Pénzcentrum • 2026. március 31. 10:31
Március 26-án megjelent a 75/2026. (III.26.) számú kormányrendelet, amely meghatározza a 2026-ban megállapítandó nyugdíjak kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámokat. A tavalyi értékekhez képest idén 9,0 százalékkal emelkednek a szorzók – ez közvetlenül növeli a nyugdíj alapját képező számított nettó havi életpálya átlagkereset összegét.
A nyugdíj összege két tényezőtől függ: egyrészt a szolgálati idő hosszától, másrészt a nettó életpálya átlagkereset összegétől. Ez utóbbit pedig döntő mértékben befolyásolja, hogy valaki pontosan melyik évben igényli a nyugdíját, méghozzá éppen a valorizációs szorzók miatt. Minél magasabbak az adott évben érvényes szorzók, annál kedvezőbb alapon számítják ki a nyugdíjalapot, és így magasabb lehet a megállapított nyugdíj összege is - írja Farkas András nyugdíjszakértő a heti hírlevelében.
A valorizáció lényege, hogy a korábbi, 1988 óta figyelembe vehető, években szerzett, nettósított kereseteket az adott évre meghatározott szorzóval meg kell szorozni, és így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani. A valorizációs szorzók tehát az országos nettó átlagkereset egyes években mért növekedését tükrözik. Erre a kiigazításra azért van szükség, hogy a sok évvel – vagy akár évtizedekkel – ezelőtt megszerzett bérek inflációs elértéktelenedése ne húzza le aránytalanul a nyugdíj összegét: enélkül az 1990-es vagy 2000-es évek keresetei a mai számítások során szinte semmit sem érnének.
Hogyan működik ez a gyakorlatban 2026-ban?
A 2026-ban nyugdíjba vonulók esetében a valorizálás a 2024-es és annál korábbi években szerzett keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2025-ös országos nettó átlagkereseti szinthez kell igazítani. Ennek során minden egyes korábbi naptári évre külön-külön meg kell szorozni az adott év bérezett napjaira számított nettósított keresetet az idei valorizációs szorzóval. A 9,0 százalékos emelkedés eredményeként tehát a nyugdíjalap számításának alapját képező nettó havi életpálya átlagkereset összege érdemben nő azok számára, akik idén vonulnak nyugdíjba.
A valorizáció egyébként nem kizárólag a korbetöltött öregségi nyugdíjra vonatkozik: a nők kedvezményes nyugdíjára is ugyanezek a szabályok érvényesek, mivel annak összegét pontosan ugyanúgy számítják ki, mint az öregségi nyugdíjét.
Kit érint közvetlenül a rendelet megjelenése?
A rendelet közel 90 ezer embert érint, akik idén vonulnak nyugdíjba. Különösen nagy jelentősége van azok számára, akik 2026 januárjában vagy februárjában nyújtották be a nyugdíjigénylésüket: az ő esetükben a végleges nyugdíjösszeg megállapítására vonatkozó törvényi határidő csak a rendelet közzétételétől számított 15. napon telik le. Addig – a végleges összeg kiszámításához szükséges szorzók hiányában – legfeljebb nyugdíjelőleget kaphattak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
2026-ban az alábbi feltételek valamelyikét teljesítő személyek igényelhetnek nyugdíjat:
- aki 2026-ban tölti be a 65 éves nyugdíjkorhatárt,
- aki a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit idén teljesíti,
- illetve aki már tavaly vagy korábban betöltötte a korhatárát, vagy teljesítette a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, de a nyugdíjigénylést idénre halasztotta.
Aki korábban ment nyugdíjba, az az emelkedő valorizációs szorzókra hivatkozva nem kérheti a nyugdíja újraszámítását. Ez azt jelenti, hogy aki például tavaly vonult nyugdíjba, az nem élhet az idei, magasabb szorzók adta előnnyel. Éppen ezért is érdemes körültekintően, alaposan mérlegelni a nyugdíjba vonulás időpontját – a döntés ugyanis visszafordíthatatlan pénzügyi következményekkel járhat.
Címlapkép: MTI/Bodnár Boglárka