Pénzcentrum • 2021. szeptember 22. 13:34
A szeptemberi tanév kezdetével érdemes pillantást vetnünk az elmúlt 10 év oktatáspolitikájának kézzelfogható eredményeire. Az Oktatási Hivatal megállapításai szerint a magyar oktatási rendszert jelentős területi egyenlőtlenségek jellemzik, s a kompetenciamérés tanulói átlageredményei nem mutatnak érdemi változást 2008 és 2019 között.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint a 2019-es Országos Kompetenciamérés átlageredménye a 6. osztályosok körében 1497, a 8. osztályosok körében pedig 1616 pont volt. A továbbiakban a területi eltéréseket vesszük górcső alá. Ennek oka, hogy a családi helyzet erőteljesen befolyásolja az oktatási eredményeket, ez pedig erős összefüggést mutat a jövedelmekkel, illetve a település típusával - írja a GKI.
Az ország keleti és északkeleti részein fekvő települések körében jóval alacsonyabbak (sok esetben 100-150 ponttal) az értékek, mint az országos átlag. Eközben a főváros több kerületében és az ország északnyugati településein jellemzőbben átlag felettiek lettek az eredmények.
A 2010-ben, illetve 2019-ben a pontszám szerint az alsó 10%-ba eső iskolák mind a 6., mind a 8. osztályosoknál az adott évi országos átlag 86-87 százalékát érték el. Ugyanakkor a felső 10 százalékban lévő iskolák 6. osztályosai az átlagnál rendre 6 és 9%-kal, a 8. osztályosai pedig 4 és 7%-kal ért értek el jobb eredményeket. Ez azt jelenti, hogy miközben érdemi javulás nem történt az alacsony átlagú iskolák eredményeiben, a korábban is jobban teljesítő iskolák még jobbak lettek.
Fontos hozzátenni, hogy a nagyobb településeken sokszor több tucat általános iskola működik jelentősen eltérő eredményekkel, ezért is érdemes a településeket külön–külön is megvizsgálni. A nagyobb városokon belül is jelentős különbségek (szórás) figyelhetők meg iskolák között a 6. és 8. osztályosok eredményei esetében. Miskolcon 6,6% és 6,3%, Debrecenben 5,9% és 7,2%, Pécsett 5,2% és 7% Győrött 5,6% és 5,6%, illetve Szegeden 3,2% és 7,4%. volt a relatív szórás2 2019-ben.
Az iskolai eredmények ilyen mértékű, tartósnak látszó területi különbsége arra hívja fel a figyelmet, hogy a közoktatás államosítása sem volt képes kezelni a felhalmozódó problémákat. A tanári, tanítói fizetések elértéktelenedése, a tananyagok, tankönyvek egységesítése nem segíti a leghátrányosabb helyzetben levő tanulók kiemelkedését a tanulás révén.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Természetesen az iskolától sem lehet elvárni, hogy minden hátrányt kompenzáljon: az iskolai kompetencia eredmények és az adott település átlagos nettó keresetei között közepesen szoros a kapcsolat.3 Ez megerősíti azt a korábbi kutatások által kimutatott hatást, hogy kapcsolat van a tanulók iskolai eredményei és a szülők jövedelmi helyzete között. Emiatt is érdemes lenne átgondolni a hazai oktatáspolitika szempontjait és további célzott oktatáspolitikai, illetve vidékfejlesztési programokat szervezni az elmaradottabb települések felzárkóztatása érdekében.
Ez megtörhetné azt az „ördögi kört”, miszerint az alacsony iskolai végzettség alacsony szintű foglalkoztatással jár együtt, amely ráadásul alacsony keresetet biztosít csak, így újratermeli a szegénységet.