegészítve dolgozik.
Az AI itt szinte pénzügyi elemzőként működik: figyeli a pillanatnyi gáz- és áramárakat, kalkulál a külső hőmérséklettel, majd az adatok alapján gyorsan kiszámítja, hogy a hőszivattyú üzemeltetése a gazdaságosabb vagy a gázkazáné.
– magyarázták a Bosch-nál.
A biztonságért ráadásul egy intelligens öndiagnosztikai rendszer felel, amely az okosalkalmazáson keresztül még azelőtt figyelmezteti a tulajdonost a karbantartásra, hogy a berendezés komolyabban meghibásodna.
Sok magyar család számára a legnagyobb visszatartó erőt a bonyolultnak tűnő kivitelezés és a magas költségek jelentik. A szakértők szerint azonban a fűtési, hűtési és melegvíz-rendszerek okos szabályozása a leggyorsabban megtérülő lépés, amely ráadásul minimális beruházással, falbontás nélkül is megoldható. Ha az okosvezérlőt helyiségenkénti zónaszabályozással és okos radiátorszelepekkel egészítjük ki, akár 20-30 százalékos megtakarítás is elérhető, hiszen csak ott és akkor fűtünk, ahol éppen tartózkodunk.
A nyári időszakban az okostelefonról távolról is irányítható klímákkal előzhető meg a felesleges fogyasztás, a jelentős energiaigényű melegvíz-előállítást pedig a kazánok időprogramozásával lehet kordában tartani. Ezzel elkerülhető, hogy a rendszer a munkaidő alatt vagy az éjszaka közepén potyára tartsa forrón a vizet.
A szakemberek szerint a modernizációra éppen ezért nem kiadásként kell gondolni: "Az okos energetikai rendszerekre nem költségként, hanem kifejezetten gyorsan megtérülő befektetésként érdemes tekinteni." Egy ilyen rendszer mindössze 2-3 év alatt behozza az árát, miközben teljesen kiküszöböli az emberi feledékenységből adódó energiapazarlást, közvetlenül növeli az ingatlan piaci értékét az ingatlanpiacon, és azonnal érezhető, prémium kényelmet biztosít.
Az energiagazdálkodás ráadásul nem ér véget a falaknál vagy a pincében, a mesterséges intelligencia a konyhába és a mosókonyhába is beköltözött a Home Connect ökoszisztémának köszönhetően. A legújabb sütők például beépített kamerával és AI-alapú ételfelismeréssel rendelkeznek: a készülék azonosítja a behelyezett alapanyagot, felajánlja a legmegfelelőbb sütési módokat, a felhasználónak pedig csak rá kell böknie a szimpatikus opcióra.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A mosógépek és mosogatógépek esetében pedig az úgynevezett SmartStart funkció hoz kézzelfogható spórolást. Ennek lényege, hogy a gépek indítását a szoftver automatikusan arra az időszakra időzíti, amikor a villamosenergia-hálózatban a legmagasabb a zöldenergia részaránya. Ha a házon van saját napelemes rendszer, az AI megvárja azt a pillanatot, amikor a panelek a legtöbb energiát termelik, miközben az otthon alapfogyasztása alacsony, így a család lényegében teljesen ingyen moshat vagy mosogathat.
Bár a hazai vásárlók egy része kezdetben még tart a hatáskörök átadásától, a tapasztalatok szerint a gyakorlati előnyök láttán gyorsan eloszlanak a kétségek. A cégnél egy mindennapi példával világították meg ezt az önműködést.
Az automatikus adagolással (i-DOS) ellátott mosógépek külön beállítás nélkül, a ruha anyaga, súlya és szennyezettsége alapján mossák ki a ruhákat, majd a nyert adatokat közvetlenül továbbítják a szárítógépnek is. Az automatizáció révén a folyamat végén a felhasználónak kizárólag a ruha be- és kipakolásával kell foglalkoznia, a többit önállóan intézik a Bosch készülékek
– foglalták össze a technológia lényegét.
Schneider Electric: „az automatizált rendszerek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket”
Bár a lakossági piacon még csak most bontogatja szárnyait az AI-alapú energiagazdálkodás, a vállalati szektorban már komoly gyakorlati tapasztalatok halmozódtak fel ezen a téren. A hazai cégek körében egyértelmű nyitottság látszik, sőt, sok helyen a folyamat már el is indult. A vállalat magyarországi kutatása szerint a válaszadók közel kétharmada úgy véli, hogy az ipari és kereskedelmi ingatlanok tervezésekor ma már az első pillanattól kezdve alapvető elvárás a fejlett energiamenedzsment és az épületfelügyeleti megoldások alkalmazása. A meglévő ingatlanok korszerűsítése persze idő- és költségigényes folyamat, de az új beruházásoknál a tudatosság már a tervezőasztalon megjelenik.
Az utóbbi időszak geopolitikai eseményei és a brutális áremelkedések ráadásul a falig nyomták a piaci szereplőket. Európában az energiaköltségek jellemzően a kétszerese-négyszerese közé esnek a más régiókban tapasztalható áraknak, a fosszilis hordozóktól való függést pedig valahogy csökkenteni kell. A megoldást az energiahatékonyság növelése és a zöldáramra való átállás jelenti, de a technológia önmagában nem csodaszer.
Az igazán hatékony és eredményes megoldás érdekében azonban a termelés mellett a tárolásra is gondolni kell. Emellett azt is látni kell, hogy a megújuló energiaforrásokra történő tömeges átálláshoz az is kell, hogy intelligens rendszerek segítségével egy olyan villamos hálózatot alakítsunk ki, ami támogatja a hatékony áramelosztást
– mutattak rá a cég szakértői.
Hogy a gondos tervezés mit jelent a gyakorlatban, azt a vállalat a saját dunavecsi okosgyárával bizonyította: az ottani napelemes rendszer tavaly nyáron a létesítmény teljes villamosenergia-fogyasztásának 40 százalékát biztosította, ami 10 százalékponttal múlta felül az előzetes várakozásokat.
Az ilyen összetett rendszerek működtetése komoly logikai feladat, hiszen az AI-nak kell eldöntenie, hogy a megújuló forrásból származó energiát a cég azonnal elhasználja, eltegye későbbre, vagy inkább táplálja vissza a hálózatba. Ehhez pedig tűpontos adatokra és fogyasztói profilokra van szükség. A Schneider Electric egy háromrétegű koncepció mentén integrálja a mesterséges intelligenciát a folyamatokba: az alapokat az intelligens, adatot szolgáltató készülékek jelentik, ezeket fogja össze a vezérlési szint, a legfelső réteg pedig magáért az optimalizálásért felel.
Az AI mindegyik szintet behálózza, az öntanuló funkciók és a digitális ikrek száma pedig napról napra nő. Első lépésként viszont a rendszereknek alkalmassá kell válniuk a technológia fogadására. Mint kiemelték:
az alaprendszereket kell intelligens készülékekből és vezérlési rendszerekből felépíteni, vagy meglévő épület esetén ezekkel felújítani.
A digitális megoldások és a mesterséges intelligencia hatékonyságát ma már rendkívül látványos nemzetközi példák is igazolják. Bár nem klasszikus üzleti környezetről van szó, kiváló zsinórmérték a barcelonai Sant Joan de Déu Gyermekkórház esete, ahol az intézmény teljes energiaköltségei egyetlen év alatt 400 ezer euróról 1,2 millió euróra ugrottak. A válságra válaszul bevezetett automatizálási és energiamenedzsment rendszerek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen a fejlesztések segítségével
átlagosan mintegy 40 százalékkal sikerült csökkenteni az osztály villamosenergia-felhasználását
– ismertette az elért eredményeket a társaság.
Hasonló megtakarítási potenciál rejlik a hazai vállalatok számára is elérhető Building Advisor szoftverben. Ez a program egy digitális másolat segítségével folyamatosan pásztázza az épületek hűtési, fűtési és légkezelési rendszereit, hogy azonnal kiszűrje a hibás vagy alacsony hatékonyságú pontokat, amivel egyszerre növeli a komfortot és csökkenti a számlák végösszegét.
Siemens: „kritikus kérdés a kiberbiztonság”
Ahhoz, hogy a lakossági oldalon tömegesen és zökkenőmentesen működhessenek a napelemes rendszerek, az elektromosautó-töltők és az okosotthonok, egy valaminek sziklaszilárdan kell állnia a háttérben: magának a villamosenergia-hálózatnak. A megújuló energiaforrások terjedésével azonban a rendszer egyensúlyban tartása soha nem látott kihívássá vált, hiszen a szél és a napsütés nem igazodik a családi menetrendekhez. A Siemens megközelítése szerint a mesterséges intelligencia jelenleg azokon a területeken tudja a legnagyobb segítséget nyújtani, ahol hatalmas mennyiségű adatot kell valós időben feldolgozni, vagy éppen másodperceken belüli döntéseket kell hozni.
Az időjárásfüggő zöldenergia-termelés előrejelzése, a hálózati szűk keresztmetszetek és a fogyasztási csúcsok kiszűrése ma már elképzelhetetlen fejlett algoritmusok nélkül. Mint a vállalat szakértői rámutattak,
az AI leghatékonyabban most azokon a területeken tudja támogatni a villamoshálózat-üzemeltetők és a szakértők munkáját, ahol nagy mennyiségű adat valós idejű feldolgozására, mintázatok felismerésére van szükség.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy többletigény esetén a rendszer azonnal képes mozgósítani az akkumulátoros tárolókat vagy a helyi kiserőműveket. A technológia ráadásul a lakossági ügyfelek egyik legnagyobb problémájára, a bürokráciára és a hosszú várakozási időkre is közvetlen megoldást jelenthet. A digitális ikerszimulációk és a hálózattervezés segítségével ugyanis jelentősen lerövidíthető az az idő, amit egy-egy fogyasztónak kell várnia, amikor új vagy nagyobb villamosenergia-kapacitást igényel az otthonához.
Hogy az elméleti lehetőségek mögött milyen kézzelfogható előnyök és hatékonyságnövekedések állnak, azt a Siemens nemzetközi közműszolgáltatói adatai számszerűsítik a legjobban:
- A holland Alliander energiaszolgáltató számításai szerint a Siemens AI-alkalmazásaival a meglévő hálózati infrastruktúráját 10-30 százalékkal hatékonyabban tudja majd kihasználni.
- A norvég Elvia villamoshálózat-üzemeltető digitális hálózati modellek segítségével 30 százalékkal tervezi csökkenteni a váratlan áramkiesési időket.
- Az osztrák KNG-Kärnten Netz szolgáltató pedig az AI-támogatású szoftverekkel 20 százalékos hálózatkihasználtsági növekedést vár, miközben a beruházási költségeit 40 százalékkal faraghatja le.
Minél inkább digitalizálttá és szoftvervezéreltté válik egy energetikai rendszer, annál inkább előtérbe kerül egy kritikus kérdés: a kiberbiztonság. Mivel a kritikus infrastruktúrák elleni támadások közvetlenül veszélyeztethetik a lakossági ellátást is, a védelem nem merülhet ki egy egyszerű tűzfal beállításában. A vállalat szerint tisztában kell lenni azzal, hogy
minden szoftveres rendszer ki van téve kiberbiztonsági kockázatoknak, így az áramhálózat vagy más kritikus infrastruktúra esetén a kiberbiztonság mindenkori szem előtt tartása kulcsfontosságú.
A szakértők szerint olyan átfogó megoldásokra van szükség, amelyek a berendezések teljes életciklusa alatt garantálják a biztonsági frissítések rendszeres alkalmazását, a sérülékenységek folyamatos felügyeletét és a külső komponensek miatti sebezhetőségek minimalizálását.
Ami a következő 5–10 év távlatát illeti, az iparág gyökeres átalakulás előtt áll, ahol az AI adatalapú elemzésekkel és villámgyors reakciókkal teszi majd rugalmassá a működést. Az algoritmusok a jövőben egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati forgatókönyvek modellezésében és a rutinbeavatkozások automatikus végrehajtásában.
A szakemberek előrejelzése szerint a jelenlegi, AI által támogatott döntéshozatali mechanizmusok a részben autonóm hálózati működés felé mozdulnak majd el. A kritikus és stratégiai döntések meghozatala ugyanakkor a jövőben is humán feladat marad, vagyis a mesterséges intelligencia nem leváltja, hanem hatékonyabbá teszi az emberi felügyeletet.