Pénzcentrum • 2023. január 21. 13:01
Örökség esetén fontos lenne tisztázni előre a majdani tulajdoni viszonyokat. Felmérések szerint Magyarországon 100-ból mindössze 30 ember tervezi, hogy ír végrendeletet, de végül csak 7 teszi meg, pedig hasznos tud lenni. De mi a teendő akkor, ha elhunyt hozzátartozónk után nem pénzt vagy ingatlant, hanem jelentős adósság, hiteltartozás is maradt? Ennek járt most utána a Pénzcentrum.
A nemrégiben elhunyt Gina Lollobrigida forintra átszámítva 70 milliárdnyi örökséget hagyott maga után. Ennyi pénze csak nagyon kevés magyarnak van, a 2018-ban meghalt Demján Sándor például közéjük tartozott: 100 milliárd forintnyi vagyont hagyott hátra. Ennek jelentős részét jótékonysági célra fordították végakaratának megfelelően. Ennél valamivel kisebb vagyon hagyott hátra az aranyember, Klapka György: az örökösödést viszont másfél évig tartott rendezni gyermekeinek. Az üzletet végül 320 millió forintért adták el - számolt be a Fókusz.
Nem csak ekkora vagyon esetében, ennél kisebb örökségnél is fontos lenne tisztázni előre a majdani tulajdoni viszonyokat. Felmérés Magyarországon 100-ból mindössze 30 ember tervezi, hogy ír végrendeletet, de veégül csak 7 teszi meg.
Pedig egy végrendelet sok konfliktustól kímélheti meg a családot, és biztosak lehetünk benne, hogy a mi akaratunk érvényesül az öröklésnél. Ugyanakkora magyarok jelentős része még mindig nem gondol erre. Végrendeletet írni bárkinek, bármilyen életkorban érdemes, ha biztosítani szeretné, hogy halála után a vagyona azokhoz kerüljön, akiknek szánja, illetve, ha a törvényben meghatározott öröklési rendtől el kíván térni. Az ugyanis, hogy az ember időskorában hal meg, csak egy statisztikai valószínűség. Egyre több fiatal, 30-as 40-es éveiben járó családfenntartó, cégvezető ír végrendeletet azért, ha vele bármi történne, a családja vagyoni helyzete és a cég további működése is megoldott legyen - tudta meg korábban a Pénzcentrum a Magyar Országos Közjegyzői Kamarától. Ha érdekelnek a részletek, a képre kattintva tovább olvashatsz!
Adósságot is lehet örökölni?
A szintén nemrég elhunyt Lisa Marie Presley-ről, Elvis lányáról a héten az derült ki, hogy élete során felélte az 1993-ban, 25 évesen örökölt 100 millió dolláros örökségét, így gyerekei nem örökölnek tőle egyetlen centet sem, viszont adósságot annál inkább. A hírek szerint 10 millió dolláros adótartozása mellett 6 milliós adóssága van Nagy-Britanniában, illetve kifizetetlen számlákból és hitelkártya-tartozásokból további 750 ezer dollár adósságot halmozott fel.
Az eset nem egyedi. Mint megtudtuk, Magyarországon is egyre több hagyaték terhelt valamekkora mértékű adóssággal, a közjegyzők tapasztalata szerint egyes régiókban az örökösök 80 százaléka hitelt is örököl.
De mi a teendő, ha elhunyt hozzátartozónk után jelentős adósság, hiteltartozás is maradt?
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Aki örökös, az vagyont és adósságot egyaránt örököl. Nem ritka például, hogy a hagyatékhoz tartozó ingatlant jelentős banki tartozás terheli, amelynek összege néha több, mint az ingatlan piaci értéke. Ilyen esetben jó tudni, hogy jogunk van az örökség visszautasítására, de ekkor nem csak az adósságtól, hanem az elhunyt vagyonától is örökre búcsút kell mondanunk. Akár törvényes öröklés jogcímén, akár végrendelet szerint történik az örökölés, a visszautasítás joga minden helyzetben megilleti az örököst.
A visszautasításról azonban érdemes azt tudni, hogy ilyenkor az örökség az örökös gyermekére száll tovább, tehát amennyiben ő sem szeretné megörökölni a tartozást, neki is külön vissza kell utasítani az örökséget. Ha pedig a gyermek még kiskorú, akkor ő csak a gyámhivatal hozzájárulásával teheti ezt meg. Abban az esetben, ha minden örökös visszautasít, a végső örökös az állam lesz, akit már nem illet meg a visszautasítás joga.
A visszautasítás mellett viszont más lehetőségeink is vannak a tartozások rendezésére, ezért érdemes előtte alaposan fontolóra venni, milyen megoldás a legcélravezetőbb. Sok esetben előnyösebb lehet megegyezni a hitelezőkkel - például átruházni az örökölt vagyontárgyak tulajdonjogának egy részét -, hiszen így mindkét fél jobban járhat. A hagyatéki eljárás keretén belül egyezséget lehet kötni a hitelezőkkel, akik ilyenkor általában hajlanak a megegyezésre, ugyanis pontosan tudják, hogy ha az örökösök visszautasítják az örökséget, akkor ők várhatóan csak évek múlva, vagy soha nem látnak a követelésükből semmit.
De mi van akkor, ha csak a hagyaték átadását követően, esetleg hónapokkal később szerzünk tudomást arról, hogy az elhunytnak tartozásai, anyagi kötelezettségei is voltak? Kétségbe esni ekkor sem kell. A törvény szerint ugyan az örökös felelősséggel tartozik az elhunyt adósságaiért, de csak és kizárólag a hagyaték értékéig. Ha tehát egy tízmilliót érő ingatlant öröklünk, akkor csak tízmillió forint összeghatárig lesz az örökségünk megterhelhető, nem hajthatják be rajtunk például egy húszmilliós adósság másik tízmilliós részét is.