Pénzcentrum • 2023. december 13. 13:18
Már mindenki karácsonyi lázban ég, ebben a szakadó esőben pedig felmerül a kérdés, hogy látunk-e havat karácsonykor? - írta a facebookon az Országos Meteorológiai Szolgálat. "A jelenlegi legfrissebb (2023.12.13. 00 UTC-s) ECMWF valószínűségi előrejelzések alapján a fehér karácsony esélye nem 0%, de csekély. A valószínűségi előrejelzések tanulsága szerint az északi megyékben van némi esély hótakaróra, de itt is nagyítóval kell keresni a 20% feletti értékeket (2, 5 cm meghaladó hótakaró valószínűsége). Az ország többi részén pedig 0 és 15% közötti értékek szerepelnek, így a JELENLEGI forgatókönyvek alapján kevés az esély a fehér karácsonyra" - közölték.
Kiemelétk: ezek az értékek folyamatosan változni fognak, az idő előrehaladtával pedig növekszik az előrejelzések megbízhatósága. "A jelenlegi időtáv, az időjárási helyzet komplexitása miatt még bőven a NEM TUDJUK megmondani kategóriába esik, így azt tanácsoljuk, hogy kövessétek továbbra is bejegyzéseinket. A következő időszakban folyamatosan beszámolunk majd a friss valószínűségekről, eredményekről."
Az OMSZ tanulmányából kiderült az is, hogy karácsonykor a hőmérséklet igen nagy változékonyságot mutat. Nem feltétlenül igaz, hogy régen sokkal több fehér karácsony volt. Az országos középérték -10 és +8 fok között alakult az elmúlt 120 évben. Hidegebb karácsonyok jellemezték az 1920-as, 1930-as, 1960-as és különösen az 1990-es éveket, valamint a 2000-es évek elejét. A leghidegebb karácsonyok országosan az 1998-as (-9,6 fok), a 2001-es (-9,3 fok) és 1961-es (-9,2 fok) voltak.
Összesen hét ünnep volt -7 fok alatti középhőmérséklettel, ebből öt 1992 és 2002 között. A hideg mellett szép számmal fordulnak elő szinte minden évtizedben enyhe karácsonyok is. Csak a 2010-es években nem fordult elő hidegebb karácsony. Utoljára fagypont alatti átlaggal a 2008-as ünnep volt. A legenyhébb a 2009-es karácsony volt (7,8 fok), ami után a 7 Celsius fokot még az 1901-es (7,1 fok) érte el. A 2010-es évek mellett tartósan enyhe időjárással teltek a karácsonyok az 1910-es évek környékén, valamint az 1980 körüli években is.
Fontos az is, hogy az ország mely régiójában él valaki: síkvidéken általában nincs összefüggő hóréteg karácsonykor. A legtöbb fehér karácsony az 1960-as és 1990-es évek környékén, míg a legkevesebb az 1970-es és 2010-es években volt. A vizsgált városokban általában 10 cm alatt maradt a maximális hóvastagság. A lehullott hó a hegyvidékeken tud csak hosszabb ideig megmaradni, ezáltal nagyobb eséllyel gyarapodni. Kékestetőn ezért az a ritkább eset, amikor nincs hó karácsony egyik napján sem, ami a legtöbbször a 2010-es években fordult elő, ugyanakkor a 30 cm-t meghaladó hóvastagság karácsonykor még az ország legmagasabb pontján is csak 8 alkalommal volt az elmúlt hét évtizedben.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A legnagyobb hóvastagságot a Kékesen, 70 cm-t 1981 karácsonyán mérték. A legtöbb városban 1963-ban volt a legnagyobb hó. Pécsett ekkor fél métert is meghaladó hótakaróba burkolózott a város. Az alábbi ábra mutatja, hogy az egyes évtizedekben a karácsonyi napok közül hányszor fordult elő hótakarós nap, amikor legalább 1 cm-es összefüggő hóréteg borította a tájat.