Buzás Borbála • 2022. május 2. 14:03
Amíg nálunk a rezsicsökkentés miatt nem változtak tavaly a lakossági energiaárak, addig az EU-n belül volt olyan ország, ahol egy év alatt 70%-ot drágult az áram, máshol pedig kétszer annyit kell fizetni a gázért, mint 2020-ban. Az áremelkedés mögött a globális energiakrízis és a feszült orosz-ukrán helyzet áll, a drágulás pedig idén sem ér véget, ugyanis az EU minél előbb függetlenedne az orosz energiától, ami nem lesz olcsó. Megnéztük, mit jelent mindez a lakossági rezsiköltségek terén.
Európában lassan egy éve gyűrűzik az energiaválság, amit az oroszok ellen hozott egyre keményebb szankciók csak még tovább ronthatnak. Ezt mi se bizonyítja jobban, mint hogy a 2021 második felében egy átlagos európai háztartás áramszámlája jelentősen magasabb lett 2020 azonos időszakához képest: egy év alatt 21,3 euró/100 kWh-ról 23,7 euróra emelkedett ez a költség. A gáz, melyet közvetlenül érint az orosz-ukrán háború, szintén jelentősen drágul, itt európai szinten 7 euróról 7,8 euróra drágult 100 kWh energia ára. Az Eurostat cikke alapján megnéztük, Európán belül mely országokban emelkedett egy év alatt a legtöbbet az áram- és a gáz lakossági ára.
Őrült áramárak
2020-ról 2021-re az EU 27 tagországa közül 25-ben emelkedett az elektromos áram lakossági ára. Ugyan nálunk a hatósági áramárak miatt nem érzékeltük az elektromos energia drágulását, de az Európai Unión belül több országban komoly lakossági rezsidrágulást okoztak a megnövekedett áramárak. A lentebbi térképeről jól látszik, hogy különösen Észak-Európában, valamint Spanyolországban és Törökországban emelkedtek nagyon a lakosság áramköltségei.
A legnagyobb lakossági drágulást 50%-kal Észtországban mérték, de közel járt ehhez Svédország (49%) és Cipruson (36%) is jóval többet kellett fizetni az áramért, mint egy évvel korábban. Az adatokból látjuk azt is, hogy Magyarországon nem változott az áram fogyasztói ára, míg Szlovákiában csökkeni (-6%) is tudott. Egyébként az EU-n belül mi fizettünk a legkevesebbet 100 kWh-ért mindössze10 eurót, míg a legtöbbe (34,5euró) Dániában került ugyanennyi elektromos áram.
Ennyit még sosem kellett fizetni a gázért
2021 második felében 24 EU-s tagállamból 20-ban nőttek a lakossági gázárak az előző év azonos időszakához képest, ez a drágulás pedig még nagyobb volt, mint az áramé. A legtöbbet Bulgáriában nőtt a gáz ára,103%-kal, azaz több mint dupláját kellett fizetni érte 2020-hoz képest. Ettől nem sokkal maradt el Görögország (96%) és Észtország (83%) sem.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ha megnézzük a térképet, akkor Svédországban a gáz is 70%-kal került többe, valamint a Balkánon volt jelentősebb drágulás. Ehhez képest viszont olcsóbb lett a lakossági gáz ára Szlovákiában (-12%), Csehországban (-5%) és Portugáliában (-1%). Nálunk a rezsicsökkentés miatt itt sem volt változás, ráadásul tavaly euróban nálunk volt a legalacsonyabb a gáz ára: 3,1 euróba került 100kWh. A legtöbbet viszont Svédországban kellett fizetni, itt ugyanannyi gáz 18,16 euróba került, ami közel hatszorosa volt a magyar árnak. Ezt követte Dánia (12,5 euró) és Hollandia (11 euró) a sorban.
Zord jövő várható az energiapiacon
Jól látszik, hogy már tavaly nagyon komoly drágulást gyakorolt a lakossági rezsiköltségekre Európában az energiakrízis. Ha már 2021 második felében ekkora emelkedést tapasztaltunk, akkor ennél még rosszabb adatokra számíthatunk idén, ugyanis az Ukrajnában zajló háború, az Oroszország elleni szankciók, és az orosz gáztól való függetlenedés együtt eddig nem látott mértékben drágíthatja meg a lakossági energiaárakat.