Pénzcentrum • 2026. július 5. 12:05
A magyar háztartások a kiugróan magas infláció ellenére is jelentős mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonukban, amelyet elsősorban azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként kezelnek. A Magyar Nemzeti Bank kutatása rávilágít arra, hogy a hozamokról való tudatos lemondás mögött a gazdasági bizonytalanság, a munkahely elvesztésétől való félelem és a bankrendszerrel szembeni bizalmatlanság áll, így a készpénzállomány csökkentéséhez a pénzügyi tudatosság fejlesztése önmagában nem elegendő.
A Magyar Nemzeti Bank szakértői a Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmányukban a lakossági megtakarítások és a készpénztartás kapcsolatát vizsgálták. Bár az elektronikus fizetési módok terjedésével sokan a bankjegyek eltűnésére számítottak, a forgalomban lévő állomány a valóságban tartósan magas maradt. Ez különösen a 2022 és 2025 közötti időszakban volt meglepő, amikor a hazai infláció megközelítette a 26 százalékot. Közgazdasági szempontból a pénzromlás idején észszerűbb lett volna a vagyont kamatozó értékpapírokba fektetni, a magyarok otthoni készpénzállománya azonban ellenállónak bizonyult, és alig csökkent, az infláció mérséklődésével pedig ismét növekedni kezdett - foglalta össze a Portfolio.
A látszólag irracionális viselkedést a háztartások sajátos, piramisszerű megtakarítási logikája magyarázza. Ennek legalsó szintjén a váratlan helyzetek kezelésére szolgáló biztonsági tartalék áll, amelyet a konkrét célú megtakarítások, a legfelső fokon pedig a hosszú távú befektetések követnek. A készpénz a piramis alján tölt be kulcsszerepet, hiszen ebben a kategóriában nem a hozamtermelés a cél, hanem a likviditás, vagyis az, hogy a pénz szükség esetén azonnal rendelkezésre álljon.
A mediánbérből élők számára ez az otthon tartott összeg akár az egymillió forintot is elérheti. Bár a lakosság tisztában van azzal, hogy az infláció miatt a pénz veszít az értékéből, a fizikai formában őrzött vagyon olyan stabilitást és nyugalmat nyújt a mindennapokban, amelyért cserébe a megtakarítók hajlandók tudatosan vállalni ezt a veszteséget.
A bizonytalanság készpénzkeresletre gyakorolt hatása a válsághelyzetekben a leglátványosabb. Az orosz–ukrán háború kitörésekor például alig három hét alatt közel 500 milliárd forintnyi készpénzt vettek fel a magyarok. Bár a kezdeti pánik később csillapodott, a munkahely elvesztésétől és a gyors gazdasági változásoktól való félelem a koronavírus-járvány óta tartósan megmaradt. Ezt a fokozott egzisztenciális szorongást jól mutatja az is, hogy a megtakarításaik egy részét sokan devizában, például euróban vagy dollárban halmozzák fel otthon, így védekezve a forint esetleges gyengülése ellen.
Gyakori tévhit, hogy a magas készpénzállományt elsősorban a feketegazdaság fűti. A jegybanki adatok rácáfolnak erre, ugyanis a készpénzkereslet leggyorsabb bővülésének éveiben az adóelkerülés mértéke éppen csökkent. A jelenség fő mozgatórugója sokkal inkább a pénzintézetekkel szembeni bizalmatlanság. Sokan a magasnak ítélt banki költségek, a pénzügyi termékek átláthatatlansága vagy egy esetleges válságtól való félelem miatt kerülik a számlapénzt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Emellett tisztán gyakorlati és pszichológiai okok is közrejátszanak, hiszen sokan azért tartanak otthon készpénzt, mert a lakóhelyük közelében nincs bankfiók, míg mások úgy érzik, a kézzelfogható bankjegyek beosztása könnyebb. A fizikai pénz kiadása ugyanis nagyobb veszteségérzetet okoz, mint a bankkártyás fizetés, ami hatékonyan segíti az önkontrollt.
Mindezek alapján a magyarok készpénzhez való ragaszkodása nem puszta ismerethiányból fakad, hanem egy tudatos védekezési mechanizmus a kiszámíthatatlanság ellen. Ahhoz, hogy a párnacihában tartott vagyon bekerüljön a gazdaság vérkeringésébe és befektetéssé váljon, nem elég csupán oktatni a lakosságot. A háztartások készpénzigénye csak akkor mérséklődhet érdemben, ha javul a gazdasági környezet kiszámíthatósága, átláthatóbbá válnak a pénzügyi szolgáltatások, és sikerül helyreállítani az intézményrendszerbe vetett társadalmi bizalmat.