Pénzcentrum • 2022. november 18. 12:37
Megtorpant a hazai ingatlanbefektetési piac; a koronavírus-járvány után megindult látványos bővülési trendet megakasztotta az ukrajnai háború, az energiakrízis, a világszerte megugró infláció, a gazdasági teljesítmények visszaesése, a recessziós félelmek erősödése, továbbá a monetáris szigorítások. Az ingatlanbefektetési volumen a koronavírus-járvány alatti szintre esett vissza, az idei eredmények a 2020-as, 1 milliárd eurós szintet érhetik el. Az ingatlanbefektetési terület így több szempontból is felemás évet zár: az év eleji optimizmust a bizonytalanság váltotta fel, az egyes szegmensek teljesítménye pedig nagyon eltérő, míg néhány területen szinte „megállt az idő”, mások, például a logisztika és az irodapiac kifejezetten jól teljesít.
A koronavírus-járvány kitörése előtt, 2019-ig 5 éven át töretlenül szárnyalt az ingatlanfejlesztési piac, amely 2019-ben rekord évet zárt, 1,8 milliárd euró körüli befektetési forgalommal, a covid alatti 2020-as gyengélkedés után 2021-ben újra erőre kapott, 20 százalékkal bővült - emlékeztetett Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke. A kilátások is jók voltak, ezt a lendületet törte meg a mostani krízis.
A világ egyik vezető ingatlanpiaci tanácsadó és befektető cége, a CBRE adatai alapján a szakértő ismertette, hogy az idei eredmények a 2020-as, 1 milliárd eurós szintet érhetik el; az első háromnegyedévben szűk 700 millió euró volt a befektetési forgalom, lényegesen alacsonyabb a vártnál és csaknem 17 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Minden eszközosztályban volt aktivitás, intenzívebb lett az ipari és a logisztikai ingatlanok iránti kereslet, de volt retail és volt hotel területen is tranzakció – mondta, de megjegyezte, hogy a megtorpanás egész Európára jellemző, a magyar piac továbbra is vonzó célpont, csak jelenleg kivárnak a befektetők.
Takács Ernő a szektor számára az egyik legrosszabb kombinációnak nevezte a magas infláció mellett folyamatosan emelkedő kamatokat és a romló reálgazdasági kilátásokat. Emlékeztetett rá, hogy egy éve még minden jel arra mutatott, hogy újabb rekordév lehet az idei. A finanszírozási hajlandóság átmeneti visszaesés után 2021-ben már újra erős volt, a bankok is szívesen hiteleztek, relatíve olcsón lehetett forráshoz jutni. „A befektetők 2020-ban a gazdasági korlátozások miatt nehezen tudtak tőkét kihelyezni, ezért arra számítottunk, hogy 2022-ben, 23-ban próbálják behozni a 2020-ban elmaradt üzleteket, ami erős keresleti oldalt, 1,5-1,7 milliárd eurós piacot jelenthetett volna” - mondta az IFK elnöke, megjegyezve, hogy minden kedvező kilátás az ellenkezőjére fordult rövid idő alatt, ami sokkolta a piac szereplőit.
Ugyanakkor felhívta arra is figyelmet, hogy a szektor az év első hónapjaiban nagyon erős pozíciót ért el és az ország gazdasági teljesítménye is erős volt, így jó eséllyel nem lesz olyan hosszú és mély visszaesés, mint a 2008 2009-es volt. „Ez a pofon kisebb lesz, mivel más típusú a válság, a bizonytalanság miatt nehéz a helyzet, de likviditásválság nincs. Át kell gondolni, hogy miből tudjuk kigazdálkodni a projekteket, és reméljük, hogy a banki oldalról a megbízható ügyfelek számára nem lesz probléma a finanszírozás” – mondta, megjegyezve, hogy most leginkább az energiaárak és a nyersanyagárak befolyásolják az ingatlanbefektetői döntéseket. A jövőre vonatkozó várakozások sokat romlottak az év elejéhez képest, a 2024 „száraz év” lesz a piacon, mivel jelen körülmények között kevés új projekt indul, és 2023-ban a legtöbb területen pedig a már korábban indított fejlesztések kifutnak.
A negatív hatások közé sorolta, hogy a befektetők elfordultak az eurótól a dollár irányába és a geopolitikai kockázatok sem enyhülnek. Az energiaárak tartósnak ígérkező magas szintje miatt a fejlesztők és a befektetők is azt keresik, hogy melyik projekt tartogat gazdaságosan üzemeltethető és tényleg jó üzleti lehetőséget hosszútávon. Ehhez kapcsolódva a válság egyik, ha nem egyetlen pozitív hozadékának nevezte az energiahatékonyság, a tudatos energiagazdálkodás szerepének felértékelődését, ami a piacon is felgyorsítja az energiahatékonyabb megoldások alkalmazását. Elsősorban az energiahatékonyságba, digitalizációba kell fektetni, új utakon kell elindulni, új megoldásokat kell keresni – hangsúlyozta.
Irodapiac
A szakértő ismertette, bár a kereslet visszafogottabb lett a relatív magasabb üzemeltetési költségek miatt, továbbra is az irodapiac „vitte a prímet” a szegmensek között. 2023 azonban már visszaesik az új fejlesztések nagysága, addigra lezárul a már elindított fejlesztések nagy része, és a befektetők kivárnak a további döntéssel. Elmondta, hogy a CBRE harmadik negyedéves jelentése szerint a modern irodaterület 4,176 millió négyzetméterre nőtt szeptember végéig Magyarországon. A növekedésből a harmadik negyedév erőteljesen „vette ki a részét”, hiszen ebben a három hónapban 82 400 négyzetméter új irodaterületet adtak át.
A bizonytalanság azonban a kiemelkedő eredmények ellenére már tükröződik a számokban. Októberben mintegy 358 ezer négyzetméternyi iroda állt építés alatt, ebből 96 800 négyzetméter átadását tervezték még idénre, de becslések szerint csak 288,3 ezer négyzetméter készülhet el 2022-ben, miután több fejlesztés is átcsúszik 2023-ra. Az irodapiac idei forgalma elérheti a 260 millió eurót, az összvolumen pedig 10-15 százalékkal a tavalyi fölött lehet. A befektetéstől elvárt hozamok a globális kamatemelésekkel párhuzamosan emelkednek, jelenleg az euróban bevételt termelő irodaházak esetében már 6százalék-nál kezdődnek az éves hozamok – tette hozzá.
A keresletnövekedés visszafogottá vált, a bérlők egyelőre kivárnak, még az sem látható, hogy a magas energiaköltségek gyengítik-e a home office-t, a mostani gyakorlat szerint a nagy cégeknél heti egy-két nap megy otthoni munkavégzés mellett. A budapesti irodaállomány összességében korszerű, de van olyan irodaház, ahol az üzemeltetési költség nagyságrendje megegyezik a bérleti díjjal. Az energiaköltség most messze az üzemeltetési költség legnagyobb részét teszi ki, akár 70 százalék felett is lehet az aránya, nyolcszorosára is nőhet az üzemeltetési költség, ezért a bérlők egyre inkább keresik az energiatakarékos beruházásokat – jegyezte meg.
Ipari, logisztikai piac
A logisztikai szegmens a koronavírus-járvány idején meglódult és szárnyalása azóta is tart, az idei év elképesztő rekord, mind a keresleti, mind a kínálati oldalon– ismertette Takács Ernő. Nagyon komoly kereslet realizálódik a Budapest környéki piacon, többnyire az autóipari beszállítói tevékenységekhez, az akkumulátor gyártáshoz kötődő, nagy helyigényű tevékenységekhez köthető igények kielégítése zajlik.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A várakozásokszerint az ipari, logisztikai fejlesztések piaca lesz a legerősebben szárnyaló szegmens jövőre is. A keresések és a budapesti piacon tapasztalható 5százalék-os üresedés alapján, komoly vidéki fejlesztési lehetőségek mellett ebben a szegmensben „van még egy pár jó negyedév” – emelte ki. Az ipari ingatlanok területe a harmadik negyedév végére 4,49 millió négyzetméterre nőtt, Budapesten és környékén meghaladta a 3 millió négyzetmétert; tervben van további 453 ezer négyzetméter létesítése, és több mint 200 ezer négyzetméter építés alatt is van.
Lakáspiac
A lakáspiacot jelentősen lehűtik az emelkedő rezsi és egyéb számlák, valamint a monetáris szigorítással kétszámjegyűre emelkedő kamatok. Nincs érdeklődés a hitelpiacon, az alapkamat pedig csak nagyon lassan fog csökkenni. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján év végén megszűnnek a korábbi szociális vagy család alapú támogatási formák, az újakat pedig még nem jelentette be a kormány, ami további bizonytalanságot jelent. Ennek ellenére a háromnegyed éves kép még kedvező volt.
Az első három negyedévben 13 617 új lakás épült, 7,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 25 984 volt, 15,8 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások számának növekedését a fővárosban 99,3 százalékos növekedéssel megduplázódó lakásépítési kedv okozta - a KSH legfrissebb statisztikája szerint.
Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma a fővároson kívül, a többi településkategóriában stagnál vagy enyhén csökken: a megyei jogú városokban 1,0 százalékkal több, az egyéb városokban 7,3, a községekben pedig 2,0 százalékkal kevesebb lakás kapott engedélyt, mint az előző év azonos időszakában. Az árképzésben az energiahatékonysági tényező szerepe felértékelődött, kétfelé billent el az árazás: a kevésbé vagy egyáltalán nem energiahatékony épületek ára zuhan, az A vagy B energetikai tanúsítvánnyal rendelkező ingatlanok ára meg stagnál, legfeljebb enyhén emelkedik.
Takács Ernő összegzése szerint az új építésű lakások értékesítési száma csökkent az idei évben, aminek következtében csökken a piacra hozott új lakások száma is. Kiemelte: a következő évben továbbra is alacsony forgalomra számítanak. A parlament döntésére vár az 5 százalékos lakásáfa meghosszabbítása, mely szerint 2024 év végéig megszerzett építési engedély birtokában 2028 év végéig lehet kedvezményes áfával vásárolni az új lakásokat.