Szorul a hurok a magyar nyugdíjasok körül: egyre sürgetőbb az emelés, ebből nagy baj lehet

15 százalék feletti nyugdíjemelés jöhet januártól, amennyiben a kormány a jegybank várakozásaihoz igazítja a 2023-as nyugdíjemelést. Azt azonban még nem tudni, hogy mekkora inflációra számít a jegybank, ez azonban csak december 22-én derül majd ki, ekkor publikálják majd az inflációs jelentést, melyből ez is kiderül. De elég-e ez a 15 százalék, főleg ha azt nézzük, hogy az infláció felzabálta az eddigi nyugdíjemeléseket is? Megkérdeztünk egy szakértőt, aki sok mindet világossá tett: szerinte eleve át kellene gondolni a nyugdíjemelések gyakoriságát, most ugyanis az a helyzet, hogy a nyugdíjasok" hiteleznek" az államnak.

Havi emelés kellene

A nyugdíjasok jellemzően a társadalom legalacsonyabb jövedelmű tagjai közé tartoznak: 2022 januárjában az idősek alig 22 százaléka kapott 200 ezer forintot meghaladó állami támogatást havonta. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az átlag nyugdíj ezzel párhuzamosan 164 ezer forint, míg a mediánnyugdíj 140 ezer forint volt az idén. Farkas András nyugdíjszakértő a Pénzcentrumnak azt mondta: szerinte nem évente kellene a nyugdíjakat emelni.

Azt Matolcsy György is elmondta a múlt héten, hogy 15-18% körül lehet a nyugdíjemelés mértéke. Le kell azonban szögezni, hogy ez komoly terhet ró a költségvetésre, ha valóban így lesz: a nyugdíjemelés, valamint a februárban esedékes 13. havi nyugdíjkifizetés összesen egy plusz ezermilliárdos tételt jelentenek a költségvetésben. Persze még ez az emelés is attól függ, mit fogad el vagy hagy jóvá a kormányzat: december 22-én jön majd ki a legfrissebb inflációs jelentés, melyben a jövő évi inflációt jelzi majd előre a Magyar Nemzeti Bank, és ehhez igazítva véglegesítik majd a nyugdíjemelés mértékét

- fogalmazott Farkas András. Hozzátette, hogy szerinte továbbra is jó ötlet lenne nem éves, hanem havi szinten emelni a nyugdíjakat.

A nyugdíjemelés mértékét a nyugdíjasok gyakorlatilag 100 százalékban el is költik. Két javaslatot is tettem az elmúlt napokban: az egyik az volt, hogy a nyugdíjakat ne éves, sokkal inkább havi szinten emeljék, ebben az esetben ugyanis a nyugdíjasoknak nem kellene „meghitelezni” a kormánynak a nyugdíjemelést. Most ehhez hasonló folyamatot látunk: a nyugdíjasok egész évben várják, hogy mekkora lesz az emelés mértéke, az pedig most is látható, hogy az infláció az emelést gyakorlatilag felzabálta. A havi nyugdíjemelés 20-23-os éves inflációt biztosan fedezne. Ha pedig fenntartjuk a jelenlegi rendszer (vagyis januártól emelünk minden évben, később pedig, ha szükséges, akkor korrekciót hajtunk végre a nyugdíjak összegén), akkor a 15-18 százalékos várható inflációt „fejeljük meg” 2-3 százalékkal, ekkor pedig biztosítjuk, hogy biztosan állja az inflációt a nyugdíj

- mondta a nyugdíjszakértő lapunknak.

Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke szerint

mindenképpen  kellene legalább 15 százalékos emelés még ebben az évben, mert csak így biztosítható, hogy a nyugdíjasok még tudjanak vásárolni.

Szerinte ez az emelés biztosítaná a nyugdíjak reálértékének megőrzését, de csak akkor, ha az idei infláció még el nem számolt részére jutó emelést is megkapnák az idősek. A novemberben kifizetett nyugdíjkiegészítés, amivel együtt idén összesen 14 százalékkal emelték meg az ellátások összegét, csak augusztus végéig vette figyelembe a drágulás mértékét, mert a törvény így rendelkezik. Az ezt követően mért infláció alapján ugyanakkor  év végéig még az ellátások további 1-2 százalékos növekedésével kellene kalkulálni, azaz ennyi plusz emelés kellene.

Mindent felzabál a brutális áremelkedés

Nem véletlen, hogy a nyugdíjasok érdekvédelmi szervezetei, és maga a nyugdíjszakértő is komoly bajra figyelmeztet: mint mi is írtunk róla, a nyugdíjemeléseket egész egyszerűen felzabálta az a brutáldrágulás, ami szinte egész évben jelllemző volt Magyarországon.

A háztartási energia 65,9%-kal drágult ezen belül a vezetékes gáz ára 124,3, a tűzifáé 60,1, a palackos gázé 52,1, az elektromos energiáé 28,3%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 14,4, ezen belül az új személygépkocsikért 24,0, a fűtő- és főzőberendezésekért 21,1, a szobabútorokért 19,6%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,8, ezen belül a szeszes italok 19,4%-kal drágultak. Az állateledelek ára 51,1, a háztartási fogyóanyagoké 34,2, a mosó- és tisztítószereké 32,2, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 30,5, a testápolási cikkeké 27,3%-kal lett magasabb. A szolgáltatások díja 9,0%-kal emelkedett, ezen belül a taxi 27,8, a lakásjavítás és -karbantartás 23,9, a járműjavítás és -karbantartás 22,7, a sport- és múzeumi belépők 20,0, a testápolási szolgáltatás 17,1%-kal került többe. A brutális drágulásról, és hogy ez mekkora veszélybe sodorja a nyugdíjasokat, itt írtunk ma részletesen

A nyugdíjszakértő szerint való igaz, hogy továbbra is nyílik a jövedfelmi olló a nyugdíjasok és az aktív keresők között, de nem kizárólag a nyugdíjasok vannak bajban.

Mindig hangsúlyozom, hogy a nyugdíjasok elszegényedése esetén relatív elszegényedésről beszélünk, különösen, mivel az infláció robogása miatt jelenleg általános elszegényedést tapasztalhatunk – vagyis nem csak a nyugdíjasok, de a munkaerőpiacon még aktívak is érintettek. Éppen azt látjuk, ami gyakorlatilag egy alapfeltétele az elszegényedésnek: ha a nemzetgazdasági átlagnál gyorsabban nő a nominális átlagkereset, a nyugdíjak emelkedése pedig nem követi ezt a tempót, akkor tovább szélesednek a jövedelmi különbségek az aktív dolgozók és a nyugdíjasok között

- mondta Farkas András.