Itt a penészedés szezonja: így védekezz!

A penész, gomba lévén, spóraként terjed. Ha a spóra egy számára megfelelő táplálékforrásra kerül, ahol egyebek mellett a kellő hőmérséklet és nedvességtartalom is jelen van, akkor lehetetlen megállítani a fejlődését. A penésztől véglegesen megszabadulni csak a kiváltó okok megszüntetésével lehet. Vannak, akik különféle penészölő vegyszerekkel permetezik tele a lakást, vagy mérgező anyagokkal mossák át a fertőzött felületeket. Arról azonban sokan megfeledkeznek, hogy a mérgező anyag nem csak a falfelületen fejti ki a hatását, hanem onnan elpárologva, általunk belélegezve ugyanis nagyon káros lehet a lakók egészségi állapotára. Mindezek mellett a vegyi anyag elpárolgása után nem is biztosíthatja a felület további penészmentességét. A vegyszerek tehát csak ideiglenes megoldást hoznak, hiszen alkalmazásukkal nem szüntetjük meg a hőhidakat, a páralecsapódást, tehát nem oldottuk meg a problémát kiváltó okokat sem.

Mivel egy lakáson belül, a penész számára a megfelelő hőmérséklet és a táplálékforrás ellen nem sokat tehetünk, így a penésztelep kialakulása ellen leghatékonyabban a nedvesség megszüntetésével léphetünk fel. Nem könnyű feladat ez, hiszen az emberek természetes életvitelüknél fogva folyamatosan párát termelnek: mosnak, szárítanak, főznek, teregetnek, virágokat locsolnak. E tevékenységek mind-mind elkerülhetetlenül párakibosájtással járnak, arról nem is beszélve, hogy légzésünk során mi magunk is jelentős mennyiségű párát termelünk. A felszabadult pára pedig a legkönnyebben azokon a falfelületeken tud lecsapódni, amelyek felületi hőmérséklete alacsony.

Ezt egyféleképpen tudjuk befolyásolni: szellőztetéssel. A legtöbben a rendszeres szellőztetés mindent megoldó hatására esküsznek. Ebből annyi igaz, hogy a levegő páratartalmát csökkenti a szellőztetés, de legtöbbször nem vagyunk képesek a megfelelő időközönként, elegendő mértékben, minden helységet kiszellőztetni. A folyamatos szellőztetésre jelenthet megoldást például a nyílászárókba, falakba elhelyezett szellőzőrések kialakítása. Ma már lehet találni szép számmal a piacon kifejezetten olyan ajtókat, ablakokat, amik el vannak látva ilyen levegőcserére szolgáló résekkel. Manapság ez többnyire alapfelszereltség, azonban az olcsóbb árkategóriájú nyílászáróknál ezt kiegészítőként kell kérni.

Azonban számos esetben ez sem elegendő a teljes lakás szellőztetésére. Ilyen esetekben ajánlatos a különböző páraelszívó, illetve szellőzőgépek beszerelése és tudatos használata. A lakás, ablakkal nem rendelkező, belső helyiségeiben mindenképpen érdemes gépi elszívó berendezéseket alkalmazni. Ilyeneket akár pár ezer forintért beszerezhetünk a legtöbb nagyáruházban. Ezeket a fali eszívó ventillátorokat mindenféleképpen szellőző kürtőbe kell kötni és érdemes ezeket időzített vezérléssel ellátni. Új építésű ingatlanok esetén, a professzionális szellőztető berendezések elhelyezése is könnyen megoldható, azonban a teljesen automatikus, minden igényt kielégítő rendszerek kiépítése akár a több százezer forintot is elérheti, például egy családi ház esetében.

Belső hőszigetelés: a házad is rámehet

A belső hőszigetelés többé kevésbé megosztja a szakma képviselőit, a többség azonban mégis azt a nézetet vallja, hogy a szigetelésnek alapvetően kívül kell lennie. Az épületszerkezeteknek ugyanis nem csak hőtechnikai, hanem páradiffúziós szempontból is megfelelőnek kell lenniük ahhoz, hogy egy lakás hosszútávon is élhető legyen - tehát ne legyen penészedés, illetve szerkezeti állagromlás.

A szerkezeti falak hőszigetelésével - legyen szó akár külső, akár belső szigetelésről - nem csak a hőtechnikai értékeket (ún. "U" érték") módosítjuk, hanem a fal páravezetési ellenállását is. Éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy egy adott páratartalom milyen hőmérsékletű falszerkezettel találkozik, hiszen, ha egy adott falon a relatív páratartalom a 75-80 százalékos értéket tartósan eléri, már elkezdődhet a penészesedés. Tehát, ha egy falat belülről leszigetelünk, akkor igaz, hogy a lakást megóvjuk a hidegtől, de a falszerkezetet nem. Azaz a külső szerkezeti fal lényegesen hidegebbé válik, hiszen "elvonjuk" tőle a belső meleget. Ezáltal, ha a légnedvesség bejut a belső szigetelés és a külső fal belső felülete közé, lényegesen hamarabb kicsapódik a pára, és megjelenik a penész, megkezdődik az állagromlás.

Mivel a gombatelep, illetve a szerkezet romlásának kezdeti fázisa a belső szigetelésen keresztül nem látszik, így elképzelhető, hogy csak sok év múlva derül rá fény, hogy a szigetelés alatt a téli időszakban folyamatosan párásodott, ázott a fal, ami esetlegesen visszafordíthatatlan szerkezeti romlásokhoz is vezethet. Ezért nagyon fontos belső szigetelésnél a precíz (légtömör!) párazárás a teljes felületen, mivel a pára szerkezetbe jutását csak így akadályozhatjuk meg - ennek kivitelezése azonban a legtöbb esetben szinte megvalósíthatatlan.

A belső hőszigetelés miatt felmerülő másik probléma a csatlakozó falaknál a hőhidak kialakulása lehet - mondják a lapunk által megkérdezett szakértők. Ez röviden annyit jelent, hogy a külső falunk az új szigetelés fent említett okai miatt lényegesen alacsonyabb hőmérsékletűvé válnak. Ahol pedig a belső falhoz csatlakoznak (pl. szobák válaszfalai, szomszéd falai, stb.) ott a belső melegebb falaktól fogják elvonni a hőt. Így a belső melegebb falak külső fallal csatlakozó oldala is közel olyan hőmérsékletűre fog hűlni, mint a külső falunk. Így ezen a falon ugyancsak megjelenhet a kicsapódott pára, s ennek folyományaként a penészesedés.