Így soha nem oldódik meg az energiaválság: a magyarok jó rész teljesen elzárkózik a korszerűsítés elől

Pénzcentrum2023. január 16. 12:31

Energiaválság ide vagy oda, a magyar háztartások jelentős része még mindig vonakodik az innovatív fűtési megoldásoktól - ez derült ki egy decemberi kutatásából, melyben 530 főt kérdeztek meg arról, hogyan érintette őket a gázáremelkedés. 

2022 nyarán még abban lehetett bizakodni, hogy az energiaválság hazánkban is lendületet ad majd a környezetkímélő fűtési alternatívák elterjedésének. Mára viszont jól látható, hogy a magyar háztartások még mindig nem elég nyitottak a nem fosszilis energiahordozók irányában - legalábbis erről árulkodik az Oxyma Systems Kft. decemberi kutatása, melyben azt vizsgálták, hogyan reagáltak a magyar lakosok az elszabaduló energiaárakra. 

A felmérés szerint a háztartások 50,8 százalékánál továbbra is a gázfűtés szolgáltatja a meleget - fontos megjegyezni viszont, hogy a 2021-es fűtési szezonhoz képest 10,9 százalékkal csökkent az ily módon fűtők aránya. A második legnépszerűbb energiahordozó továbbra is a tűzifa 21,2 százalékkal, a harmadik helyen pedig az elektromos áram szerepel 7,7 százalékkal. Érdekesség, hogy a vártnál alacsonyabb érdeklődés mutatkozott az elektromos fűtőberendezések iránt: 2021-hez képest mindössze 2,3 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik fontolóra vették valamely elektromos készülék megvásárlását. A legtöbben a napelemrendszerre való átállást vették számításba ( a fűtéskorszerűsítésre nyitott válaszadók 42,5 százaléka), de sokan preferálták a hőszivattyúkat is (a fűtéskorszerűsítésre nyitott válaszadók 34,2 százaléka). 


A megkérdezettek 48,3 százaléka viszont teljesen elzárkózott a fűtési rendszer korszerűsítésétől - elsősorban azért, mert túl drágának találták az alternatív fűtési megoldásokat, és egyébként is elégedettek voltak a kutatás időpontjában használt készülékükkel.

A korszerűsítést elutasítók magas aránya már csak azért is meglepő, mert 2021-hez képest 12,4 százalékkal nőtt azon háztartások száma, ahol a fűtésre fordított kiadások meghaladják az 50 ezer forintot. 

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)


“A kutatási eredmények azt sugallják, hogy sokan még mindig úgy vélekednek, hogy az elektromos fűtésre való átállás költséges és áldozatokkal jár. Ez egyszerűen tévedés. A spórolás kulcsa sok esetben a hibrid fűtési megoldásokban rejlik, amit csak nagyon kevesen ismernek fel hazánkban. A felmérésünk szerint mindössze 8,5 százalékra tehető azoknak az aránya, akik ily módon fűtenek. Pedig a gázfűtés és az elektromos fűtés kombinálásával több pénzt takaríthatunk meg, mint azt gondolnánk - olyannyira, hogy a havi átlagfogyasztási limit alá szoríthatjuk a gázfogyasztásunkat. Ám mindez természetesen az ingatlan egyéni jellemzőitől is függ.” - mondta Ádám Zsombor, épületenergetikai mérnök, az Oxyma Systems Kft. ügyvezetője. Hozzátette:

Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a 250 m2-nél nagyobb épületek számára kedvező lehet a hőszivattyúra való átállás, amennyiben segédfűtésként megtartják a gázt. A 150 m2-nél kisebb ingatlanoknak ugyancsak érdemes hibrid megoldásokban gondolkodniuk - ha a gáz mellé hőtároló kályhát választanak másodlagos fűtési rendszernek, bizonyítottan jól járnak.

Címkék:
fűtés, fűtési szezon, háztartás, magyar, háztartások, gázfűtés, elektromos, energiaválság,