Pénzcentrum • 2020. május 13. 15:00
A heves árfolyam-hullámzásokkal tarkított márciusban és áprilisban az Aegon Megatrend alapja felülteljesítette a benchmarkját, a teljes globális részvénypiacot követő MSCI indexet. Milyen befektetésekkel lehet válságban keveset veszteni, konjunktúrában pedig sokat nyerni? Erről is beszélgettünk Szigetvári Dániellel, az Aegon Alapkezelő portfolió menedzserével.
A jó teljesítmény első látásra meglepő, hiszen ha valaki olyan növekedési sztorikba fektet be, amelyek - éppen az átlag feletti, hosszú távú növekedési potenciáljuk miatt - magasabb árazáson forognak, akkor ezek a részvények egy olyan óriási tőzsdei vesszőfutást, mint aminek március első felében tanúi lehettünk, jobban meg kellett volna szenvedniük. Nem?
Igaz, hogy az általunk jó befektetésnek tartott “megatrendek" - például az érintett cégek nyereségtermelő képessége alapján - valóban drágábbnak számítottak a teljes tőkepiachoz viszonyítva, ám ez a prémium az általános lejtmenet alatt is megmaradt. Ezeknek a vállalatoknak a részvényei nem értékelődtek le jobban, mint a többi papír, azonban az esést követő felpattanáskor jóval gyorsabban, és nagyobb mértékben erősödtek vissza, mint a részvénypiac egésze.
Valami hasonlót lehetett látni a legmodernebb technológiai cégek átlagos árfolyam változását mutató amerikai Nasdaq részvényindex alakulásán is.
Az ebben szereplő értékpapírok egy részét mi is felülsúlyoztuk a Megatrend alapban, hiszen ezeknek a vállalatoknak a tevékenysége talán a leginkább jövőbe mutató. A március közepi mélypont óta a Nasdaq index 33%-ot emelkedett és nemcsak, hogy elérte az év eleji értékét, de az is könnyen elképzelhető, hogy túlszárnyalja a válság előtti 9800 pontos csúcsát. Mindeközben a megatrend részvényeket kisebb koncentrációban tartalmazó New York-i S&P 500 index ennél kevesebbet emelkedett, és igencsak távol vagyunk a korábbi rekordjától.
A megatrendek tehát mind a zuhanáskor, mind az azt követő “relief ralliban" jobban teljesítettek. Mi a helyzet a fundamentális értékelési mutatók szintjén?
A részvények szélesebb körét felölelő S&P 500 index P/E mutatója (amely azt mutatja meg, hogy a részvények a rájuk eső nyereségnek átlagosan hányszorosán cserélnek gazdát) 19 volt, ami 13-ra esett az árfolyam zuhanás, és persze a hirtelen pesszimistává, bizonytalanná váló nyereség előrejelzések együttes hatásaként. A Nasdaq index részvényei ugyanezen idő alatt 24-es P/E mutatóról 17,5-ös értékre csökkentek.
Tehát megmaradt az a fajta felár, amit a perspektivikusabb vállalatok részvényeiért a befektetők hajlandóak kifizetni.
Láthatóan igen. Ma már kicsit jobban látni, hogy mennyire esik vissza a vállalatok profitabilitása: az S&P 500 index cégeinek egy részvényre jutó átlagos profitja 1,78 dollárról ,1,41 dollárra, ami körülbelül 20 százalékos csökkenés. A Nasdaq esetében ez az arány mindössze a fele, itt 4,10 dollárról 3,65 dollárra. Ha ehhez hozzávesszük a március közepe óta tartó árfolyam emelkedést, akkor az előbb említett P/E értékek jelenleg az S&P esetén 21, míg a Nasdaqnál 25,5.
A prémium akkor ez esetben is tetten érhető. Ezek a P/E mutatók ugyanakkor rekord magasnak számítanak. A tőzsdék egy erőteljes növekedést áraznak a vállalati profitokban. Kérdés, hogy valóban így lesz-e? Minek köszönhető ez az előbb levezetett prémium a megatrendek árazásában?
Ha jobban megnézzük az egyes megatrendeket, rögtön világossá válik. Vegyük például a videójáték-fejlesztő cégeket. Várható volt, hogy karantén idején egyre többen fognak otthon játszani. Hiszen a szórakozás, kikapcsolódás más formái a kijárási korlátozások idején nem elérhetőek. Ez hamar be is bizonyosodott, egyre-másra dőltek meg a rekordok a Steam szerverein egy időben játszó játékosok számában, illetve a játék konzolokon is rekordszámú bejelentkezés történt ezen időszak alatt. A Google keresésekben a Fortnite számítógépes játékra keresők száma megelőzte a focit is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ezt a trendet pedig lekövették a részvény árfolyamok is?
A karantén rámutatott arra, hogy mennyire fontos a távoli munkavégzés, hogy gyorsan és biztonságosan el tudjuk érni a hozzá szükséges szoftvereket, adatokat. Ennek volt köszönhető, hogy a gazdaság nem állt le teljesen a kijárási korlátozások idején sem. Rengeteg irodai munkahely maradt meg. Már 2018ban is 33 zetabyte (33 ezer milliárd gigabyte) adatforgalmat bonyolítottunk le globálisan, ez 2025-re ötszöröződhet.
Mely vállalatok nyernek a legtöbbet ezen?
A legnagyobb felhőszolgáltatónak számító amerikai Amazon internetes hipermarket az internetes vásárlás erőteljes bővüléséből is profitált (sokan, akik először használták ezt a formát, és ha látják, hogy jól működik, a korlátozások megszűnése után is fogják használni). A szoftvergyártó Microsoft is sokat profitált abból, hogy komoly infrastruktúrát épített ki a felhő szolgáltatás biztosítására és ezt integrálta a népszerű Office programcsomagjába és kommunkációs alkalmazásaiba. Biztos sokan használják mostanában kényszerűségből a Skype-ot, illetve a Teams-t. Ezek a programok a járvány lecsengése után is magasabb felhasználói bázis tudhatnak magukénak, mint korábban.