Pénzcentrum • 2012. május 6. 10:08
Az utóbbi években, különösen a hazai lakáspiac kvázi összeroppanása óta - szinte minden nap lehetett olvasni a hazai sajtóban különféle ingatlanpiaci elemzéseket, melyek a legkülönbözőbb, egymásnak sokszor teljesen ellentmondó tanácsokat adták a lakásvásárláshoz, illetve ma már megmosolyogtató jövőképet vetítettek előre. Összegyűjtöttük a legnagyobb elemzői tévedéseket: rosszul járt volna az, aki ezek alapján hoz befektetési döntést.
1. A gazdasági válság nem érinti majd a hazai ingatlanpiacot
2008 nyarán még az ehhez hasonló véleményekkel voltak tele a gazdasági újságok. Akik akkor - 145 forint körül CHF, és 230 forint alatti EUR árfolyamon szálltak be álmaik otthonába valószínűleg már ezerszer elátkozták a pillanatot, hiszen az árfolyamok, és velük együtt a törlesztő-részletek igencsak elszaladtak az utóbbi években. Az ingatlanpiaci elemzők mentségére egyetlen dolog szolgál: világszerte elismert közgazdászok sem gondolták, hogy a válságból (vagy egyes értelmezések szerint az annak nevezett befektetői hisztériából) ekkora probléma lesz.
2. Megszokottá válik majd az egymillió forint körüli négyzetméterár
A 2000-es évek közepén zajló építkezési és vásárlási őrületben ez nem is volt annyira utópisztikus elképzelés, bizonyos budai, illetve belvárosi új építésű beruházásoknál ennyit, vagy közel ennyit kértek a lakások négyzetméteréért. Később jött a hidegzuhany - a négyzetméterenként 8-900.000 forintért egykor megvásárolt új lakások döntő többségére ma már 500.000 forint körüli árszínvonalon is alig van vevő. Hétszámjegyű négyzetméterárat ma már csak az igazi unikumokért lehet kérni - sokszor azonban évekig hiába várják a vevőket.
3. Tovább drágul majd az agglomeráció, utolsó lehetőség beszállni
Nem jött be, de nem sokon múlott. A divatos agglomerációs települések (Telki, Páty, Zsámbék, Biatorbágy) árszínvonala meredeken emelkedett, a földből pedig gombamód nőttek ki az újabb és újabb családi és társasházak. A válság ezt a trendet is megfordította: kiderült, hogy ezek a területek messze túlértékeltek, a közlekedési nehézségek, a magas benzinárak, valamint bizonyos helyeken az azóta sem kiépült infrastruktúra miatt inkább befelé költöznének a lakásvásárlók. Sok Budapest környéki településen szinte lehetetlen a nagyobb értékű lakásokat, házakat eladni.
4. Jelentősen drágulnak a lakások a kormányzati negyed közelében
Hosszú hónapokig tartotta izgalomban a szaksajtót, valamint a VI. és a XIII. kerület érintett részeit a Nyugati pályaudvar mellé tervezett presztízsberuházás. A levegőben 20, 30, de akár még 40%-os áremelkedésre utaló mondatok is repkedtek, néhány optimista befektető be is vásárolt felújítandó lakásokból. A kormányzati negyed terve jó időre lekerült a napirendről, a pályaudvari vágányokra néző lakások pedig az akkori ár töredékéért várják, hátha egyszer megtetszenek valakinek.
5. 10-20%-os áremelkedést hoz a panelprogram a lakótelepeken
Panelprogram ide, gazdasági válság oda, lakótelepi lakást a többség továbbra is csak kényszerből vásárol, és akkor is lehetőleg csak kicsit, mivel dacára a különféle kedvezményeknek, a távfűtési számla bizonyos helyek könnyen elérheti akár a havi törlesztő összegét is a hideg hónapokban, másrészt - sajnálatos módon - sok fővárosi lakótelep lassan, de biztosan csúszik le a romlás, a szlömösödés irányába. Tény, hogy a panelprogramos lakásokat jobban keresik a szabályozható és kontrollálható rezsi miatt, de az említett mértékű felárat nem lehet realizálni.
6. Megfizethetetlenné válik a Belváros
Bizony, ez elég sokáig így tűnt - az olasz, spanyol és ír vásárlók tömegével vették az EU csatlakozás környékén a magyar pénztárcának drága, ám számukra filléres belvárosi ingatlanokat, az árak rohamtempóban mentek felfelé, a félmilliós négyzetméterár még a "semmi extra" típusú V. kerületi ingatlanok esetén is átlagosnak számított. A 2008-as események hatására a külföldi vásárlók varázsütésre eltűntek, az eladó ingatlanok pedig néhány divatos utca kivételével (ahol szintén lecsökkent az áruk) szinte hiába kelletik magukat.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
7. Általános lesz a tervezőasztalról történő vásárlás
A nagy építkezési boomban rengeteg lakást adtak el látványterv alapján - hogy le ne maradjon, sok vevő már az építkezés megkezdése előtt leelőlegezte, nem egyszer kis is fizette a vágyott ingatlant, remélve, hogy az elkészülte után is úgy fog kinézni, ahogy azt a hívogató képek mutatták. A valóság ennél sajnos plasztikusabb: rengeteg fejlesztést az első egy-két ütem után abbahagytak, több újépítésű társasház műszaki tartalma igen gyengére sikerült, vagy éppen pénzügyi problémák miatt az ígért többletszolgáltatások (uszoda, nagy park, játszótér, fitness) nem valósultak meg. A mai napig sok ilyen lakást árulnak tulajdonosaik nyomott áron, akik szívesen szabadulnának az egykor kiválónak gondolt befektetéstől.
8. Felépül a gát a Római parton, egekbe mennek az árak
Az egykori csónakházak helyen közvetlen dunai kilátással (vagy legalábbis annak ígéretével) árult lakások sokakat vonzottak, a környezet ma is megrészegítően szép. Az árak 2008-ig szépen mentek felfelé, egy 60-70 m2-es lakásért akár 40-50.000.000 forintot is elkértek. A valóságban a gáttal kapcsolatban még egyetlen kapavágás sem történt, az egyébként üdülőként nyilvántartott ingatlanok iránt olyan mértékben visszaesett az érdeklődés, hogy még az olcsóbbakat is több évig tarthat eladni - némelyik lakás 2006 óta nem talált gazdára. A kínálati árak jelentősen csökkentek, akinek tetszik a környék, most tényleg érdemes lehet beszállni.
9. Letarolják a külföldi ingatlanláncok a magyar piacot
Megtörténhetett volna, de elmaradt: a nyugat-európai és az amerikai láncok túl későn értek ide, mire kiépíthették volna állásaikat, a hazai ingatlanpiac érdektelenné vált számukra. A kevés próbálkozó, aki valóban belevágott, pedig azzal volt kénytelen szembesülni, hogy az amerikai módszerek itthon nem feltétlenül működnek, ráadásul közben a már piacon lévő hálózatok többsége is jelentős veszteségeket szenvedett el.
10. Lakáshiány alakulhat ki Magyarországon
Szándékosan maradt utoljára, pedig a létező legnagyobb blöff. A válság kitörése után sok ingatlanfejlesztő látta, hogy a nyakán fognak maradni a drága pénzen kivitelezett lakások, ezért többen is azt jósolták - sőt, teszik ezt még ma is -, hogy aki nem lép időben, könnyen lakás nélkül maradhat. Igaz lehet ez esetleg a Belváros kellős közepén, a valóságban azonban a projektek maradék lakásainak többségét igen jelentős diszkonttal próbálják végre eladni. Noha eladó lakással ma valóban Dunát lehet rekeszteni, amennyiben továbbra is a mostani szinten marad a lakásépítések száma (közel nulla), egyszer valóban előállhat az a helyzet, hogy vadonatúj lakás már nem lesz minden méretben, színben és elhelyezkedésben.