Pénzcentrum • 2018. június 26. 14:33
Annak ellenére, hogy az utóbbi időben egyre többet hallani arról, hogy a jövőben - nem csak Magyarországon, hanem világszerte - emelkedni fog a nyugdíjkorhatár, ha valaki nagyon tudatosan él, nem elképzelhetetlen, hogy a törvényileg előírtnál korábban hagyjon fel a mindennapi robottal. Megéri takarékoskodni, ugyanis a korai nyugdíj egyenes következménye a hosszú, egészséges élet - derült ki egy kutatásból.
Az utóbbi időben leginkább arról lehet olvasni a magyar sajtóban, hogy nagyon úgy tűnik, hamarosan 72 év lehet a nyugdíjkorhatár. A Portfolio június eleji elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon olyan mértékben emelkedni fog az elkövetkező években a 65 év felettiek társadalmi részaránya, hogy 7 évvel, 72 évre kell majd emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon.
Ennek tükrében halálos cinizmusnak tűnhet korai nyugdíjlehetőségről beszélni, azonban a Pénzcentrum is beszámolt már több olyan magyar fiatalról, akinek sikerült, és küföldi példák is akadnak szép számmal.
Az persze nagyon ritka, hogy valaki a harmincas éveiben megtehesse, hogy kiszállva a mókuskerékből soha többé ne vállaljon munkát. Az viszont nem teljesen elképzelhetetlen, hogy valaki 50-55 évesen hagyjon fel a napi robottal. Hogy mégis hogyan? Ha valaki nagyon tudatosan kezeli a pénzügyeit, és már a húszas éveiben elkezd havi néhány ezer forintot félretenni, idővel szép kis vagyona lehet. Ahogy azt már kiszámoltuk, ha
- 20-29 éves korban napi 500 forintot;
- 30-39 éves korban napi 1000 forintot;
- 40-49 éves korban napi 2000 forintot;
- 50-59 éves korban pedig napi 4000 ezer forintot takarítunk meg.
Ez havi bontásban azt jelenti, hogy a kezdeti, havi 15 ezer forintról induló megtakarításunk minden tízedik évfordulóval duplázódik, azaz a 30-as éveinkben havi 30, a negyvenesekben havi 60, az ötvenes éveinkben pedig havi 120 ezer forintot teszünk félre havonta. Éves viszonylatban pedig úgy fest a képlet, hogy az első évtizedben 182 500, a másodikban 365 ezer, a harmadikban 730 ezer, míg a negyedikben 1 millió 460 ezer forint gyűlik össze minden évben. Ha szigorúan tartjuk magunkat ehhez, a 40 éves "futamidő" alatt 27 millió 375 ezer forint jöhet össze. Persze az inflációról nem szabad megfeledkezni, így a párnaciha helyett érdemesebb valamilyen hosszú távú megtakarítási konstrukcióban fialtatni a pénzünket.
Érdemes viszont befektetni a pénzt, ugyanis még alacsonyabb várható reálhozamokkal kalkulálva is nagyságrendekkel nagyobb összeg landol a zsebünkben 65 évesen, mintha otthon gyűjtögettük volna a készpénzt.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Nem csak anyagilag járunk jól a korai nyugdíjjal
A korai nyugdíj ráadásul kifejezetten jót tesz az egészségnek is. Egy 2017-es holland kutatás legalábbis erre az eredményre jutott. E szerint azok a férfiak, akik már az 50-es éveikben nyugdíjba vonultak, 2,6 százalékponttal kevsebb eséllyel haláloztak el a nyugdíjat követő 5 éven belül.
Egy 2014-es kutatás pedig arra mutatott rá, hogy a korai nyugdíj egyenes következménye, hogy az embernek több ideje lesz, és több időt is fordít az egészségére: egészségesebben eszik, sportolni kezd, kirándul... Ugyanakkor az interneten kutakodva rengeteg olyan kutatást is találunk, amely épp ennek ellenkezőjétállítja: egy 2005-ös felmérés több mint 20 ezer önkéntes részvételével például arra jutott, hogy a memóriateszteken sokkal jobban teljesítenek azok, akik még a 60-as éveikben is dolgoznak, mint akik korábban nyugdíjba vonultak. Vagyis, e szerint, ha hamar felhagyunk az aktív munkával, azzal az elbutulást kockáztathatjuk. Más tanulmányok az elmagányosodás kockázatára hívják fel a figyelmet, kiemelve, hogy nagy az esély a depresszió kialakulására is.
Joe McLean, egy pénzügyi tanácsadó cég munkatársa szerint emberfüggő, ki hogyan éli meg a korai nyugdíjat. A férfi anyja például 59 éves volt, amikor otthagyta a munkahelyét, most 78 éves, boldog, kiegyensúlyozott, egészséges. A férfi apja 61 évesen ment nyugdíjba, és 66 évesen elhunyt. McLean szerint apjának nem igazán voltak tervei a nyugdíjas évekre, az anyja viszont tevékeny, nem hagyta el magát.
Célok, feladatok, pörgés
Azt a legtöbb korai nyugdíjas megerősíti: a korai nyugdíj nagy előnye, hogy a saját magad ura lehetsz. Nem jelenti ez egyértelműen azt, hogy soha többé nem keresel pénzt, hogy csak ülsz a házadban, a tévé előtt, épp ellenkezőleg. Sokan számoltak be blogokun arról például, hogy kihasználva a szabadidőt, továbbképezték magukat, utazgattak, sportolni kezdtek, több időt töltöttek a családdal, barátokkal, új dolgokba fogtak, amikre már régen vágytak, de a fix munkaidő mellett egyszerűen nem volt rá idejük. Vagyis a megoldás az lehet, ha a munka utáni éveket is aktívan töltjük, keresünk olyan hobbit, elfoglaltságot, ami leköt, és továbbra is ápoljuk a társas kapcsolatunkat.