Ebbe teszi a pénzét a híres magyar influenszer, DABLTY: tudhat valamit?

Meglátásom szerint az intézményekbe vetett bizalom megtört a Z generáció megérkeztével. Sok területen megingott ez a hitünk, ebbe pedig beletartoznak a pénzügyi intézmények is. Az államok feladatát, társadalmi kihívások megoldását, akár egy Covid-19 szintű krízisben, már márkáktól, közösségi innovációktól várjuk.

Tapasztalataim szerint egy Z generációs már kevésbé bízik meg bankokban, ahol sok elérhetetlen, öltönyös ember pásztázza kritikusan a folyószámla ügyeit intéző fiatalt, amint belép személyesen egy bankba. Az új generáció saját világokat kreált, közösségek, saját felületek, sőt akár saját kriptopénznemek formájában. Én tehát úgy látom, hogy az állam stabil problémamegoldó képességébe vetett hit tehát megrendült.

A kriptopiac bull run-szerű növekedése is mutatja, hogy a lassú és kiszámított portfólió-építés helyett a Z generáció gyakran a gyors és bátor befektetések felé fordul. Bár egyre több vállalat él a pénzügyi tudatosság-fejlesztés Z generációt célzó eszközeivel, a pénzhez való bizalmi viszonyt a fiatalok sokszor más forrásokból keresik.

Z generáció és a tőkepiacok

A tőzsdepiacok és azok kommunikációja egyértelműen a szórakoztatás és a könnyen kezelhetőség felé mozog. Mondhatjuk, hogy megtörve a tőzsde klasszikus „méltóságteljes” márkáját, egy demokratizációs folyamat közepén találhatjuk épp magunkat. Applikációk, mint akár az eToro, ma már fiatalok számára is könnyű belépést ígérnek a piacra.

Nemrég pedig tanúi lehettünk, hogy a Reddit r/WallStreetBets fórumán kisbefektetők egy csoportja összefogott és betámadta a nagy kockázati alapkezelőket, az egekbe röpítette az olyan értékpapírok árát, mint a GameStop, az AMC Entertainment és a BlackBerry. Már Elon Musk is kiállt a kisbefektetők mellett a nagytőkésekkel szemben. Sok hagyományos befektető aggódik a kockázatos befektetés miatt, miközben 11 éves gyerekek is kereskedtek a Reddit közösségben az AMC és a BlackBerry részvényeivel, és sokan akár a TikTok-ról szereztek információt a fiatalok közül.

Sokan azon a véleményen vannak, hogy sok nagybefektető keresett egy csomó pénzt az évek során a nagy short állományú részvények levadászásával, most pedig a demokratizációnak köszönhetően eljött a kicsik ideje. Ez, hogy a támadást nem azok indították, akik szokták, egy új fordulatot hozott a Wall Streeten. Ugyanakkor jónéhány tőzsdefelügyelő aggódik a GameStop-őrület miatt, a RobinHood és az Interactive Brokers internetes brókercégek pedig a nagy hype során szigorítottak a GameStop, az AMC és a BlackBerry részvények kereskedésének feltételein. Persze mindezzel óriási felháborodást okozva.

A napról napra változó történetnek sok tanulsága van, de egy biztosnak látszik, a tőzsde már nemcsak a nagyhalak “bennfentes homokozója”. A közösségi média egy új, fiatal, kockáztatni akaró rétegnek is lehetőségeket ad már a befektetésben is.

Z generáció és kriptopiac

Így nem is tudom, hogy miért van bárki is meglepődve a kriptopiac vagy akár a blokklánc technológia növekvő népszerűségén a fiatalok között, amit felületes szemlélő csupán a közösségi média szórakoztató és meglepő különböző coinokat érintő fordulataival próbál magyarázni.

Ebben az újgenerációs „aranylázban” valóban benne van a „gyors” kereset lehetősége is, de ennek sokkal erőteljesebb háttere és indíttatása van. A blokklánc, a decentralizált működés, a sharing economy rendszerét a sajátunknak érezzük, hiszen intézményi ellenőrzés nélküli közvetlenül érintkezés, amit egy közösség tart fent, régóta az idealizált jövőkép a következő generációk számára annak ellenére, hogy nem tudjuk, mikor és milyen mértékben lesz ennek a világra ténylegesen hatása. Nem beszélve arról, hogy a blokklánc valóban óriási áttörés lehet minden területen, legyen szó közigazgatásról, szerződésekről, de itt bármely gazdasági szektort is említhetnénk.

Itt fektetünk be, mert nyitott. Még ha kockázatot is jelent a nyílt befolyásolók, mint Elon Musk hangos és nyílt jelenléte, például amikor Twitter-en a Bitcoin ellen fordult és összedöntötte az árfolyamot. Számunkra ebben annyi mindenesetre pozitív, hogy mindez nyilvánosan történik. Satoshi Nakamoto titokzatos és mitikus személyével tehát egy saját rejtélyes hőskép van kreálva. Mintha Superman vagy Batman hozna nekünk egy alternatív fizetőeszközt.

Nem beszélve az NFT-kről, a Non-fungible tokenekről. Ahol Z generáció befektetők képesek vagyonokat fizetni azért, hogy egy online nyíltan hozzáférhető NBA meccsjelenet felett digitálisan tulajdonjogot szerezzenek.

Z generáció és a műtárgyak piaca

Én úgy látom, hogy a nemzetközi világban tetten érhető, hogy a Z generáció a műtárgy befektetések felé is kacsintgat. A Sotheby's például tavaly Virgil Abloh, a Z generáció luxusmárkája, az Off-White az alapítója, akit a Mercedes Benz is felkért együttműködésre a G Mercedes áttervezésének projektjében, a modell kicsinyített mását árverezte el. A világhírű titokzatos streetart művész, Banksy művéért pedig a legújabb aukción - szintén a Sotheby's-nél  már kriptovalutával is lehetett fizetni.

A műkincsek digitalizálásával létrejövő digitális műkincsek, NFT-k, tehát a fel nem cserélhető tokenek formájában pedig a műtárgyak gyűjtésének újfajta irányát hozhatják létre a következő generáció számára.

Z generáció és a sneakerek, mint befektetési tárgyak

Évekkel ezelőtt híres TedX előadás keretében beszélt arról, a cipők másodlagos piacának egyik fő személyisége, Josh Luber, a StockX, a dolgok tőzsdéjének alapítója, hogy egy Jordan tornacipővel többet lehet keresni befektetésként, mint egy Apple részvénnyel. A limitált sneakerek másodlagos piaca, melyet tulajdonképpen a Nike és a gyártók tartanak fent, szintén újfajta közösségi létet, befektetési lehetőségeket hoztak nekünk. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a kontroll nem a mi kezünkben, hanem a gyártók kezében.

Ha a Travis Jordan 1 modellből nagy darabszámot gyártana a Nike, egy pillanat alatt veszítené el az összes Travis Jordan Sneaker az értékét. De az is elég egy cipő értékének csökkenéséhez, ha egy-egy tervező magánéleti problémákba keveredik, ami a közösségi médiában is szárnyra kap, mint a Vlon Air Force 1 esetén történt. Mégis egyre több fiatal fordul a sneakerek világa felé, mégpedig ezek a cipők gyakran sosem kerülnek a lábukra, hanem befektetésként a polcon vannak, amíg magasabb áron a következő tulajdonoshoz kerülnek.

Meglátásom szerint a közösségi médiának minden eddig említett piacra, de a klasszikus tőzsdei folyamatokra is hatása van. Klasszikus történet, amikor egy „fake” kép terjedt el Justin Bieber-ről a neten, amikor fordítva, tehát a hosszabb, zárt oldalán harapott bele egy burritóba, amit egy „állítólagos” lesifotós megörökített. A kép futótűz-szerűen terjedt a neten, és mindenki felháborodva véleményezte Justin Bieber evési szokásait. Nemrég Szalay-Berzeviczy Attilával, a Magyar Értéktőzsde korábbi elnőkével beszélgettem, és feltettem neki ezt a kérdést, hogy vajon milyen hatással lehet a tőzsdére, a Tesla részvényekre, ha hasonló Elon Musk-kal történik.

Természetesen nem feltétlenül egy buritóval, de bármilyen hétköznapi helyzettel kapcsolatban a szájára veheti az internet a vállalatvezetőket, anélkül, hogy fontos dologban vétenének. A vezetők a közösségi médián keresztül közvetetten is erős befolyással lehetnek piacok árfolyammozgásaira. Nagyon tetszett neki az összehasonlítás, és a vezetői felelősség és leadership újszerű fogalmának fontosságát erősítette meg a digitalizáció korában. Ez tehát azért érdekes, mert a vállalatvezetők a közösségi médiában „szomszédainkká” váltak, és bármilyen banális botlásuk, megnyilvánulásuk akár a vállalataik tőzsdei értékére is hatással lehet. Ezt leginkább a kriptopiacok árfolyammozgásainál láthatjuk, de ugyanígy igaz a klasszikus tőzsdepiacokra is.

Összefoglalva nagy kérdés, hogy elveszti-e a méltóságát a tőzsde, amikor újszerű digitális platformokkal a hozzáférés és az ismeretek demokratizálódnak, vagy ez a fejlődés és akár a pénzügyi piacok fejlődésében a fejlődés normális velejárója: a generációváltás.