Pénzcentrum • 2026. október 8. 16:47
Hetek óta tartanak a diáktüntetések Franciaországban, és az eredetileg iskolai problémák miatt kirobbant tiltakozás mára országos politikai válsággá szélesedett. A diákok túlzsúfolt osztálytermek, tanárhiány, leromlott iskolaépületek és rossz oktatási körülmények miatt tiltakoznak, miközben egyes megmozdulásokon már súlyos összecsapások és gyújtogatások is történtek - összegezte az eseményeket a BBC.
A mozgalom szeptemberben indult a Párizs környéki Créteil egyik középiskolájánál, majd rendkívül gyorsan terjedni kezdett. Október elejére már több száz lycée működését zavarták meg, a tiltakozások pedig Marseille-be, Lyonba, Lille-be, Nantes-ba, Bordeaux-ba és más nagyvárosokba is eljutottak. Anadolu Ajansı
A demonstrációk egyik sajátos formája az úgynevezett blokád, amikor a diákok szemetesekkel, bútorokkal vagy más eszközökkel torlaszolják el az iskola bejáratát. A BBC október 1-jei beszámolója szerint akkor már 1027 lycée-t érintett valamilyen formában a tiltakozás, 222 intézményt pedig konkrétan blokád alá vontak.
A diákok panaszai jóval szélesebbek annál, mint hogy egy-egy órát helyettesítés nélkül kell megtartani. Túlzsúfolt osztálytermekről, rossz állapotú épületekről, kevés vécéről, hiányzó tanárokról és személyzetről, valamint hosszú, megterhelő iskolai napokról beszélnek.
Az egyetemi felvételi rendszer, a Parcoursup is célkeresztbe került. A tiltakozók szerint a rendszer átláthatatlan, növeli a diákokra nehezedő nyomást, és különösen hátrányos lehet a kevésbé tehetős családokból érkező fiatalok számára. A mozgalom ezért fokozatosan túllépett az iskolaépületek állapotán. A diákok egy része már az oktatás egészének finanszírozását, az egyenlőtlenségeket és a fiatalok jövőbeli lehetőségeit is tematizálja.
Egyre több iskola, egyre nagyobb elégedetlenség
A tiltakozás mérete gyorsan nőtt. Az október 6-i országos megmozduláson a francia belügyminisztérium több mint 266 ezer résztvevőről számolt be, miközben a szervezők ennél jóval magasabb, mintegy 450 ezres részvételt becsültek.
Közben az oktatási rendszer több mint 3700 középiskolájának jelentős részét érintette valamilyen fennakadás. Október 8-án az AP szerint 375 iskola volt teljesen vagy részben zárva. A tiltakozás ráadásul a francia elit oktatási intézményeit sem kerülte el. Párizsban olyan nagy presztízsű iskolák diákjai is csatlakoztak, mint a Henri-IV vagy a Louis-le-Grand. Ez arra utal, hogy a mozgalom már nem pusztán a legrosszabb helyzetű iskolák problémáiról szól.
A kezdetben nagyrészt békés blokádok egyes helyszíneken erőszakba fordultak. Iskolák közelében gyújtogattak, Molotov-koktélok és más gyújtóeszközök használatáról is érkeztek beszámolók, a rendőrök pedig könnygázt és más tömegoszlató eszközöket vetettek be.
A helyzet annyira elmérgesedett, hogy a francia kormány október 7-én felfüggesztette a villanógránátok használatát a diáktüntetések biztosításánál. A döntés előtt komoly felháborodást váltott ki, hogy egy 15 éves fiú elvesztette a kezét egy rendőri összecsapásban Lens városában. A rendőrségi fellépés miatt azóta külön vizsgálatok is indultak. A tiltakozás így már egyszerre szól az oktatás állapotáról és a hatóságok fellépéséről.
A kormány egyre nagyobb nyomás alatt van
Sébastien Lecornu miniszterelnök jelezte, hogy a diákok elégedetlenségét komolyan kell venni, és a kormány október végéig konkrét intézkedéseket ígért. A kormány ugyanakkor egyértelművé tette, hogy az erőszakot nem tolerálja.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A helyzetet nehezíti, hogy Franciaország közben komoly költségvetési nyomás alatt áll. A 2027-es büdzsé körüli vita, az államháztartási hiány és az állami kiadások visszafogásának kényszere miatt a kormánynak nincs könnyű dolga, amikor a tüntetők több pénzt követelnek az oktatásra.
A diákmozgalom egyik legfontosabb sajátossága éppen az, hogy nincs egyetlen olyan döntés vagy törvény, amelynek visszavonásával a válság egyik napról a másikra lezárható lenne. A követelések egyszerre érintik a tanárhiányt, az iskolaépületeket, az osztálylétszámokat, az egyenlőtlenségeket, a felvételi rendszert és a fiatalok jövőjét.
Már nem csak francia ügy
A megmozdulások jelentősége azért is nőhet, mert a mozgalom túlmutat az iskolákon. Egyre több tanár, szülő, szakszervezet és egyetemi hallgató kapcsolódik be, miközben a tüntetések körül zajló politikai vita már Franciaország egész társadalmi állapotáról szól.
A francia diáktüntetések így az eredeti oktatási konfliktusnál jóval nagyobb történetté váltak. Egy olyan országban, ahol a következő elnökválasztás előtt amúgy is éles politikai küzdelem zajlik, a középiskolák blokádjai könnyen egy szélesebb társadalmi elégedetlenség jelképévé válhatnak.
Egyre rosszabb adós az ország
A Vakmajom facebook oldala mutatott rá az ország egyik legnagyobb gazdasági problémájára is. Mint írta, Franciaország a piac szerint már rosszabb adós, mint Görögország vagy Olaszország, hiszen már 4,9% kamatot kell fizetnie a 10 éves állampapírjaira, miközben Görögországnak csak 4,5%-ot, Olaszországnak 4,6%-ot.
„Franciország lett Európa beteg embere, irdatlan a költségvetési hiány, és nincs igazából rendes politikai akarat a lecsökkentésére, ami nagyon fájdalmas dolog, utálja a lakosság. Túl nagy a jóléti állam és túl sok a szociális juttatás, alaposan le kéne vagdalni belőle, ehelyett ehhez nincs akarat, a legkisebb kiadáscsökkentésre lángol az utca, és közben a vérszagot kapott széljobb és szélbal is nyudíjkorhatár csökkentéssel (sic!) kampányol, levinnék 60 évre (miért nem egyből 40-re?), ami teljes kiadási katasztrófa, költségvetési öngyilkosság - a korhatárt emelni kéne" - írta a Vakmajom nevű közösségi oldal.
Hozzátette, hogy megoldás nincs, ezt csak egy rendes kötvénypiaci válság tudná kikényszeríteni, amikor az állam finanszírozhatatlanná válik, és nincs mese, meg kell csinálni a költségvetés gatyábarázását. Kérdés szerinte az, hogy ezt a válságot hagyja-e a kialakulni az európai jegybank, mert mindig be szokott avatkozni megmentéssel, és épp ez a baj, a politikusok rá vannak szokva a kimentésre, ahelyett, hogy lecsökkentenék a hiányt kezelhető szintre. „Szóval jó nagy probléma van, megoldás egyelőre nincs - egy újabb megmentősdi megint csak elodázza a megoldást" - összegezte az elemző.