Pénzcentrum • 2025. október 6. 08:01
Az Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a büntetőjogi törvények módosítását, amely jelentősen átalakítaná a vagyonvisszaszerzés és -elkobzás szabályrendszerét, valamint megerősítené a gyermekek és sérülékeny csoportok védelmét.
A kormány honlapján közzétett tervezet szerint a módosítások egyik legfontosabb eleme az ismeretlen eredetű vagyon elkobzásának bevezetése, amely az uniós irányelvek átültetésével a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépést szolgálja.
Az új szabályozás lehetővé tenné a bíróságok számára, hogy akkor is elkobozhassák a bűncselekményből származó vagyont, ha a hagyományos elkobzás jogi vagy bizonyítási okokból nem lehetséges. Ez a jogkör olyan esetekben alkalmazható, ahol a bűncselekmény büntetési tétele legalább négy év, és komoly jelek utalnak a vagyon bűnös eredetére - írta meg az Economix.
Az elkobzás elrendeléséhez a bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy a vagyon bűnszervezethez köthető és a bűncselekmény jelentős gazdasági hasznot hozott. Az ítélet nem egyetlen bizonyítékon, hanem a körülmények összképén alapul, például ha a vagyon értéke jóval meghaladja a tulajdonos legális jövedelmét.
A szabályozás védi a jóhiszemű harmadik személyeket, és garantálja a jogorvoslat lehetőségét. Fontos, hogy az elkobzáshoz nem feltétlenül szükséges a vádlott jogerős elítélése, a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján valószínűsítheti a vagyon bűnös eredetét.
JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A törvénymódosítás az emberkereskedelem elleni fellépést is megerősíti, új formákkal bővítve a kizsákmányolás fogalmát: a béranyaság, a kényszerházasság és a jogellenes örökbefogadás is emberkereskedelemnek minősülhet a jövőben.