Pénzcentrum • 2021. május 25. 13:29
2017-ben indult az E-ING Projekt, amelynek fő célkitűzései az ingatlan-nyilvántartás elektronikus adatbázissá fejlesztése, az ingatlan-nyilvántartást érintő valamennyi eljárás elektronizálása, így a földhivatali eljárások ügyintézési idejének és költségeinek csökkentése, valamint a magyar gazdaság versenyképességének növelése. Az elektronikus ingatlan-nyilvántartás kialakításával párhuzamosan egyúttal szükségessé vált egy új ingatlan-nyilvántartási törvény előkészítése is. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslat már benyújtásra került az Országgyűlés elé és az várhatóan 2023. február 1-jén lép hatályba – hívja fel a figyelmet dr. Gálik Gabriella, a KCG Partners szakértője.
Az ingatlan-nyilvántartás alapegysége az ingatlan. A törvényjavaslat fekvésük szerint belterületi, külterületi és különleges külterületi földrészleteket különböztet meg, ez utóbbi kategóriába a zártkertek tartoznak.
Az ingatlan-nyilvántartás jelenleg kétdimenziós, így bizonyos kivételtől (például társasházak) eltekintve nem tudja kezelni azt a helyzetet, ha egy földrészleten függőleges irányban egymást átfedő, különböző tulajdonjogi helyzetű ingatlanok helyezkednek el. Az elektronikus ingatlan-nyilvántartás megteremtése azonban lehetőséget biztosít a földrészletek és az egyéb önálló ingatlanok nyilvántartásának modernizálására, így a jövőben a földterületen található épületek mellett föld alatti, valamint egymás alatt és fölött elhelyezkedő építmények (például alul- és felüljárók, mélygarázsok, pályaudvarok alá épült bevásárlóközpontok, alagutak és hidak) térképi ábrázolása és ingatlan-nyilvántartásban történő nyilvántartása is megvalósíthatóvá válik.
Gyorsabb elektronikus ügyintézés – tulajdonosváltozás akár néhány óra alatt
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás néhány kivétellel (például lakcímváltozás átvezetése) jelenleg papír alapon történik, amely elavult, időigényes és költséges. Ezért is tűzte ki célul az E-ING Projekt az ingatlan-nyilvántartást érintő eljárások elektronizálását és rendelkezik úgy a törvényjavaslat, hogy a kérelmeket már elektronikus úton, elektronikus űrlap alkalmazásával kell előterjeszteni. A törvényjavaslat felsorolja azokat a minimálisan szükséges adatokat, amelyeket az űrlapon rögzíteni kell ahhoz, hogy a beadvány széljegyezhető legyen. Amennyiben ezek az adatok hiányoznak, hibásan kerülnek megadásra vagy az eljárás igazgatási szolgáltatási díját nem fizették meg, a kérelem alkalmatlan széljegyzésre. Ebben az esetben az ingatlanügyi hatóság elektronikus igazolást küld a jogi képviselő részére arról, hogy a kérelem széljegyzésének akadálya van és ilyenkor a kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.
A törvényjavaslat bizonyos körben lehetőséget biztosít arra is, hogy az ingatlan-nyilvántartási kérelem elbírálására ún. automatikus döntéshozatali eljárásban kerüljön sor. Ilyenkor a hatóság a rendelkezésére álló, valamint az automatikus információátvétel útján megszerzett adatok alapján, emberi közbeavatkozás nélkül hozza meg a döntését és közli az ügyféllel, az ügyintézési idő pedig huszonnégy óra, így egy ingatlan adásvételét követően a tulajdonosváltozás akár már néhány óra alatt megjelenhet a tulajdoni lapon. A törvény végrehajtási rendelete határozza meg, mely esetekben és feltételekkel van helye automatikus döntéshozatalnak. A törvényjavaslat ugyanakkor garanciális szabályként rögzíti, hogy az ügyfél a döntés közlését követő öt napon belül kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.
Felfüggesztés szabályainak módosulása
A törvényjavaslat felsorolja azokat az eseteket, amikor az ingatlan-nyilvántartási eljárást fel kell függeszteni, azonban a jelenlegi szabályozással ellentétben már nem teszi lehetővé bizonyos beadványok elintézésének ún. függőben tartását. A korábbi függőben tartási okok a törvényjavaslat alapján már felfüggesztési oknak minősülnek. Már nem lesz lehetőség a kérelem függőben tartását kérni a tulajdonjog-bejegyzési engedély benyújtásáig, de a kérelem benyújtásától számított legfeljebb hat hónapos határidőig sem. Amennyiben a vételár kifizetésére csak később kerül sor, a felek tulajdonjog fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzését kérhetik, és az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti a tulajdonjog-bejegyzés iránti eljárást a tulajdonjog fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzése iránti kérelem benyújtásától számított legfeljebb hat hónapos határidő elteltéig.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Egyéb változások – adatvédelem, megfelelően képzett ügyvédek
A törvényjavaslat a hatályos adatvédelmi szabályokat is leköveti, így szigorítja a jogosulti adatok körének megismerhetőségét és új alapokra helyezi az ingatlan-nyilvántartás adatszolgáltatási formáit.
Az ingatlan-nyilvántartás digitalizációja tehát a jogi szabályozás tekintetében is jelentős változásokat hoz, amelyek minden bizonnyal hozzájárulnak majd az ingatlan-nyilvántartási eljárások gyorsabbá és hatékonyabbá válásához. Az új elektronikus ügyintézés ugyanakkor az ügyvédek részéről is megfelelő felkészülést igényel, ezért a jövőben az ingatlanügyekkel foglalkozó ügyvédeknek szakmai képzésen kell részt venniük és kiegészítő felelősségbiztosítást kell kötniük. A törvény tervezett 2023. február 1-jei hatálybalépésével azonban megfelelő felkészülési idő áll rendelkezésre mind az ügyvédek, mind az érintett hatóságok részére – összegzi dr. Gálik Gabriella.