Pénzcentrum • 2026. június 8. 11:01
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter első miniszteri interjújában éles kritikával illette a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat, amelyeket a pedagógiai előnyök helyett inkább az elit önkiválasztási eszközének tart. A tárcavezető emellett bejelentette a pedagógusok számára jelentős adminisztratív terhet jelentő teljesítményértékelési rendszer felülvizsgálatát, valamint az idei adatközlési kötelezettség felfüggesztését is.
A 25 év alatti fiatalokból álló Balzac YouTube csatornának adott interjúban a miniszter kiemelte, hogy a kompetenciamérések adatai egyáltalán nem igazolják, hogy a diákok jobban fejlődnének a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokban, mint a hagyományos általános iskolákban. Meglátása szerint a tanulók csupán azért indulnak magasabb szintről, mert már eleve átestek egy szelekción, de a fejlődési tempójuk megegyezik a többiekével.
Úgy véli, ez a rendszer leginkább arra szolgál, hogy az elit biztosítsa saját társadalmi pozícióját. A kérdést társadalompolitikai ügynek tekinti, amelyet a jövőben részletesen megvizsgálnak, ehhez pedig széles körű társadalmi egyeztetést szorgalmaz, amelybe kifejezetten bevonná a fiatalokat is. Hozzátette, hogy a demográfiai folyamatok miatt a jelenlegi felvételi rendszer egyre céltalanabbá válik, hiszen az intézmények szinte lasszóval fogják a diákokat, így a hat- és nyolcosztályos felvételinek már koránt sincs akkora tétje.
Az egykor gyermekotthoni nevelőtanárként is dolgozó tárcavezető kitért az oktatás egyéb kihívásaira is. A szabad iskolaválasztás kapcsán hangsúlyozta, hogy a végső cél az, hogy minden intézmény egyformán jó színvonalú legyen. Egy ideális rendszer szerinte nagyobb szabadságot és több bátorítást nyújt a diákoknak, engedi őket kérdezni és hibázni, emellett több időt hagy a saját érdeklődési körük kibontakoztatására, amitől a gyerekek vidámabbá és felszabadultabbá válhatnak. Az érettségit ugyan nem törölné el, de a 21. század követelményeihez igazítaná.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (KEKVA) kapcsolatban kifejtette, hogy maga a forma nem elvetendő, de a múltban a közpénzeket nem a megfelelő célokra használták fel. Az egyetemek számára az oktatókkal és a hallgatókkal közösen egy átlátható, jól működő struktúrát, a mérőszámok felülvizsgálatát és egy egységes felsőoktatás-politikát kívánnak kialakítani.
A miniszter a héten egy másik kiemelten fontos döntést is bejelentett, miszerint megkezdik a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének átfogó felülvizsgálatát mind a köznevelésben, mind a szakképzésben. Ez a rendszer régóta viták tárgya, mivel a rengeteg adminisztráció jelentős energiát von el az iskoláktól, miközben nem nyújt valódi szakmai visszajelzést a tanároknak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ennek enyhítésére az idei tanévben felfüggesztik a teljesítményértékeléshez kapcsolódó feltöltési kötelezettséget. Lannert Judit hangsúlyozta, hogy ez a lépés nem érinti hátrányosan a pedagógusokat, a már megállapított illetmények megmaradnak. A döntés célja kizárólag az, hogy megkönnyítsék a tanárok mindennapjait, és mentesítsék őket a felesleges adminisztratív terhektől.
Nyitóképen Lannert Judit. Fotó: MTI/Soós Lajos