Pénzcentrum • 2014. december 16. 15:02
Év végéhez közeledve sokan tervezik a 2015-ös családi költségvetést, átgondolják, mennyi bevétel, mennyi kiadás várható az újévben. A pénzügyek tervezésénél egyre fontosabb téma a nyugdíj-előtakarékosság: persze nem mindegy, mikor kezdjük el, mennyit teszünk félre, és milyen megtakarítási formát választunk. A témáról Tenke Gábort, az Erste Bank lakossági termékfejlesztési és mikrovállalati igazgatóját kérdeztük.
Évek óta hallhatjuk, hogy az állami nyugdíj a legtöbb ember számára nem lesz elegendő, valószínűleg sokan fognak meglepődni, amikor szembesülnek azzal, mennyi lesz a nyugdíjuk. Tényleg ilyen rossz a helyzet? Tényleg nem lesz értelmezhető nyugdíja annak, aki külön nem takarékoskodik rá?
Az állami nyugdíj jövőjének kérdésköre és az ezzel kapcsolatban felmerülő problémák jelenleg mindenhol központi témát szolgáltatnak a fejlett világban. Természetesen pontos jövőbeni információkat senki sem tud, csak a jelenleg elérhető adatokra, statisztikákra tudunk támaszkodni az előrejelzéseknél. Ezek alapján sajnos nem túl rózsás a kép - leginkább a demográfiai adatok adnak okot negatív hangvételre. Ha csak címszavakban szeretném összefoglalni:
Sok szakértő szerint már huszonévesen, a munkába álláskor érdemes elkezdeni takarékoskodni a nyugdíjas évekre. De mégis, mi az az életkor, amikor már "kötelező" félretenni?
Saját dolgunkat könnyítjük meg, ha korán kezdjük a takarékoskodást. Azért javasolja minden pénzügyi szakember, hogy kezdjük el a takarékoskodást időben, mert a kamatos-kamat hatás és az állami adókedvezmények hosszú távon jelentősen megnövelik a megtakarításunk értékét. Korán kezdve alacsony összegekkel is messzire juthatunk, később viszont nagyobb összegekkel sem tudjuk utolérni magunkat. Ideális esetben a munkába állásunk időpontjától kezdve ajánlott takarékoskodni, 35-40 éves korban már szinte kötelező, 50-55 éves kortól pedig csak jelentős megtakarításokkal tudjuk majd várhatóan fenntartani a jelenlegi életszínvonalunkat.
A magyar piacon többféle nyugdíj-előtakarékossági termék elérhető, de honnan tudja egy háziasszony, hogy melyik számára a megfelelő? Mi alapján válasszunk, mire figyeljünk?
A döntési helyzet könnyen feszélyezni tudja az embert, de van egy jó hírünk: mindhárom jelenleg elérhető nyugdíjcélú megtakarítási forma rendelkezik a takarékoskodni vágyók legfontosabb kívánságával: a teljes kamatadó-mentességgel és az állami adókedvezmények igénybevételének lehetőségével.
Eleve nyert helyzetből indulunk tehát, és innen már csak 3-4 kérdés megválaszolásával ki tudjuk választani a számunkra megfelelő terméket. A szerintem legfontosabb kérdések:
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- Magam szeretném kezelni a befektetéseimet, vagy profi szakemberre bízom azt?
- Szeretném, ha a megtakarításom egy nem várt tragédia (rokkantság, haláleset) esetén is biztonságot nyújtana saját magam illetve családom részére?
- Nyugdíjba vonulásomkor egy összegben, vagy havi járadékként szeretném felvenni a félretett pénzem?
- Szeretnék megjelölni kedvezményezettet?
Összességében az tudom javasolni, hogy olyan szolgáltatót válasszunk, ahol mindhárom termék elérhető, úgy biztos a saját igényeinknek megfelelően tudunk majd dönteni.
Valószínűleg nehéz megbecsülni, de mi az az összeg, amit érdemes félretenni nyugdíjas éveinkre? Mennyit takarékoskodjunk havonta?
Ezt nagyon nehéz számszerűsíteni. Hazai és nemzetközi nyugdíjszakértők szerint is, ha már viszonylag korán elkezdjük félretenni fizetésünk 10 százalékát nyugdíjcélra, akkor biztosíthatjuk idős korunk anyagi jólétét. Ez elsőre talán mindenkinek soknak tűnhet: aki 100.000 forintot keres havonta, annak 10.000 forint túl nagy teher lehet, aki pedig 500.000 forintot keres havonta, annak pedig felmerülhet kérdésként, hogy 50.000 forintot tegyek félre nyugdíjcélra? Mi azt szoktuk javasolni az ügyfeleknek, hogy gondolják át, milyen életszínvonalat szeretnének arra az átlagos 15-16 évre, míg nyugdíjasok lesznek, és az alapján hozzák meg a döntésüket.
Van értelme még akkor is elkezdeni a nyugdíj-előtakarékosságot, ha már csak 5-10 évünk van hátra a nyugdíjba vonulásig? És az magától értendő, hogy ilyen korban már a lehető legtöbbet takarítsuk meg?
Takarékoskodni mindig megéri! Minél közelebb vagyunk a nyugdíjhoz, annál nehezebb helyzetben vagyunk, hiszen az idő, azaz ebben az esetben a kamatos-kamat csak korlátozottan dolgozik nekünk. Ilyenkor tényleg az a legjobb megoldás, hogy a lehető legtöbbet tesszük félre, és ha megtehetjük, akkor kihasználjuk a három termékkel összesítve elérhető maximális éves adójóváírást, azaz a 280.000 forintot.