Pénzcentrum • 2026. november 16. 13:40
A dollár erősödése hétfő délelőtt 332 forint közelébe emelte az amerikai deviza árfolyamát, ilyen magas jegyzésre legutóbb az áprilisi választások előtt volt példa. Az euróval szemben jóval nyugodtabban alakult a forint kereskedése. A befektetők a keddi magyar kamatdöntésre és a hétvégi hitelminősítői felülvizsgálatra készülnek, miközben a kormány és a jegybank képviselői az euróbevezetés lehetséges menetrendjéről beszéltek. Az árfolyamok alakulása a Pénzcentrum árfolyam oldalán is nyomon követhető.
Hétfő délelőtt a dollár jegyzése a reggeli, 331 forint körüli szintről 332 közelébe emelkedett. Az euróért reggel 364,5–365 forintot kértek, lényegében a péntek esti szintnek megfelelően, miután a múlt hét utolsó kereskedési napján még 366 közeléből erősödött a magyar fizetőeszköz. A két devizapár eltérő mozgását elsősorban a dollár nemzetközi felértékelődése magyarázza, az euró-forint árfolyam ugyanis hónapok óta nagyjából ugyanabban a sávban ingadozik.
Az amerikai deviza az ázsiai kereskedésben már ötödik egymást követő napja erősödött. A dollár több fontos fizetőeszközzel szembeni teljesítményét követő dollárindex hajnalban 103,47 pontig jutott, ami 2025 áprilisa óta a legmagasabb érték volt. Az euró eközben 1,102 dollár közelébe gyengült. A japán jen viszonylag stabil maradt, egy dollárért mintegy 159,6 jent adtak.
Az amerikai kamatvárakozások helyezik nyomás alá a forintot
A dollár erősödését az amerikai infláció és a Federal Reserve döntéshozóinak szigorú üzenetei hajtják. Christopher Waller, a Fed egyik meghatározó döntéshozója korábban jelezte, hogy kedvezőtlen inflációs adat esetén decemberben akár 50 bázispontos kamatemelés is indokolt lehet. A vártnál rosszabb adat megérkezése tovább erősítette a monetáris szigorításra vonatkozó várakozásokat.
A hétfő reggeli határidős piaci árazások alapján a befektetők gyakorlatilag biztosra vették a legalább 25 bázispontos decemberi kamatemelést. A magasabb amerikai kamatok és kötvényhozamok csökkenthetik a feltörekvő piaci devizák vonzerejét, és szűkíthetik a forintot támogató kamatelőnyt is.
Hazai szempontból ezért különösen fontos lesz a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése és az azt kísérő kommunikáció. A bizonytalan nemzetközi környezetben a várakozások inkább az alapkamat szinten tartása felé mutatnak. A hétvégén a Moody's Magyarországról szóló hitelminősítői felülvizsgálata kerülhet a figyelem középpontjába. A nemzetközi hangulatot emellett a közel-keleti háború, az energiaárak és az ukrajnai fegyverszünettel kapcsolatos fejlemények alakíthatják.
Legkorábban 2032-ben jöhet a magyar euró
Az euróbevezetés menetrendjéről hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia konferenciáján hangzottak el újabb részletek. Kurali Zoltán, az MNB alelnöke szerint a jelenlegi kormányzati tervek alapján Magyarország 2030-ra teljesítheti a maastrichti konvergenciakritériumokat, a közös pénz gyakorlati bevezetésére pedig legkorábban 2032 januárjában kerülhet sor.
Ehhez legkésőbb 2029 elején csatlakozni kellene az ERM–II árfolyamrendszerhez, az euró előszobájának tekintett mechanizmushoz, amelyben a nemzeti deviza árfolyamának stabilitását vizsgálják. Kurali szerint a belépést megelőző tárgyalásokon dőlhetnek el a fontos vállalások, amelyek között szabályozási változtatások, az állami vállalatok hatékonyabb működése vagy a szabályozott árak kiigazítása is szerepelhet.
Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a feltételek 2030-ig történő teljesítése nem hivatalos euróbevezetési céldátum. A kormány csak akkor jelölne ki időpontot, ha annak tarthatóságát biztosítottnak látja. Az ERM–II-csatlakozás előkészítése már zajlik, a következő nyilvános mérföldkő a szándéknyilatkozat kiküldése lehet.
A költségvetési konszolidációt mindketten az euróbevezetéstől függetlenül szükségesnek tartották. Barabás szerint a hiányt a GDP 3 százaléka környékére kell leszorítani ahhoz, hogy megálljon az államadósság-ráta emelkedése. Kurali arra figyelmeztetett, hogy a GDP 5–7 százalékát elérő éves nettó finanszírozási igény tartósan nem fenntartható.
A hiteles csatlakozási folyamat a jegybank alelnöke szerint már a tényleges euróbevezetés előtt mérsékelheti az inflációs és kamatvárakozásokat, ezáltal az állampapírhozamokat is. Barabás úgy vélte, az euró melletti elköteleződés már most hozzájárul a magyar államadósság kedvezőbb finanszírozásához.
A reformokat nem helyettesíti a közös pénz
Ódor Lajos volt szlovák miniszterelnök, európai parlamenti képviselő a szlovák tapasztalatok alapján arra helyezte a hangsúlyt, hogy az euró nem lehet önmagában cél. A csatlakozási folyamat ugyanakkor olyan "kényszerzubbonyként" működhet, amely segít végrehajtani a strukturális reformokat és konszolidálni a költségvetést.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 25 000 000 forintot 15 éves futamidőre már 6,21 százalékos THM-el, havi 210 829 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az OTP Banknál 6,58%, a Magnet Banknál 6,66%, az Erste Banknál és az UniCredit Banknál 6,78%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Elmondása szerint Szlovákiában ma a lakosság és a vállalkozások 80–90 százaléka támogatja az eurót. A 2009-es átállás nem okozott inflációs sokkot, bár ebben a globális pénzügyi válság nyomán kialakult nemzetközi környezet is szerepet játszott. A bevezetés előtti időszakban a korona mintegy 25 százalékos nominális felértékelődése segítette az inflációs kritérium teljesítését.
Ódor a sikeres euróövezeti működés feltételei közé sorolta az egészséges bankrendszert, a rugalmas munkaerőpiacot, az alacsony államadósságot és a hatékony makroprudenciális politikát, vagyis a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető rendszerkockázatok kezelését.
A korábbi csatlakozások tapasztalatai alapján az euróra váltás önmagában nem jár szükségszerűen jelentős drágulással. A felfelé kerekítések néhány tized százalékpontos, átmeneti inflációs többletet okozhatnak, az árszínvonal tartós közeledése az uniós átlaghoz azonban inkább a reálgazdasági felzárkózással függ össze. Magyarország árszínvonala jelenleg az uniós átlag mintegy 78 százaléka, ami a vizsgált korábbi csatlakozók belépéskori értékénél magasabb.
Gyenge ázsiai adatok, csökkenő német energiaigény
A hétfőn érkezett ázsiai makroadatok visszafogott gazdasági teljesítményt jeleztek. Japán GDP-je a harmadik negyedévben évesített alapon 0,1 százalékkal csökkent a várt 0,3 százalékos növekedés helyett. Kínában az ipari termelés októberi, éves bázisú bővülése 4,8 százalék volt az előzetesen várt 5,3 százalékkal szemben, a kiskereskedelmi forgalom pedig mindössze 0,4 százalékkal nőtt.
Németországban a hétfőn közzétett adatok szerint 2025-ben 2,9 százalékkal csökkent az ipar energiafelhasználása. Ebben a magas energiaárak és az energiaintenzív ágazatok termelésének visszaesése egyaránt szerepet játszott. A legfontosabb energiahordozó továbbra is a földgáz volt, 29,2 százalékos részesedéssel, miközben a szén felhasználása 12,4 százalékkal esett vissza. A tavalyi számok a német ipar tartós alkalmazkodási nehézségeire utalnak, és még nem tartalmazzák az idei iráni háború energiaárhatásait.
A magyar fogyasztást továbbra is terhelik az élelmiszerárak
A hazai kereslet szempontjából figyelmeztető, hogy az élelmiszerek és alkoholmentes italok részesedése a háztartások fogyasztási kiadásaiból a 2010-es, 23 százalék alatti szintről 2025-re csaknem 30 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a lakásfenntartás és a háztartási energia súlya több mint 25 százalékról 16,4 százalékra csökkent, amiben a rezsicsökkentésnek meghatározó szerepe volt.
A fogyasztási egyenlőtlenségek is nőttek. A legfelső jövedelmi ötöd fogyasztása 2010-ben még háromszorosa, tavaly már négyszerese volt a legalsó ötödének. A legszegényebb háztartások kiadásaik közel 38 százalékát fordították élelmiszerre, míg a legmagasabb jövedelműeknél ez az arány 25,5 százalék volt.
Az alapvető kiadások magas súlya szűkíti a más javakra és szolgáltatásokra fordítható diszkrecionális jövedelmet. Az élelmiszerek megfizethetőségének tartós javításához ezért a reálbér-növekedés mellett a hazai élelmiszeripar hatékonyságának növelése és a kiskereskedelmi verseny erősítése is elengedhetetlen lehet.