Népszava • 2022. június 1. 10:29
A jelenlegi nyugdíjrendszer, melynek szabályai 2013-tól változtak, azt eredményezik szakértők szerint, hogy a nyugdíjas társadalom szélsőségesen kettészakad. A szegényebb rétegek egyre szegényebbek, a felső réteg ezzel szemben a nyugdíjjárulék plafonjának eltörlése miatt milliós nyugdíjakat kap.
Ez a két véglet már az Európai Uniónak is szemet szúrt, a legutóbbi országjelentésben külön is felhívták a magyar vezetés figyelmét arra, hogy a nyugdíjrendszer utóbbi évtizedben született módosításai növelik a nyugdíjasok közti egyenlőtlenségeket, ráadásul egyre több pénzbe kerülnek - írja a Népszava. Hasonló kritikát fogalmaztak meg az uniós elemzők amiatt, hogy a nyugdíjak egyre jobban elszakadnak a bérektől. Azt mondják, „az elmúlt 6 évben a nyugdíjak évente 2,7 százalékkal, a bérek viszont ennél gyorsabban, átlagosan 9,6 százalékkal nőttek. Ennek eredményeként a 2022-ben nyugdíjazottak nyugellátása névértéken több mint 40 százalékkal magasabb volt azokénál, akik ugyanolyan hosszú szolgálati idő után, de 6 évvel korábban vonultak nyugdíjba”.
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) soros elnöke, Hegyesiné Orsós Éva szerint a nagyon magas keresetűeknek lenne módjuk a mostanában oly divatos szlogen, az öngondoskodás megvalósítására, mert milliókból lehet befektetni, de az átlagkeresetek erre nem alkalmasak. Hegyesiné Orsós Éva a lapnak elmondta, hogy bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022. május” című nemrég megjelent javaslatcsomagja több ponton is belenyúlna a nyugdíjrendszerbe, mégsem gondolja, hogy átfogó reformcsomagról van szó. A NYUSZET soros elnöke szerint ugyanis egy ekkora társadalmi rendszer átalakítása rengeteg előzetes felmérést, számolást igényel, és feltételezi az érintettekkel való egyeztetést, de ilyenekről nem lehet hallani.
A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület vezetője, Karácsony Mihály szintén korszerűtlennek tartja a mostani nyugdíjrendszert, és nem lát olyan jeleket, amelyek új kormányzati nyugdíjtervekről szólnának. Szerinte nincs sem társadalmi, sem pedig tudományos nyomás, ami rákényszerítené a kormányt egy új, modern, XXI. századi nyugdíjpolitika létrehozására, és a pénzügyi lobbi ötletei nem álltak össze olyan átgondolt rendszerré, amely a társadalmi igazságosságot tartaná szem előtt.
A Nyugdíjas Parlament vezetője arra is emlékeztetett, hogy a magyar férfiak 38 százaléka nem éli meg a nyugdíjazását, ami mindenképpen központi változtatást igényel. Az uniós javaslatcsomag például kiemelte, hogy Magyarországon a legmagasabb a ledolgozott órák száma, vagyis az alacsony hatékonyságot az emberek agyondolgoztatásával akarjuk ellensúlyozni - írja a lap.