G7 • 2023. szeptember 29. 09:40
Az állami oktatási rendszer az SNI-tanulók számára a szakemberhiány miatt még nagyobb kihívást jelent, illetve helyhiány, ugyanis egy osztályba legfeljebb 2 SNI/autista gyerek vehető fel - írja a G7. Ezért ha például már az iskolás korban derül ki valamilyen tanulási probléma, akkor a szülők inkább hallgatnak. Megoldást jelenthetnének a fizetős, alapítványi iskolák, ha a családok megtehetik hogy kifizessék a tandíjat.
A rendszerváltás előtt néhány évvel nyílt meg arra a lehetőség, hogy akik nem akarnak az állami oktatás keretein belül tanulni, azok kipróbálhassák az akkor még itthon gyerekcipőben járó, reformirányzatokat képviselő alternatív iskolákat. Az évek alatt a magánintézmények száma nőtt, de még mindig csak a tanulók pár százaléka jár ilyen iskolákba. Sok szülő számára a magániskola iránti igény akkor jön képbe, amikor a gyermekéről kiderül, hogy valamiért sajátos nevelési igénnyel (SNI) rendelkezik - írja a lap. Magyarországon a KSH adatai szerint százezer gyerek esik az SNI-kategóriába. Az ő helyzetük az utóbbi években egyre nehezebbé vált: az általánosan növekvő pedagógushiány mellett a koronavírus-járvány és az azt követő gazdasági visszaesés egymás után lehetetleníti el a gyerekek fejlesztését.
Nincsenek gyógypedagógusok, az első szűrés az óvodákban kell, hogy történjen, de logopédus az állami szektorban már alig van, felszívta őket a magánszféra
– mondja Ercse Kriszta oktatáskutató. A logopédusi szűrés azért fontos, mert itt még időben be lehet avatkozni, egy-két év fejlesztés után a gyerek képes lesz tartani a tempót egy hagyományos iskolában is. Ha elmarad a szűrés, a probléma csak később mutatja meg magát, ez lemaradáshoz vezethet, ami rengeteg problémának ágyaz meg a későbbiekben is. A szakértő szerint megfigyelhető az is, hogy "az elitképzés elkezdte lehámozni magáról az SNI-s gyerekeket". Az SNI-s gyerekek – hivatalosan – a sajátos nevelési igény megállapítását követően olyan intézményben tanulhatnak tovább, ahol biztosított számukra a megfelelő pedagógiai fejlesztés. Ezt viszont a gyakorlatban sokszor nem tudják megugrani az intézmények.
Legalább 14 ezer, úgynevezett NOKS-os (nevelést, oktatást közvetlenül segítő) szakember hiányzik a közoktatásból, ők foglalkoznának külön azokkal a diákokkal, akik integrált oktatásban vesznek részt, végeznék a fejlesztésüket. A rendszer ezen a ponton a saját farkába harap a lap szerint: folyamatosan növekszik az SNI-s gyerekek száma, miközben az állami szektorban dolgozó szakembereké csökken. Még a fizetős magánszféra sem tudja tartani a lépést a kereslettel, így a kínálat nem bővül, csak az árak mennek fel.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Hogy mekkora kihívás megtalálni a megfelelő oktatási intézményt, azt jól mutatják a szülők által létrehozott közösségimédia-csoportok, ahol folyamatosan keresik azokat az intézményeket, ahová be lehetne íratni a gyerekeiket. A hozzászólók szerint vannak iskolák, ahol már most kezd betelni a 2024/25-ben induló osztály, de vannak olyan elkeseredett szülők is, akik már azon gondolkoznak, hogy “visszacsempészik” a sajátos nevelési igényű gyereküket a közoktatásba.
Miért van ilyen sok SNI-s?
A lap által kérdezett szakértők szerint a számok növekedése mögött a diagnosztikai módszerek finomhangolása is állhat részben, ugyanakkor a korábban is említett körülmények (háború, covid, gazdasági nehézségek) jelentősen befolyásolhatták ezeknek az eseteknek a felszaporodását. Ráadásul az egykor nevelési tanácsadónak hívott, ma szakszolgálati feladatokat teljesítő intézmények is átalakultak: már inkább diagnózisgyártás folyik ezekben, mintsem terápia a szakértők szerint.