G7 • 2023. június 2. 09:30
A kormány nyíltan tereli a lakossági befektetők pénzét az állampapírok felé. Eddig különféle kedvező kamatajánlatokkal, most a betétek megadóztatásával vennék rá a lakosságot, hogy állampapírban tartsa a megtakarítását. A G7 azt vizsgálta, van-e jobb megoldás, mint az állampapír, amire nem vonatkozik a 13 százalékos adó.
A kormány új intézkedéscsomagjának egyik eleme, hogy csaknem minden megtakarításnál a kamatra kivetett 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) júliustól megfejelik a 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval (szocho). Az érintett befektetési jövedelmeknél ennek következtében 28 százalékra emelkedik a közteher. Az ilyen mértékű elvonás nemzetközi összehasonlításban nem számít kiugrónak, inkább csak az állampapírok ilyen szintű erőltetése, előnybe hozása számít annak - írják.
Az kétséges, hogy ezzel akkora megtakarítás tömegeket tud megmozgatni az állam, ugyanis szakértők szerint az állampapírnak a kamatadó-mentesség és egyéb ösztönzők következtében már évek óta megvan az az előnye, amely a tudatosabb, tájékozottabb megtakarítókat annak vásárlására ösztönzi. Azok pedig, akik ma is lekötött bankbetétben, sőt lekötés nélkül simán csak a folyószámlájukon tartják a pénzüket, most sem fognak tömegesen megmozdulni az állampapír felé - írják. A bankbetétekre ugyanis már régóta nem jár érdemi kamat, viszont az állampapír nem mindenki számára jelent elég likvid megtakarítást. Főként azoknak nem, akik kisebb összegben gondolkodnak, és nem tudnak hosszú távon tervezni.
Vannak viszont kivételek is. Az ingatlanalapok befektetési jegyeire nem vonatkozik a 13 százalékos teher, erre egyelőre nincs hivatalos, szakmai magyarázat. A lap szerint a legfontosabb értelmezési kérdésnek azonban az tűnik most, hogy mi lesz a tartós befektetési számlára (tbsz) helyezett összegekkel. Ezek jelenleg akkor adómentesek, ha az ügyfelek legalább öt évig nem nyúlnak hozzájuk. Egyes értelmezések szerint a tbsz kamatait „tartós befektetésből származó jövedelemnek” (vagyis hétköznapi értelemben: nem kamatnak) kell tekinteni, így nem vonatkozik majd rá a 13 százalékos szocho teher, viszont ez még nem biztos. Azonban ha a tbsz adómentessége mégsem marad meg, akkor ez a befektetési forma nagyon sokat veszít a jelenlegi vonzerejéből.
Pedig a tbsz-en kívül ma a kamatadó jellegű terhek elől más menekülési útvonal nem nagyon látszik.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Felmerülhet még a megtakarítások külföldre vitele is, viszont a határon túl jellemzően csak azok mozognak, akik nagyobb tételben érdekeltek és az átlagnál jóval nagyobb tudatossággal kezelik a pénzüket. A Magyarországon nyitott devizaszámla értelemszerűen adóköteles, és elvileg a külföldön nyitott bankszámla is az. A magyar adók minden olyan ügyfélre vonatkoznak, akinek magyar az adóilletősége. Nem feltétlenül elég tehát Bécsben vagy Pozsonyban nyitni egy bankszámlát, de a fintech cégekhez (Revolut, Wise és hasonlók) való virtuális kivonulás sem hoz eredményt - írják.