Pénzcentrum • 2023. január 4. 14:33
A 2022-es év hozta gazdasági visszaesés és infláció legtöbbünk életét megnehezítette, különös tekintettel azokra, akik már egyébként is szükségben éltek. Magyarország szociális ellátórendszere nemcsak nem nyújtott megoldást az újonnan kialakult helyzetre, de a szociális törvény megváltoztatásával deklaráltan lemondott a legszegényebbekről.
Az Utcajogász Egyesület tagjai jogászok, akik 12 éve nyújtanak jogi segítséget és képviseletet hajléktalan és lakhatási szegénységben élő emberek számára. A szervezet munkatársai rendszeresen fellépnek a jogrendszer igazságtalanságaival szemben is: Alkotmánybírósághoz fordulnak, bejelentést tesznek az alapvető jogok biztosánál, közérdekű bejelentést tesznek, monitorozzák az ügyfeleik életét befolyásoló törvényeket és az önkormányzatok lakhatási és szociális jogi rendeleteit, törvénymódosítási javaslatokat dolgoznak ki és szakmai anyagokat véleményeznek.
2022-ben a koronavírus okozta veszélyhelyzetet a háborús veszélyhelyzet váltotta fel, ám ennek ellenére a kilakoltatási moratóriumot nem hosszabbította meg a kormány, amelynek következménye az volt, hogy júniusban újabb kilakoltatási hullám indult el, amely a novemberben kezdődő moratóriumig tartott. Ezzel együtt megkezdődött a módosított végrehajtási törvény alkalmazása, amely potom összegekért való elárverezést lehetővé tevő szabályaival és gyorsított eljárásával sérti az adósok alapvető jogait.
A problémával a szervezet 2020-ban fordult az ombudsmanhoz, ám közérdekű bejelentésükre azóta sem érkezett válasz.
Kis előrelépésnek tekinthető mégis egy másik, ugyancsak a végrehajtási törvénnyel kapcsolatos indítvány, amellyel a Fővárosi Törvényszék fordult az Alkotmánybírósághoz, és amelyet az Utcajogász egy beadvánnyal támogatott. E szerint a törvény egyik szabályozása sérti az adós jogorvoslathoz való jogát. Hiszen, ha elégedetlen az árverezésre kerülő ingatlanának megállapított becsértékével, és szeretne végrehajtási kifogást tenni, akkor kénytelen a szakértő díját letétbe helyezni, ellenkező esetben a bíróság elutasítja a kifogását. Tehát a törvény értelmében kifogással csak az élhetett, aki meg tudta azt fizetni. Bár az Alkotmánybíróság egy formai hiba miatt októberben visszautasította, és úgy tűnt, érdemben nem vizsgálta az indítványt, Semjén Zsolt még ugyanabban a hónapban benyújtott egy törvénymódosító javaslatot, amely ezen jogsértő szabály törvényből való kivételét kérte.
Infláció, szegénység, új szociális törvény
Az elmúlt időszak gazdasági visszaesése a rászorulók helyzetét még nehezebbé tette. Az öregségi nyugdíjminimum összege 2008 óta változatlan, 28.500 forint. Ez az az összeghatár, amely az alapját képezi a legtöbb szociális ellátás összegének, az állam szerint csak az ennél alacsonyabb jövedelmű embereknek szükséges állami ellátásban részesülnie. Mivel ez az összeg már az infláció előtti időszakban sem biztosította a megélhetéshez szükséges minimumot, az Utcajogász szerint sérti az emberi méltósághoz való jogot, és rászorulók egyre szélesedő rétegét zárja ki (és zárta ki az elmúlt évben is) az állami ellátás igénybevételének lehetőségéből.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Január 1-jétől az öregségi nyugdíjminimum helyett új fogalom lép életbe: a szociális vetítési alap. Az új fogalom bevezetése azonban nem jár együtt új összeghatár maghatározásával, az összeg inflációhoz igazításával, a szociális vetítési alap ugyanúgy 28.500 forint lesz, ahogy az öregségi nyugdíjminimum volt.
A szociális vetítési alap fogalma a szociális törvény módosításával jelent meg, amely törvénymódosítást a kormánypárti országgyűlési képviselők meg is szavaztak novemberben. A változtatások szerint az egyén elsősorban önmaga szociális biztonságáért felelős, továbbá annak megteremtésében a hozzátartozóknak, a települési önkormányzatoknak, az egyházakhoz köthető karitatív szervezeteknek és végső soron az államnak van felelőssége. E szerint tehát az állam célja, hogy szinte teljesen kivonuljon a szociális ellátás rendszeréből. Másrészt a módosított törvény megfogalmazása számos bizonytalan jogfogalmat használ, ami részletes szabályozás, a definíciók pontos meghatározása nélkül nehezen értelmezhető és önkényes jogalkalmazásra is lehetőséget biztosíthat. Az Utcajogász véleménye a szociális törvény módosításáról itt olvasható.