Pénzcentrum • 2013. február 25. 12:01
Akár ötvenezer forintra is bírságolható az, aki a háza előtti csúszásmentesítést sóval végzi el - olvasható a szabálysértésekről szóló kormányrendelet egyik passzusában. Ennél azonban jóval cizelláltabb a kép. A valóságban több szintű, több tárcát és az önkormányzatokat is érintő, összetett jogi szabályozás van hatályban jelenleg Magyarországon.
Pénteken megjelent, "50 ezres bírságot kaphat a legtöbb magyar háztulajdonos" c. cikkünk kapcsán érdekes levél érkezett a Pénzcentrum.hu szerkesztőségébe. Cikkünk szerint az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet egyik passzusa értelmében akár ötvenezer forintra is bírságolható az, aki a háza előtti csúszásmentesítést sóval végzi el. Olvasónk véleménye szerint ugyanakkor igen meglepő, hogy míg az úttesten lehet sózni, addig az annál sokkal kisebb felületű járdán már nem. E paradoxon miatt olvasónk megkereste az illetékes államtitkárságot. A következőkben a Környezet és Természetvédelmi Helyettes Államtitkárság, az utak, járdák téli csúszásmentesítése kapcsán küldött tájékoztatását közöljük. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a tájékoztatás nem minősül jogi iránymutatásnak, a benne foglaltakra jogot, kötelezettséget alapítani nem lehet.
A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 5. § (2) bekezdése értelmében belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - síkosság-mentesítésére olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti. A Kormányrendelet hatálya kizárólag a fákra és cserjékre terjed ki, az 5. § (2) bekezdést pedig további szűkítésként csak belterületi közterületekre kell alkalmazni. A jogszabályhely tárgyi hatálya tehát nem terjed ki a külterületre, a közúti forgalom számára igénybe vett belterületre, a magánterületre, valamint olyan területekre sem, ahol, vagy amelynek közvetlen környezetében fás szárú növény nem található.
A szabályozás általános célja, hogy hozzájáruljon a települési környezet minőségét meghatározó fák és cserjék megóvásához, és ennek érdekében megakadályozza a városi fákat, cserjéket is veszélyeztető szórósó feldúsulását a talajban. A só (nátrium-klorid) ugyanis károsítja a talaj szerkezetét, a talajvíz minőségét, és a kloridion a gyökéren keresztül felszívódva lassítja a fák, cserjék növekedését, az érzékenyebb fajok egyedeit el is pusztíthatja. A nagy mennyiségben kiszórt, helyenként felhalmozódó só megváltoztatja a talaj kémhatását, elpusztíthatja a talajlakó szervezeteket.
A Kormányrendelet a szórósó használatát nem tiltja, azonban belterületi közterületen (közpark, járda, játszótér stb.) a környezetbarát megoldások (pl. homok, a hamu, a faforgács, a kőzúzalék, murva, zeolit stb.) alkalmazását helyezi előtérbe. A jogalkalmazók feladata annak felmérése, hogy mely zöldfelületek esetében indokolt a fás szárú növényekre káros anyagok helyettesítése és alternatív anyagok használata - természetesen annak függvényében, hogy az adott területen mekkora a csúszásveszély, milyenek a környezeti adottságok (pl. lejtés mértéke, útburkolat, vízelvezetés, zöldfelület talajviszonyai). Csúszásmentesítés nem kizárólag vegyszerekkel oldható meg, azonban szélsőséges időjárás esetén elkerülhetetlenné válhat azok használata.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Bár a Kormányrendelet hatálya nem terjed ki az úttestre, a helyi közutak vonatkozásában a fentiekhez hasonló a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet melléklete 3.3.2. pontjának előírása is, mely szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a síkosság-mentesítési munkák során a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalogjárdák és a várakozóhelyek mentén lévő növényzet (fasorok, cserjék) védelmére. A kloridhatást minimálisra kell csökkenteni: törekedni kell, hogy az egyszeri klorid kijuttatás a 20 g/m2-t ne haladja meg. Az országos közutak esetében pedig az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet mellékletének 4.15-4.22. pontja rendelkezik a síkosság elleni védekezésről.
A közutak vonatkozásában megemlítendő még, hogy a közútkezelők a Magyar Útügyi Társaság által kiadott ÚT-2-2401:2010. számú útügyi műszaki előírást (szakmai szabványosítási kiadvány) is szerződésben előírva kötelező jelleggel alkalmazzák, mely a szórósó minőségi követelményeire vonatkozik.
A téli síkosság-mentesítés körében tehát több alapjog, a közlekedés biztonsága, az emberi egészség és a környezet védelme egyidejű érvényesítését szükséges megvalósítani a jogszabályi előírások betartása mellett, mindig az adott helyen és időjárási körülmények között releváns eszközök megválasztásával.