Pénzcentrum • 2018. március 24. 13:01
Minden évben március utolsó vasárnapján, vagyis idén március 25-én kezdődik a nyári időszámítás, ami október utolsó vasárnapjáig tart. Most vasárnap tehát hajnali 2 órakor kell 3 órára átállítanunk az óráinkat. De mi értelme ennek? Mit nyertünk ezzel? Tényleg van rá esély, hogy vége lesz és most kellett ezt utoljára megtennünk?
Holnap hajnalban át kell állítani az órákat. Hajnali 2 órakor hajnali 3 óra lesz, vagyis egy órával kevesebbet tudunk majd aludni, viszont egy órával tovább lesz fenn a nap, míg eddig munka után csak szürkületben értünk haza, hétfőn már világosban érkezünk meg. Elképzelhető azonban, hogy hamarosan változik a rendszer, és eltörlik az óraátállítást. Az Európai Parlament februárban ugyanis kezdeményezte a gyakorlat felülvizsgálatát.
Magyarországon egyébként meglehetősen régi szokásról van szó, először 1916-ban tértünk át a nyári időszámításra a dunaújvárosi József Attila Könyvtár honlapja szerint.
Mi értelme az óraátállításnak?
A nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, mellyel a helyi időt március végétől október végéig egy órával előre állítjuk az adott időzóna idejéhez képest. A normál, azaz a téli időszámításhoz október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig térünk vissza. A módszer azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje - a reggel hét és este tíz óra közötti időszak - minél inkább egybeesik a természetes világosság idejével, annál kevésbé kell világítást használni, azaz villamos energiát lehet megtakarítani.
A hazai villamosenergia-rendszert irányító MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan csökken az esti órák terhelése, hiszen egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos (2000-4000 MWh) fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni időszakban - írták közleményükben.
A megtakarítás pedig a rezsi csökkenésével nemcsak a pénztárcát kíméli: ha ugyanis kevesebb energiát kell megtermelni, azáltal mérséklődik a környezetre jutó terhelés is.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Mindez megéri?
Bőven akadnak érvek az óraátállítás mellett és ellen is. Nézzük utóbbiakat. Minden év októberében és márciusában jelennek meg azzal kapcsolatos cikkek, amelyek figyelmeztetnek az óraátállítás negatív élettani hatásaira. A nyári és téli időszámításra való átállás ugyanis megzavarja biológiai óránkat: amellett, hogy az óraátállítást követő néhány napban fáradékonyabbak, ingerültebbek lehetünk, csökkenhet a reakcióidő is. Több tanulmány született, amelyek azt találták, hogy megugrik a szívinfarktusos, ill. strok-os esetek száma az óraátállításkor.
Lelkileg is megviseli az embereket a dolog, egy 2008-as ausztrál tanulmány szerint ilyenkor megnő az öngyilkossági kísérletek száma is. Egy 2009-es kutatás pedig arra mutatott rá, hogy az óraátállítást követő hétfőn nő a munkahelyi balesetek száma, és a tavaszi óraátállítást követő hat napban az autóbalesetek száma is jóval magasabb, mint az azt megelőző időszakban. Ráadásul nem csak a közérzetünk változik, de hosszú távon a pénztárcánk is bánja a bevett gyakorlatot: egy 2016-os felmérés szerint ugyanis miután egy órával később megy le a nap, az emberek munka után nem rohannak haza, hanem találkoznak a barátaikkal, szórakoznak, vásárolgatnak, költekeznek.
Az EU is foglalkozik a dologgal
Az Európai Parlament többsége (384 szavazat 153 ellenében) úgy döntött, érdemes újra megvizsgálni, megéri-e az óraátállítás. Hogy most mi jön? Az EP döntése után felkérik az Európai Bizottságot, hogy tekintse át újra az óraátállítás negatív és pozitív hatásait. Ahhoz viszont, hogy eltöröljék az óraátállítást, a tagállamok, valamint az EP-képviselők többségének egyetértése szükséges. A Euronews ugyanakkor megjegyzi, az Európai Bizottság eddig nem kifejezetten mutatta jelét, hogy mielőbb foglalkozna a témával. Akárhogy is döntenek, egyelőre még biztosan át kell állítani vasárnap hajnalban az órákat, méghozzá hajnali 2-ről 3-ra.