Portfolio • 2023. október 16. 10:25
Ahhoz, hogy Magyarország hozzáférjen az európai uniós forrásokhoz, a következő években nyugdíjreformot kell végrehajtani. Más európai országok nyugdíjrendszerei mintaként szolgálhatnak ehhez, láthatunk példákat könnyű és nehéz reformokra egyaránt. Farkas András nyugdíjszakértő ezeket a lehetőségeket tekintette át legújabb, a Portfolio felületén megjelent írásában. Ezúttal a a német, az osztrák és a francia rendszert vizsgálta.
Nem sok ideje maradt Magyarországnak, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) előirányzata szerint törvénybe foglalja a nyugdíjreformot. 2025. március 31-éig ennek meg kell történnie, a tét 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel. Farkas András leszögezi, hogy a gazdaságpolitikai, demográfiai, foglalkoztatási, technológiai, migrációs körülmények folyamatos változása miatt egy idő után minden nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlenné válik. A szakértő szerint a rendszer fenntarthatóságát és a társadalom idős tagjainak létbiztonságát egyaránt szolgáló intézkedések professzionális előkészítése érdekében elengedhetetlen a külföldön már bevált eszközök, módszerek és jogintézmények beható tanulmányozása.
Németországban 2001-ben és 2004-ben nagy horderejű nyugdíjreformokat hajtottak végre. A jelenlegi német nyugdíjszámítás a nyugdíjpontok rendszerére épül. A biztosított minden biztosítási év után az adott évben elért relatív kereseti helyzetét tükröző nyugdíjpontot kap. A nyugdíjpont értékét elsősorban az éves - kötelező járulék alapját képező - kereset határozza meg, amelyet a német nemzetgazdasági átlagbérhez kell viszonyítani. Egy pontot ér a járulékfizetők átlagos kereseti szintjének megfelelő kereset, a magasabb kereset 1-nél nagyobb értékű, a kisebb 1-nél kisebb értékű nyugdíjpontot ér az adott évben. A nyugdíjponthoz hozzá kell adni a járulékfizetéssel nem járó, de biztosítási időnek minősülő tartamok alapján járó pontokat is, mint pl. a felsőoktatásban töltött idő, betegség miatti munkaképtelenség, a rehabilitáció, vagy a munkanélküliség tartama, illetve a gyermeknevelés.
Németországban a gyermek három éves koráig a szülők évente 1 pontot, összesen egy gyermek után 3 pontot kapnak. A szülők meg is oszthatják egymás között e pontokat. Ez a rendelkezés két gyermek esetében már önmagában megalapozhatja egy szülő nyugdíjjogosultságát: ha valaki legalább 5 évig él Németországban és ezalatt felnevel legalább két kisgyermeket legalább 3 éves korukig, akkor anélkül is nyugdíjjogosultságot szerez, hogy keresőtevékenységet folytatott volna, miután ezt a gyermeknevelési időtartamot a német nemzetgazdasági átlagbér alapján veszik figyelembe minden évben – ezt jelenti az évi 1 pont gyermekenként, írja Farka András. Az évi egy pontra a kisgyermekes szülő attól függetlenül jogosult, hogy folytat-e keresőtevékenységet.
Nyugdíjba vonuláskor a nyugdíjpontok számát az aktuális nyugdíjértékkel megszorozva számítják a nyugdíj összegét (néhány korrekciós tényező figyelembe vételével). Az aktuális nyugdíjérték jelenleg 37,60 euró, így ha valaki például 40 nyugdíjpontot szerzett élete során, akkor az idén megállapítandó nyugdíja 1500 euró lehet - írja a szakértő.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A fenntarthatóságot biztosítja, hogy a munkavállalók és a munkáltatók által fizetendő éves nyugdíjjárulék mértéke változhat. Ha a következő évi járulékbevételek nem biztosítják Németországban, hogy az alap a havi nyugdíjkiadás 20-150%-e között maradjon, akkor ennek megfelelően növelhetik vagy csökkenthetik a nyugdíjjárulék mértékét. A rendszer biztonságát fenntarthatósági szorzótényező is erősíti, amely a nyugdíjrendszer függőségi rátájának a változását méri, vagyis azt, hogyan változik a járulékfizetők száma a rendszer által fizetett ellátásokban részesülő nyugdíjasok számához képest - fejtette ki a szakértő.
A teljes cikk a Portfolio oldalán olvasható, mely részletesen foglalkozik a német nyugdíjszámítással, továbbá az osztrák és francia rendszerrel.